bezár
 

art&design

2022. 05. 23.
Strandszezon és világító pendrive-bogár
Neked már megvan a heti Praedád?
Tartalom értékelése (9 vélemény alapján):
Vigyázz, a kert a hídon túl már dzsungel. / Arra vesznek el a legvakmerőbbek. / Változnak liánná, tigrissé, kővé, / S nem gondolkoznak a kert titkáról többet.* A PRAEda kéthetente hétfőn megjelenő kiállítás- és eseményajánló cikksorozat, melyben korábbi gyakornokok, és most már jelenlegi szerzők mutatják meg azt saját szemszögükből, hogyan választják ki azokat a képzőművészeti programokat, amelyekről nem érdemes lemaradni. Célkeresztben Szakács Emese Bíborka** kiállítás- és eseményajánlói. 

Azt hiszem, az alább összeválogatott kiállítások kifejezetten tükrözik az érdeklődésemet – legyen szó gyermekkori kalandokról, egészen meghökkentően nevetséges pillanatokról, vagy éppen a jövőbe kacsintgatásról. Van köztük olyan kiállítás, ami hamarosan nyílik, ilyen Bohus Réka Az időnek nincs keze, se szája című tárlata, és olyanok is, amiket egy ideje be lehet barangolni, például Martin Parr kiállítása a Műcsarnokban, vagy a nemrég nyílt Drafting Futures. Illetve kivétel erősíti a szabályt, jelen esetben praedáim sorát, ilyen Hornyik Sándor május 31-i könyvbemutatója is. 

Bohus Réka: Az időnek nincs keze, se szája
TOBE Gallery ⊕ megtekinthető: május 25. – június 25.
További infó itt.

Ki ne szeretne kockázni, mármint építőkockázni, vagy legalábbis ki ne szeretett volna gyermekkorában a játszótéri forgóban szédülésig pörögni-forogni. Várakat, a fellegekbe magasodó tornyokat építeni, végtelen történeteket mesélni, és megannyi kalandot kitalálni. Nagyjából ezt az oly könnyen múló életkor pillanatait ragadja meg Bohus Réka május 25-én nyíló kiállítása a TOBE Galleryben, aki a kisfia által érzékelt világot próbálja megragadni és bemutatni. Azonban az általa választott téma koránt sem tér el annyira az eddig tőle megszokott szemléletmódtól, hiszen az absztrakt vagy éppen geometrikus formák ugyanúgy jelen vannak, mindössze a nézőpont más, a gyermeki perspektívát nagyítja fel. Hiányoznak ezek a gondtalan idők, amikor a bicikli katicás csengője volt a legérdekesebb, vagy a homokozóban homok sütit sütni, a tünékeny játszótéri barátságok, amik csak egy fogócska erejéig köttettek. Bohus Réka munkái azonban lehetőséget adhatnak arra, hogy a látogató, vagyis én magam is újraélhessem ezeket a pillanatokat, a fellegekbe magasodó, színes legó tornyokat, a 99. kört a csúszdán, a sötétedésig elhúzódó játszóterezést.

bohus_reka_forgoBohus Réka: Forgó, Digitális fotográfia 50 x 75 cm, 2022 © Bohus Réka
Drafting Futures
Q Contemporary ⊕ megtekinthető: május 20. – június 25.
További infó itt.

Pénteken nyílt a Drafting Futures, a Werk Akadémia végzős képzőművészeti menedzser szakos hallgatóinak kiállítása. A képzés 12 hallgatója 12 ismert magyar alkotóval dolgozott együtt, hogy olyan projektet hozzanak létre, amelyben megfér egymás mellett a digitális vizuális kultúra és a természetközeli szemléletmód. Csak hogy egy példát említsek rögtön egy asszociációval megfűszerezve: Ember Sári és Birkás Mona munkái. Az előbbi alkotónál festőnövényekkel megszínezett textil-installációk lebegnek a térben, utóbbinál pedig szentjánosbogarak módjára az okoseszközök kijelzőjén röpködő, világító pendrive-bogarak. A kiállítás ezt a minket körülvevő és égbe kiállító kettősséget jeleníti meg, hogy gondolatban alkalmat kínáljon a látogatóknak a mi, az az emberiség lehetséges jövőképeinek felvázolására.

birkas_mona_endangeredBirkás Mona: Endangered; 2022 - részlet © Birkás Mona
Martin Parr: Strand az egész világ
Műcsarnok ⊕ megtekinthető: március 26. – június 26.
További infó itt.

„…úgy élvezem én a strandot, Ottan annyira szép és jó. Annyi vicceset látok hallok, És még Bambi is kapható…”[1] – jutott eszembe Kovács Eszti már-már fárasztó, agyonjátszott retro slágere, amikor először hallottam Martin Parr budapesti kiállításának címét. Mégis, talán kifejezetten passzol a gyerekdal a kiállításhoz. Martin Parr brit fotográfus már gyerekkorában hobbifotós nagyapjával járta Észak-Anglia tengerpartjait, majd később elismert fotóriporterként egyik fő témájává vált az átlagember nyaralása. Legyen szó egy kis spanyol üdülő városról vagy éppen Indonéziáról, Parr fotóin az egészen hétköznapi pillanatoktól kezdve a megmosolyogtató vagy éppen meghökkentő pillanatokig bármit lehet találni. S habár egy kifejezetten szezonális témán alapuló kiállításról van szó, mely az időjárási viszonyokat tekintve a szeszélyes márciusban nyitott, annyi biztos, hogy a tikkasztó nyári forrósággal, a limonádéban összekoccanó jégkockákkal, vízpart utáni vágyakozással és a zsúfolásig megtelt strandokkal, ahol egy kéztörlő törölköző sem fér el – mindenki tud azonosulni. Mondjuk arra is kíváncsi volnék, hogyan reagáltak világszerte a fürdőzők, akiket egészen abszurd helyzetekben örökített meg – gondolok itt a szélviharban tengerparton fotózkodó párról, vagy éppen egy munkagép előtt hason szétterülő napozóról…

martin_parr_new_brightonMartin Parr: New Brighton, England, 1983-85 © Martin Parr/ Magnum Photos

⊕⊕⊕⊕⊕

Hornyik Sándor: A szürnaturalizmus archeológiája – könyvbemutató
MTA Humán Tudományok Kutatóháza ⊕ Időpont: május 31., kedd 17:00
További infó itt.

Most pedig következzen a ráadás, hogy ne csak már megnyílt és hamarosan megnyíló kiállításokról írjak. ( ͡° ͜ʖ ͡°) Szóval távolodjunk el a nyártól, meg a strandolástól, és kanyarodjunk vissza a szakmai programokhoz: Hornyik Sándor kötete elsősorban egy akadémiai értekezés, másodsorban pedig egy kifejezetten merész vállalkozás. A kötet az ’50-’60-as évek vizuális esztétikáján, a korszak meghatározó magyar művészeinek példáján keresztül kívánja bemutatni a szürnaturalizmus fogalomkörét. Hogy őszinte legyek, azért került erre a könyvbemutatóra a voksom, mert vajmi keveset tudok erről az irányzatról, de talán nem vagyok ezzel egyedül.

hornyik_sandor_a_szurnaturalizmus_archeologiajaHornyik Sándor: A szürnaturalizmus archeológiája  borító © BTK Művészettörténeti Intézet

⊕⊕⊕⊕⊕

Fotók:
a TOBE Gallery jóvoltából © Bohus Réka // a művész jóvoltából © Birkás Mona // a BPF jóvoltából © Martin Parr/ Magnum Photos // BTK Művészettörténeti Intézet jóvoltából © MTA BTK Művészettörténeti Intézet // Grafika: Dobos Csenge

____________________

* A versrészlet Kemény István Vörös betűs tábla a kertben, amit Charles Darwin nem biztos, hogy észrevett című verséből, 1982. szeptember 24.
                                                                ⊕ ⊕ ⊕
**Szakács Emese Bíbor(ka): kommunikációelméleti területről érkeztem, ezért a kortárs művészetekhez is ebből a nézőpontból kapcsolódom. Számomra a mediális összefonódások, a tér, az alkotások és a szemlélők, beleértve a saját benyomásaimat is, mind  érdekesek. Legyen szó egy galéria zsúfolt megnyitójáról, vagy egy budapesti nyüzsgéstől távoleső eseményről, egy különleges épületben felbukkanó pop-up kiállításról, vagy egy éppen ígéretesnek tűnő könyv bemutatójáról. Szabadidőmben szobakertészkedem, origamizok, járom Európát és brutalista épületeket fotózom, hogy aztán a Google Maps gamifikációs platformján függőségig térképeket szerkesszek.
                                                                ⊕ ⊕ ⊕

[1] Kovács Eszti – Pancsoló kislány, 1960.

nyomtat

Szerzők

-- Szakács Emese Bíborka --

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Intézetének hallgatója volt. Érdeklődése fókuszában az újmédia kulturális szerepe és posztinternet művészet áll. Jelenleg a Capa Központ munkatársa.


További írások a rovatból

Neked már megvan a heti Praedád?
art&design

Tudósítás Pierre Vasarely könyvbemutatójáról a PesText-en
art&design

Lak Róbert kiállításmegnyitójáról az ISBN könyv+galériában
Interjú Laczkovich Borbála kurátorral és Szigethy Anna képzőművésszel a Godot Katalizátor-díj kapcsán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés