bezár
 

zene

2021. 11. 17.
A gregorián énekhez kötődöm
A Prae körkérdése zeneszerzőknek: Barta Gergely válaszol
Tartalom értékelése (5 vélemény alapján):
A gregorián énekhez kötődöm Barta Gergelyt nem ismertem személyesen, annak ellenére, hogy Pécsen tanult ő is. Más zenei közegben létezünk. A pandémia hónapjaiban a FUGA Mikrokozmosz nevű Youtube-csatornáján fedeztem fel egy orgonamiséjét Horváth Márton Levente előadásában. Ettől kezdve vagyok kíváncsi a véleményére, és érdekel szinte minden megmozdulása. 

PRAE.HU: Milyen közösségi zenei jelenségekhez kötődsz, felhasználod-e valamely nép zenéje vagy a populáris műfajok motívumait, vagy ezek milyen más módon hatnak rád?

Elsősorban a katolikus liturgia – mint egy közösség által előírás alapján végzett, hagyományban gyökeredző, rendszerbe foglalt szertartásrend – egyszólamú anyanyelvi rétegét alkotó gregorián énekhez kötődöm. Ennek az anyagnak az elméleti és gyakorlati ismeretéből születtek meg egyetemistaként azok a kompozíciós kérdéseim, amik a mai napig foglalkoztatnak. A gregorián ének formavilága, az egyházi hangnemek komplex zenei rendszerének működése, a sztereotip formulák használata, az egymáshoz szövődő dallamok lehetőségei olyan technikai alapok, amik köré a kompozícióim jó része szerveződik.

A 2007-ben komponált Missa Sanctae Crucis első tétele például a Vexilla Regis himnusz dallamát kizárólagos zenei anyagként úgy használja, hogy a többnyire szekundokban mozgó dallamot más hangmagasságokból indítva is megszólaltatja.

A darab hetedik tétele az antifonális zsoltározás és a rondóforma egymásba játszásából született. A communio antifonája a rondótéma, a visszatérések közé ékelődő zsoltárversek megfelelői pedig a couplet-k. Ily módon a tétel hommage à Couperin, miközben minden hangja egy gregorián communióból van.

PRAE.HU: Milyen előnyt és milyen hátrányt látsz abban, hogy a magyar közösséghez tartozol, és felhasználod-e ezt az identitást valamelyik művedben?

Előnyt számomra alkotóként az engem nagymértékben inspiráló gregorián ének kutatásához kapcsolódó hazai eredmények jelentettek. Rajeczky Benjámin, Dobszay László és Szendrei Janka kutatásaiban a gregorián ének és a magyar népzene sajátos módon kapcsolódott össze. Ennek folyományaként, a Schola Hungarica kórus működésén keresztül egy olyan előadói gyakorlat jött létre, ami több generáció magyar zeneszerzőit inspirálta, köztük engem is. Interfectio puerorum című misztérium-oratóriumom zenei anyaga például nem jöhetett volna létre a Schola Hungaricában szerzett tapasztalatok nélkül.

Hátrányt a magyar nyelvhasználattal kapcsolatban tapasztaltam. A Medgyesy-Schmikli Norbert felkérésére született Kórusszimfónia második tétele például, melynek szövege eredetileg egy Szent László tiszteletéhez kapcsolódó magyar szöveg volt, egy külföldi kórus kérésére latin szövegű, önálló tételként is napvilágot látott. A szövegcsere alapja az ad notam gyakorlat volt, a Máriához szóló latin szöveg és a Szent Lászlóhoz szóló magyar szöveg egyaránt énekelhető volt a tétel alapjául szolgáló népének dallamával.

PRAE.HU: Kiknek komponálsz, van-e célközönséged, milyen társadalmi réteget, esetleg csoportot szólít meg a zenéd?

Darabjaim egy része liturgikus zene, olyan alkalmazott zene, aminek formai- és kompozíció-technikai megoldásai elsősorban ebben a közegben érvényesülnek, ezek közt a keretek közt értelmezhetők. E darabok célközönsége így értelemszerűen a liturgián jelenlévő gyülekezet, vagy a liturgia menetét, a liturgikus zene alapvető szempontjait és több évezredes hagyományát legalább nagy vonalakban ismerő hallgató.

Darabjaim másik része világi kamarazene, vagy olyan szólómű, amit bármely kortárs koncerteket látogató zenehallgató értelmezhet.

PRAE.HU: Mennyire vagy befogadó az európain kívül eső zenei rendszerekkel, szerinted hozhat-e minőségi változást a harmadik világ (tiers monde) egyéni és közösségi zenéinek európai importja?

Semmi elől nem zárkózom el, noha az európain kívül eső zenei rendszerek kérdése alkotóként nem foglalkoztat. Számomra egy zenei anyagnál a megmunkálás minősége, a zenei nyelv következetes és választékos használata a lényeges, függetlenül attól, hogy az anyag honnan származik, vagy miből építkezik.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Weber Kristóf --

Pécsett születtem 1959-ben. Voltam kántor, kocsma-, és utcazenész, underground művész, zenei szakíró, és színházi komponista. Jelenleg szabadfoglalkozású zeneszerzőként dolgozom, emellett a PTE Művészeti Karán oktatok. Szoktam fotózni is.


További írások a rovatból

A Prae körkérdése zeneszerzőknek: Bartók György válaszol
A Prae körkérdése zeneszerzőknek: Barta Gergely válaszol
A Prae körkérdése zeneszerzőknek: Balogh Máté válaszol
A Kiss Llászló +4 pécsi koncertje

Más művészeti ágakról

art&design

A bezártság tere A bezártság tere
Herbert Anikó/Haniko Nubes című kiállításáról
art&design

Mizújs, magyar design? Mizújs, magyar design?
10+1 design kísérlet a Fészek Galériában
építészet

Kiállítótér egy erődben Kiállítótér egy erődben
Egy látogatásra érdemes új célpont


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés