bezár
 

építészet

2021. 10. 26.
Építészet lakószemmel
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Építészet lakószemmel Egyszerű anyaghasználat és a tömegek finom játéka: a nemzetközi színtéren is meghatározó építészeti kifejezésmód egyik hazai példája Kőbányán, a Kőér közben található társasház. A könnyed hangvételű, papírdobozra emlékeztető épületet az Építész Stúdió tervezte. Ez az épület volt az első taktilis élményem a kortárs magyar építészettel.

A ház nem csak azért ragadt meg bennem mert a társasház-építészet egy szofisztikált darabja, hanem azért is, mert a családom egy része ide költözött, így közelről tapasztalhattam meg milyen is egy ilyen épületben életvitelszerűen tartózkodni. Mikor az Instagram hírfolyamban újra találkoztam az épülettel, majd az Építész Stúdió 30 éves évforulóján is felbukkant, egyre erősödött bennem a késztetés, hogy alaposabban megismerjem. Az épület jellegét meghatározza, hogy viszonylag alacsony költségvetés mellett próbáltak magas építészeti színvonalat elérni. A homlokzati kialakítás egyszerű, de minőségi anyagokkal operál, a jól átgondolt formák, arányok és műszaki megoldások kiegyensúlyozott összképhez vezettek.

Kőér köz társasház

Kőbányán sétálva az ember sok mindennel találkozik, régi ipari épületek emlékeztetnek a hely korábbi jellegére, de akadnak itt századfordulós lakóépületek is a panelek mellett. A terület legfőbb érdekessége, hogy a szomszédos Ó-hegy 148 méteres magasságával közel akkora, mint a Várhegy és a Gellért-hegy, így bizonyos pontokon kiváló panoráma tárul az ember szeme elé. 1244-ben IV. Béla király adománylevelében említik először Kőérként Kőbányát. Viszont a kőbányászat mellett szőlőtermesztés is jellemezte ezt a területet, ennek nyoma is maradt: a társasházban is erre emlékeztet a garázsából nyíló 2 régi borospince.

Kőér köz helyszínrajz

A pesti víztározó és a Dausz Gyula Park szomszédsága garantálja, hogy sose váljék a környék túlzsúfolttá. Valóban nagyon nyugodt, kellemes erre sétálni. A fő zajforrás csak a szomszéd iskola gyerekzsivaja. Mostanra a társasház párja is elkészült, így a parkolóval és az előkerttel egy kisebb öböl alakult ki a két épület között. Kifejezetten tetszik ez a teresedés, akár lelassulásra is lehetőséget adhat miközben megközelítjük az épületet.

Kőér köz tömeg

Az épület leginkább egymásra pakolt hasábokra hasonlít, amit a teraszok tesznek ritmusossá. Kiváló arányérzékről árulkodik a tömeg elrendezése: nem túl súlyos, épp megfelelően illeszkedik a területre. Az esése egy absztrahált hegyvonalra is emlékeztet.

Kőér köz metszet

Az Kőér köz 1. névre keresztelt társasház két lépcsőházból áll. A lakások a kedvező alaprajzi szerkesztés, a nem túl nagy traktusmélység és a sok sarokhelyzet miatt jól benapozottak. Az építési telek Észak felé – a bejárattól hátrafelé – erősen lejt, ez nagyban befolyásolta az épület térbeli és alaprajzi kialakítását. Az északi oldalon található földszinti lakások egy szinttel magasabban találkoznak a tereppel, mint a bejárathoz közeli lakások. A szintkülönbségnek köszönhető, hogy nem volt szükséges kialakítani mélygarázst, illetve egy ahhoz tartozó nagy helyigényű rámpát. Helyette a garázs a bejárati szinten található. Az épület tetején duplex lakások kaptak helyet, ezekhez nagyméretű tetőteraszok tartoznak. Itt a homlokzati falak a meghatározó homlokzati síktól visszahúzottak, feltehetőleg azért, mert így tudott kialakulni egy kedvező épületmagassági érték.

Ablakkiosztás Kőér köz

A homlokzatot a teraszokon túl az ablakkiosztás, továbbá a visszahúzott teraszok oldalait határoló, különleges öntött betonrács ornamentika tagolja. A monoton fehérséget az imént említett halványszürke betonárnyékoló, illetve a kiharapások faburkolata bontja meg. Ezzel az anyaghasználatot is jól össze lehet foglalni, a homlokzati vékonyvakolaton túl a beton és a fa jelenik meg. A visszahúzott teraszok belsejét következetesen faburkolat béleli, s az itt található nyílászárók is mindig fából vannak. A terasz padlóburkolata a fa borítással megegyező WPC burkolat, ez jól bírja az időjárási viszontagságokat, a fához képest az élettartalma kedvező. A homlokzati nyílászáróknál a fal síkja mögé beépített redőnyök kerültek. Ez abból a szempontból megnyugtató, hogy a lakók egyéni akciói nem fogják később megbontani a külső összképet. A további nyílászárók fehér műanyagból vannak. Ennek elsősorban az a jelentősége, hogy a teraszoknál található nagyméretű nyílszárót nem lehetett volna megcsinálni műanyagból, csak ha a nyíló szárnyat tovább osztják. A kisméretű nyílászáróknál nem számított, hogy milyen profilból készülnek, ezért itt tudtak költségeket megtakarítani a műanyag profilokkal, amelyek a megszokotthoz képest igényes kialakításúak, az embernek nincsen velük kapcsolatban esztétikai hiányérzete.

