bezár
 

színház

2021. 09. 07.
Ítélkezés nélkül
Az AlkalMáté Trupp Jordán Adél című előadásáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Tét és őszinteség. Azon előadások alapján, amiket eddig láttam, mindkét kifejezés jellemezte az AlkalMáté Trupp színházi sorozatát. A több mint tíz évvel ezelőtt indított előadás-széria során a közönség a 2003-ban végzett Horvai István – Máté Gábor osztály tagjainak életével találkozhatott a színpadon. Évről évre kerültek „terítékre” az egyes osztálytársak, és idén, a járványhelyzet miatt elhalasztott időpontban Jordán Adéllal lett vége a sorozatnak. A szokással ellentétben ezúttal nem a Jurányiban, hanem a Benczúr-kertben, a csillagos ég alatt. A Jordán Adél című előadás egy osztályt összekötő szoros kötelékről, a csapatban létezés masszív erejéről is szól.

De ne kalandozzunk el ennyire! Térjünk vissza a darab tárgyára, a Katona József Színház tagjaként és számos más szerepéről is ismert színésznőre, akinek életét kíméletlenül, mégis, gyöngédséggel vették górcső alá a többiek. Máté Gábor rendezésében sokféle színházi műfaj képviselteti magát. A többi közt bábjáték, paródia, melyre feledhetetlen példa Dömötör András által alakított Máté Gábor-figura, és mozgásjáték is fellelhető. Ám a legfontosabb: a zene. A zene, amely az énekesnőként sem akármilyen Jordánnak lényeges lételeme. Máthé Zsolt remek ritmusban megírt dalszövegei és Dargay Marcell zenei szövete sanzonról sanzonra fejti fel a színésznő lelkét, és a lelki folyamatokból kibomló történeteket. Czukor Balázs szólója – amelyet Jordán Adél és Keresztes Tamás közös gyermekeként énekel ábrándozva, milyen jó lenne, ha együtt lennének a szülei –, a maga egyszerűségében többet mond minden gyermekpszichológusnál. Czukor ugyanilyen könnyedén és sallangmentesen formálja meg magát Keresztest is, a folyamatos alkotásban égő, a való világhoz, így a családjához sem nagyon kapcsolódó apaként.

Szkéné színház

Az élő zenének és a páratlan színészi összhangnak köszönhetően nem a bulvár, hanem a kétségekkel és megfelelési kényszerrel küzdő, sokáig elhanyagolt, magányos ember tárul elénk. Jordán Adél kendőzetlenül és szellemesen adja ki magát a nagyközönségnek. Abban a jelenetben is, amikor saját magát játszva ül kisgyerekként a kocsiban, és hallgatja színész szülei, Jordán Tamás és Lázár Kati beszélgetését. Vagyis inkább szakmázását, még inkább veszekedését. Abban a momentumban is Jordánból kapunk egy szeletet, amikor már anyukaként képtelen nemet mondani az Ascher Tamást ismét parádésan alakító Mészáros Máté szerepfelkérésére – pedig gyermeke alig múlt el nyolc hónapos.

Jordán Adél

Olyan természetesen folynak egymás után a flashbackszerű, akár a közelmúltról is szóló jelenetek, amilyen természetességgel Jordán egész élete összefolyik a színházzal. A színpadon él, és az élete a színpad. Ezt a lényegi felismerést támasztja jól alá a népmesei kezdet, amely előadásmódjában fricska a hagyományos mesével szemben, ugyanakkor rávilágít arra, hogy Jordán magánéletében hasonlóan él meg dolgokat, mint a mesékben. A „jordánadélság” és a színházban teremtett fiktív karakterek, a drámaszereplők sorsa eggyé válik.

Az osztálytársak magától értetődően játsszák Adélt, egymást és olykor önmagukat is. Legyen szó gyerekkori csínytevésről a demens nagyamama kontójára, egyetemi kalandokról és szerelmekről, szülőkről vagy éppen a jelen helyzetről. Azaz hogy Jordán Adél szerelemben és egyetértésben él jelenlegi párjával, Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével. Nem igazán coming outról van szó Máté rendezésében. Sokkal inkább egy emberről, egy nőről, Jordán Adélról, aki a színházi és magánéleti zűrök, elvárások után, számos pszichológussal és jóskártyával az oldalán végre eljut oda, hogy önazonos tud lenni. Mindez ráadásként egy humorral átitatott, de komoly részben jelenik meg. Mészáros Máté kissé nyers, de aggódó Lázár Katiként beszélget a lánya életébe frissen betoppanó, katonai szerkóban elé lépő Kovács Patríciával, azaz Székely Krisztával. A darab legintimebb és legkendőzetlenebb jeleneteinek egyike.

Jordán Adél

A címszereplő ízig-vérig benne van minden jelmezben, minden dallamban, dialógusban. Amiként egymásért vannak ott mindahányan a színpadon. Állandó körforgásban, végtelen empátiával. Érezhető ez a záróképből is: Jordán Adél a folyton haladó és múló időről énekel, miközben a többiekkel szépen lassan leül a színpad elejére, és közösen nyomják a refrént.

A Jordán Adélt – miként a többi AlkalMáté Trupp-előadást is – elég egyszer látnunk, hogy aztán az ott megismert sorsokat, élethelyzeteket és kulisszatitkokat egy életre magunkkal vigyük, és belássuk: minden színész, filmsztár, úgynevezett híresség is csak ugyanolyan ember, mint mi. Nincsen könnyebb út, maximum másikat választunk – talán ez lehetne az osztály sorozatának zárógondolata. De a Jordán Adélé bizonyosan.

 

AlkaMáté Trupp: Jordán Adél
Játsszák: Czukor Balázs, Dömötör András, Gál Kristóf, Járó Zsuzsa, Jordán Adél, Kovács Patrícia, Máthé Zsolt, Mészáros Béla, Mészáros Máté, Péter Kata, Szandtner Anna, Vajda Milán
Látvány: Kálmán Eszter
Zenei vezető: Dargay Marcell
Zenei munkatárs: Hock Ernő
Dalszöveg: Máthé Zsolt
Rendezőasszisztens: Mátis Inez
Rendező: Máté GáborBemutató: 2021.08. 09.Benczúr Ház Kulturális Központ

nyomtat

Szerzők

-- Lilla Németh --


További írások a rovatból

Üvöltő szelek musical az Eötvös 10-ben
Rítus és mesterséges intelligencia, avagy Choy Ka Fai (SG/GR) Yishun lángokban című előadása a Trafóban
Üvegcipő a Vígszínházban
A szexuális nevelés hiánya és TikTok a Nemzetközi Roma Színházi fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés