bezár
 

gyerek

2022. 04. 16.
A költemény titkának megőrzése
Takács Zsuzsa: Spirálfüzet. Magvető Kiadó, 2021
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A költemény titkának megőrzése Takács Zsuzsa új kötete, a Spirálfüzet az 1987-ben megjelent Rejtjeles tábori lap (alcíme szerint: Kamaszlány-versek) második kiadása, kiegészítve Az égen bárányok fodrozódnak ciklus tizenkét új költeményével.

Az első ciklus verseiben egy háromgyerekes család hétköznapjai elevenednek fel, elbeszélőjük a középső lány, a tizennégy éves Zsuzsi, aki nővérével, Katival és kisöccsükkel osztozik a szülők szeretetén. Számos versben felbukkan a testvéri féltékenység, rivalizálás, irigység (Sötét tervek, Cirkusz viciózusz, Erről a levélről többet nem esett szó, Skarlát), de persze a testvéri szeretet, véd- és dacszövetség, összetartozás érzése is hangsúlyosan jelen van (Kalandos éjjel, Atommese, Szerpentin, Előérzet, Macska). A kamasznaplónak is felfogható versfüzérben a testvéri kapcsolat mellett helyet kap a szülőkhöz, az iskolához való viszony is, a kamaszkorra jellemző heves ambivalenciával, hangulati ingadozással. Hol lázadva a felnőttek világa ellen (többek között: Ellenanyag, Meg kellett ennem, Levél a szőnyegen) hol erős érzelmi kötődéssel, felfokozott szeretetvággyal (Előérzet, Rejtjeles tábori lap, Hiányzás oka: családi ok). De a témák között szerepel a kamaszbarátság (Atommese, Réka) és az első szerelmi próbálkozások is (Farsangi előkészületek, Séta a ligetben). Ahogy nem maradhatnak ki egy költői lelkületű kamaszlány felnőttkori életével kapcsolatos vágyálmai, fantáziálásai sem. A jövőbeli képzelgésekben vagy Adyhoz (Estéim otthon) és Louisa May Alcott Kisasszonyok című regényének hősnőjéhez, Jo March-hoz hasonló bohém művészpálya lebeg a kamasz hősnő lelki szemei előtt (Így élek majd), vagy Petőfi példáját követve a szabadsághős szerepében tetszelegne (Írtam egy verset).

Spirálfüzet q

Bár a versek a mai tinilányok anyukáinak korát idézik, a témák örökzöldek: a testvérviták, a kamaszbarátságok és szerelmek, a kamaszábrándok mit sem változtak az elmúlt harmincöt év alatt. A mai tinik is ugyanúgy tudnak ezekkel azonosulni, sőt talán magukban még jókat is vigyorognak azon, ha felfedezik, anyukáik is ugyanolyan kamaszok voltak. Ők is feleseltek szüleikkel, verekedtek, veszekedtek a testvéreikkel, ők is elmentek bulizni szülői engedély nélkül, ők sem szívesen segítettek otthon a házimunkában, és néha ők is szemtelenül viselkedtek a tanáraikkal. Ők is irigykedtek a barátnőjükre, ha annak többet engedtek meg a szüleik, mint nekik. Ők is szorongtak, csak akkoriban a hidegháború miatt, ahogy a mai kamaszok például a környezeti katasztrófától, a klímaválságtól. Ugyanakkor a mai anyukák, sőt nagymamák nemzedéke is nosztalgiával olvasgathatja ezeket a verseket, mert bár a szövegek a 80-as években születtek, a Kádár-kor olyan jégbezárt, dermedt világ volt, ahol, Gothár Péter kultfilmjére utalva: megállt az idő. Azok, akik a 60-as vagy 70-es években voltak fiatalok, éppúgy a saját ifjúságukra ismerhetnek ezekben a költeményekben, mint a megverselt generáció tagjai.

A humoros, sőt néhol ironikus hangvételű versek sokban hasonlítanak Janikovszky Éva műveire. Párdarabjai lehetnek A lemez két oldala kamaszlány-monológjainak vagy a Ha én felnőtt volnék és a Kire ütött ez a gyerek kamaszfiú történeteinek.