Kőér köz anyaghasználat

Az ház bejáratánál, ott, ahol nem volt szükség a vasbeton fal hőszigetelésére, kialakult egy látszóbeton felület. A vasbeton fal hátuljában kaptak helyet a postaládák. A kerítés és a homlokzati korlátok kialakítása azonos jellegű, tüzihorgonyzott felületkezelésűek. Ahogy belépünk az épületbe, látható, hogy a közös területek padlója nem kapott burkolatot, a járófelület maga a felcsiszolt aljzatbeton. A lépcsőház kétkarú lépcsőkből áll, az egyes lépcsőkarok láthatóan előregyártottak, emiatt a felületük a csiszoltbetonhoz képest magasabb minőséget képvisel. A lépcsőkorlátok a homlokzatnál, illetve a kerítésnél látottakkal megegyezőek. Itt a fémszerkezet kapott egy fa borítást is, hogy a korláttal való érintkezés kellemesebb legyen.

Kőér köz korláat

Szerencsés helyzet az, amikor a megbízó és kivitelező ennyire kéz a kézben dolgozik az építész tervezőkkel. „A ház részleteinek kidolgozása szoros együttműködésben történt - a megbízó és kivitelező szerepét egy személyben betöltő - Hajdú Jánossal. Ennek köszönhető, hogy számos részlet - pl. előregyártott finombeton elemek, lépcsőházi ikonográfia és faburkolati megoldások - is ilyen léptékű társasházi projektnél szokatlan alapossággal készülhetett el.” Hajdú János sikeresen megoldást talált arra, hogy ez a finombeton rács-árnyékoló elkészülhessen. Véleményem szerint ezek a részletek teszik igazán szofisztikálttá ezt az épületet.

Kőér köz finombeton ornamentika

Érdemes megfigyelni az előtér elrendezését – az előtetőt, a postaládákat, az ott nyíló kukatárolót és egyéb raktárhelyiségeket. Diszkrét és okos megoldást választottak itt a tervezők, érezhető a tervezéskor a lakókra irányult figyelem. Jobb oldalon a földszintet egy közösségi helyiség található. Balra bent pedig raktárakat találhatunk. A lakókat segítő információs jelzések kifejezetten jól sikerült grafikai munkák, amik sokszor még mosolyt is csalnak az arcomra.

Örömmel mondhatom, hogy jó arányú a lakásunk alaprajza. Az előtérben egy nagy, beépített szekrény van, és azonnal már egy mosdó is található. A kicsi alapterülethez képest tágas a nappali, hozzátartozó terasszal még inkább annak hat, sok fénnyel. A konyha, bár szem előtt van, amikor ott vagyok mégsem érzem hangsúlyosnak, beolvad és eltűnik a térben. A master bedroom is fényes, a kinti sűrű fű bizonyos napszakokban szinte zöld fénnyel szórja be az egész szobát. Bőkezűen bántak a belmagassággal. Mind e mellett mégis nagy az áthallás a lakások között, ami engem meglepett, mert arra számítottam az új építésű társasházakban ez már nem okoz akkora problémát. Bár sajnos pár lakó már alakított az épület megjelenésén teraszfedéssel, gyékényszőnyeg felrakásával, még így is érdekes élmény egy ilyen épületben lakni. Maga az otthonnak helyet adó épület olyan visszafogott és gyengéd, hogy szinte csak egy keret a környezetre.

Az Építész Stúdió további munkáival ennek a tapasztalatnak köszönhetően ismerkedhettem meg. Nem sokkal később készült el a kötetük, amelyben az elmúlt 30 év munkáit dokumentálták. Kétségtelen az iroda épületeinek relevanciája, terveik formálták többek közt Budapest (Széll Kálmán tér), Pécs (Kodály Központ), Szombathely (Arena Savaria) arcát. Középületek és lakóépületek egyaránt megjelennek repertoárjukban.

Ezt az épületet Fialovszky Tamás, Ábrahám Tamás és Kenéz Gergely tervezték. A második ütemet (Kőér köz – 2. társasház) ugyanez a csapat tervezte, Varga Katalinnal kiegészítve. A testvérépület szembetűnő különbsége, hogy itt nem a finombeton ornamentikát használták, hanem taposórácsból készítettek díszítést. Az épület jellege ezen kívül megegyezik az itt elemzett párjával. A 2. társasház saját weblappal is rendelkezik, ahol részletesen megtekinthetők az alaprajzok és adalék információk.

Képek: Kenéz Gergely

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Bartók Mária Hedvig --

A Soproni Egyetem építőművész mester szakán hallgató. Korábban 2016-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium klasszikus zongora szakán végzett, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen design- és művészetelmélet szakirányon szerzett diplomát.


További írások a rovatból

építészet

Az új Vénusz, vagy a láger? Az új Vénusz, vagy a láger?
A dán Királyi Színház épületei
építészet

Utca Londonban Utca Londonban
Zed Nelson The Street című filmje kapcsán

Más művészeti ágakról

Interjú Varga Judittal a siker lehetséges jelentéseiről, a zenei egyetemek szerepéről és a női zeneszerzők helyzetéről
gyerek

Csodás anyagok birtokában vagyunk Csodás anyagok birtokában vagyunk
Interjú Boldizsár Ildikóval, a Mese című folyóirat megalapításáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés