A regény főhőse is egy kamaszlány, Emma, aki édesanyja halála után apjával, nagymamájával és két kicsi ikertestvérével, Kamillával és Áronnal beköltözik egy titokzatos házba. Az elhanyagolt villa valójában a három gyerek anyai öröksége, több generáció óta a család birtokában lévő tulajdon. Emmát elbűvöli a titkokat rejtő ház és a kert. Nem bírja magát kivonni a hatása alól, és mindenáron meg akarja fejteni családja múltjának rejtélyeit.

Már a főszereplő névválasztása is sugallja Jane Austen regényével, az Emmával való párhuzamot. A kamasz Emma szintén félárva, az apjával él. Bár nevelőnő helyett a nagymamája, Nana a legfőbb bizalmasa, Jane Austen hősnőjéhez hasonlóan Emma is csalhatatlan emberismerőnek tartja magát. Azt hiszi magáról, rögtön átlát mindenkin. A végén persze kiderül, hogy folyamatosan téved, mindent félreért, mindenkit félreismer. Egyedüli kivétel a nagynénje, Babi néni, akinek álnok fondorlatai még őt sem tévesztik meg. A mű tehát egyfelől nevelési regény, ahol végigkísérhetjük a kamasz Emma szellemi és lelki fejlődésének, érésének útját. Ugyanakkor igazi kalandregény is, amelyben feltárul nemcsak egy család több nemzedékének múltja, de ennek árnyékában egy történelmi tragédia is. Emmát a szomszéd fiú, Félix és Vince bácsi, a Kalóz segíti nyomozásában, akiről persze a végén kiderül, hogy egyáltalán nem gonosz, és nem is tengeri rabló. Így végül sikerül megfejtenie a csirkelábú sárkány, a basiliscus titkát. De hogy mi köze van a basiliscusnak regulushoz és Vazulhoz, ez maradjon a könyv titka.

A házban talált levelek, iratok, naplók elolvasásával Emma előtt feltárul egy, a II. világháború idején játszódó történelmi tragédia is, az a korszak, amikor származásuk, vallásuk miatt emberek millióit üldözték, bélyegezték meg és gyilkolták le. A semleges államok: Svájc, a Vatikán és Svédország a Vöröskereszttel karöltve próbált segíteni az üldözötteken és sok bátor magyar ember is részt vett ebben a munkában. Emma számára kiderül, hogy dédapja is egyike volt ezeknek az emberi tisztességből példát mutató hősöknek. De a regényben – igaz csak mellékalakként - egy valós személy portréja is kirajzolódik a korból: Karig Sára költő és műfordító alakja, akinek az élete maga is kész regény. Mint az utószóból megtudjuk, Karig Sárát már kislányként vonzotta a veszély: szívesebben közlekedett a bajai háztetőkön, mint a városka utcáin, és gyűlölte az igazságtalanságot. Ilyen tulajdonságokkal megáldva nem csoda, hogy a II. világháború alatt a Svéd Vöröskereszt munkatársaként aktívan részt vett az üldözöttek, különösen a gyerekek mentésében. Embermentő tevékenységéért 1985-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést. Ám igazságérzete a háború után sem hagyta nyugodni. 1947-ben választási biztosként felhívta a figyelmet az úgynevezett kék cédulákkal elkövetett választási csalásokra. A visszaélésekkel hatalomra jutott Kommunista Párt vezetői ezért hamarosan elrendelték letartóztatását és hat évet raboskodott a szibériai Gulág börtöneiben. A munkatáborban írt versei a Sárkövezet című kötetében jelentek meg. Karig Sára életrajzát Bakonyi Éva írta meg A szerencse lánya címmel, amely Ruff Orsolyát annyira megihlette, hogy alakját beleszőtte saját történetébe.  

Külön ki kell emelni a regény illusztrátorának, Láng Annának a munkáját. A borítón az indákkal körbeszőtt régi ház képe Emma kedvenc meséjének, a Grimm testvérek Csipkerózsikájának hangulatát idézi. Hasonlóan ötletes, ahogy a kollázstechnikára épülő regényben sikerül megteremtenie a különböző idősíkok és az egymásra felelgető, egymást kiegészítő, a múlt eseményeit feltáró naplórészletek, levelek, hivatalos dokumentumok formai elkülönítését, jól tagolhatóvá téve ezzel a regényt.   

Ruff Orsolya regénye a korábbi nemzedékek által kedvelt, a kamaszlányoknak szóló, úgynevezett csíkos könyvek hagyományának folytatója, de egyben megújítója is. Ügyesen ötvözi e könyvek két tematikáját: a Kertész Erzsébet nevéhez köthető, a magyar történelem jelentős nőalakjairól írt regényes életrajzot és a Szabó Magda vagy Gergely Márta által képviselt kortárs kamaszproblematikát középpontba állító műveket. A fordulatos, sodró lendületű, végig izgalmas, cseppet sem kiszámítható, ugyanakkor az olvasót érzelmileg is megérintő történet biztos sikerre számíthat a kamaszlányok körében. Sőt, mivel olyan témákat is érint finom érzékenységgel és tapintattal, mint a szülő elvesztése kamaszkorban, fogyatékkal élők elfogadása, holokauszt, így ajánlott olvasmányként iskolai segédanyagnak is használható.