Spirálfüzet 2

A kötet második része, Az égen bárányok fodrozódnak című ciklus nem mutat ilyen egységes képet. Már a nézőpont is többféle. Van olyan vers, ami olyan, mintha az első ciklusból kimaradt volna. A boldog bűn című költemény kamasza a felix culpa kapcsán elmélkedik a zsarnokgyilkosság jogos voltáról, mint az egyház által bocsánatosnak tartott bűnről. Bár a műben a portugál diktátor, Salazar esete szerepel, aki egy otthoni baleset során szenvedett agykárosodást és utolsó másfél évét magatehetetlenül tengette egy kórházban, nem valószínű, hogy a Kádári diktatúrában egy zsarnokgyilkosságra buzdító vers megjelenhetett, még gyerekkönyvben sem. Salazar pedig 1932-1968 között volt Portugália teljhatalmú ura, így nem valószínű, hogy egy mai kamaszlány, sőt akár egy felnőtt emlékezne a nevére.  

Némelyik vers, mintha Takács Zsuzsa saját ifjúkori élményeit idézné fel, például a magyartanára iránt érzett kamaszos rajongást: Szabadbölcsész, Magyartanárom, Spirálfüzet. Máskor saját felnőtthangjára vált, mint a járvány okozta emberi elidegenedés fokozódásáról szóló versében, A végső pillanatban, vagy a kötet záró darabjában, amely 2021-ben elhunyt lánya, Lengyel Anna emlékére íródott egy közös londoni utazás emlékeit felelevenítve: Ami volt egyszer  örökké létezik. Ahogy felnőtthangú versei is inkább elmélázó, filozofikus hangulatúak, a kötet gyermekhangon íródott verseire szintén ez az atmoszféra jellemző, de ugyanakkor egyfajta játékosság is megfigyelhető bennük. A témák leginkább társadalmi, pszichológiai kérdéseket feszegetnek, nem egyéni élethelyzeteket írnak le. A lét értelmén töprengő A világ csak képzelet című versében a német filozófus, Schopenhauer fő művét, A világ mint akarat és képzetet idézi meg: „ A világ csak képzelet (és akarat). /Tetszik ez a megközelítés. /Egy tébolyodott elme papírra vet/ és élni kényszerít.”. A legjobb barátnőmben egy Hamlet idézettel reflektál a nemi szerepek változásának társadalmi problematikájára. A Belenéztem a tükörbe (ad notam: Befordultam a konyhára,/ rágyújtottam a pipára…) pattanásos kamaszlányának panaszdala egy szintén aktuális kérdést állít a középpontba: a testképzavarral küzdő tinik szorongását. Az ironikus hangvételű Lebontják a házat és az Egy árva szót sem értett című művekben a nagyszülők és unokák közti nemzedéki szakadék, párbeszéd-képtelenség kap hangot. Az előbbiben az ezredforduló után született nemzedék történelemszemlélete kapcsán mutat rá a keserű igazságra: a nagyszüleik ifjúságának 1956-os forradalma éppoly távoli számukra, akár az 1848-es forradalom. Az utóbbiban a generációs szakadék az áthidalhatatlan nyelvi távolságban fejeződik ki: „Nagyapám, szegény, egy árva szót/ sem értett, ezért a távozás/ hímes mezejére lépett”. 

spirálfüzet3

A kötethez a 2020-ban az év illusztrátora díjjal kitüntetett Turi Lilla készített pasztellszínű, vonalas ceruzarajzokat, a színvilággal is érzékeltetve a két rész eltérő hangulatát. Az első részben a hideg kékek, zöldek, citromsárgák uralkodnak, míg a másodikban a meleg rózsaszínek, pirosak, narancsok. A humoros, kissé szürrealisztikus hangulatú képi világ közel áll Réber Lászlónak, Janikovszky Éva szerzőtársának illusztrációihoz, aki hasonló pontossággal tudott idomulni a szövegek hangulatához, mint Turi Lilla Takács Zsuzsa verseihez.  

nyomtat

Szerzők

-- pusztai ilona --


Más művészeti ágakról

Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám
színház

Kabóca Bábszínház: Dödölle
A 14. Frankofón Filmnapokról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés