bezár
 

gyerek

2021. 12. 18.
Mindenkiből lehet hős
Kiss Noémi: A Bálna és a Srác. Pagony Kiadó, 2021
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kiss Noémi a népmesei eszköztár felhasználásának segítségével olyan örök igazságokra, tanulságokra hívja fel a mai kiskamaszok figyelmét, mint a másik elfogadása, megbecsülése, egymás segítése, a természet tisztelete és a környezettel való harmonikus együttélés fontossága. Sőt legfontosabbként arra, hogy mindannyiunkból lehet hős, még akkor is, ha éppenséggel kisebbek vagyunk egy kanál pereménél!

Kiss Noémi első gyerekkönyvének főhőse Cérnasrác, röviden Cérna, aki Hüvelyk Matyi, Bors Jankó, a népmesék legkisebb fiújának, királyfiának közeli rokona. Cérna „olyan picinek született, mint a légy. Elfért egy tenyérben. Ha ráugrott a kanálra, a kanál pereme nagyobb volt nála.” Később sem lett nagyobb: „Akik találkoztak vele, fogalmuk sem volt róla, hogy létezik. Hogy van ott valaki. Mintha egy tűt ejtettek volna a rojtos szőnyegre.” Csúfolták is rendesen a falubeli gyerekek, így nem csoda, hogy Cérna egy szép napon világgá indult. S hol máshol is lehetne a világ vége, mint az Óperencián túl, ahol az Óriás és a felesége lakik.  Rögtön társa is akadt a nagy kalandban, Lídia, a duci kislány. Neki szintén nagyon elege volt már abból, hogy se nem olyan vékony, se nem tud olyan remekül balettozni, mint az unokatestvérei. Sőt, semennyire nem tud balettozni.

Ahogy a népmesékben lenni szokott, útjuk során Cérnának három próbatételt kell kiállnia. Egy fókakölyköt, Kormorán Márkot és a Bálnát kell megmentenie, akik később segítenek a főhősnek. Aztán, ahogy lenni szokott, elrabolják a királylányt, azaz Lídiát, majd hőseink ki is szabadítják az Óperenciás Óriás és felesége karmaiból, ám a három segítő mellett feltűnik egy hátramozdító is, egy dél-tengeri sellő képében.   

Bálna1

Klasszikus, jól ismert népmesei elemekből és sémákból felépített, kiszámítható történettel van dolgunk. Szinte előre tudjuk, mi lesz a következő lépés, és néhol, imitt-amott, pont emiatt némi hiányérzetünk támad a könyvet olvasva. Várnánk a kalandok folytatását, kíváncsiak lennénk, ki lesz a Sellő következő áldozata vagy  mi lett az Óperenciás Óriásék családi perpatvarának vége, mi történt a bálnák  antarktiszi gyűlésén, és még sorolhatnánk. De mi az a plusz, amiért mégis érdemes elolvasni Cérna kalandjait?

Egyrészt a meseregényben szereplő alakok kidolgozása. Bár jól ismert mesebeli szereplőtípusok, Kiss Noéminak mégis sikerül őket egyénivé, a mai kiskamaszok számára életszerűvé, ismerőssé gyúrni. A duci Lídia sem megy a szomszédba egy kis gonoszkodásért, pedig erősen utálja, mikor őt csúfolják. Ha úgy adódik, ő is szívesen köszörüli másokon a nyelvét, mint például az őt fogva tartó Óperenciás Óriás feleségén. Kormorán Márk bevallottan gyáva ahhoz, hogy segítsen bajba jutott barátján. Persze, azért tessék-lássék megteszi a minimumot, hogy ne maradjon szégyenben, meg a mese is így kívánja, de a félelmét képtelen legyőzni. Az önimádó Sellő, miután begyűjtötte legújabb zsákmányát, rögtön rá is un, sorsára hagyja, és már keresi is az újabb prédának valót. A másokkal kíméletlen, sőt durva Óperenciás Óriás és felesége szinte már túlzott imádattal tud egymáson csüggeni. Az Óperenciás Óriás feleségét bármilyen kis ajándékkal könnyűszerrel le lehet venni a lábáról, amelyek viszont, legnagyobb bánatára sorra eltűnnek férjura feneketlen bendőjében. Mert óriásunk a feleségénél jobban csak a gyomrát szereti.  

A regény nyelvi rétegeinek sokszínűsége szintén kárpótol a történet hiányosságaiért. Jó belefeledkezni ebbe a szövegbe, amely hol lebegően könnyed, hol nyersen karcos, a szerző felnőtt könyveire jellemző egyénien költői nyelvhasználat itt is tetten érhető. Ugyanakkor humorforrásként folyamatosan át meg átszövik a mesét a mai kiskamaszok nyelvi fordulatai, ezzel is segítve számukra az átélést: „Kávéskanálon málnaszörpöt, azt fogtál te!”, „Füllentőmágnest reggelizett, na, böfögd már fel!” vagy  „Elég uncsi a világgá menés a harmadik takarítós kör után…”.

Bálna2

Végül fontos kiemelni Molnár Jacqueline illusztrációit. A tőle megszokott, kicsit groteszk, kicsit bumfordi, de mégis szerethetően kedves rajzok tökéletesen illeszkednek Kiss Noémi meséjéhez, amely, ha néhol szívet melengetően érzelmes is, sehol sem válik érzelgőssé vagy giccsessé.

Képek: Molnár Jacqueline

nyomtat

Szerzők

-- pusztai ilona --


További írások a rovatból

Hogyan éld túl a zuhanást? Miklya Luzsányi Mónika: Vérvonal – Étienne könyve
Megjelent Farkasházi Réka Társasjáték című új mesekönyve
„A paradicsomot akkor ismerjük fel, amikor elveszítjük, a fészket akkor, ha kiesünk belőle.”

Más művészeti ágakról

Bernáth Szilárd: Larry
irodalom

Szeifert Natália: Örökpanoráma, Kalligram, Budapest, 2022.
art&design

Gondolatok a Geometric Environments című kiállításról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés