bezár
 

film

2022. 06. 21.
Felületes és bátortalan imázsfilmet kapott az Iron Lady
Pálinkás Norbert: Katinka
Tartalom értékelése (4 vélemény alapján):
A többszörös világ- és olimpiai bajnok úszó, Hosszú Katinka életét bemutató portréfilm hiába ölel fel több évet és kíséri el a sportolót megannyi fontos eseményre, hiányzik belőle az érzékenység és bátorság, amellyel megragadó és tartalmas képet tudna festeni Katinkáról és a mai sportvilágról.

A legérdekesebb sportdokumentumfilmek többnyire azok, amelyekben a sportolónak nemcsak a szakmai karrierjét ismerjük meg, hanem a lelki megpróbáltatásokat is feltárja a forgatás, és így a film cselekménye során betekintést kapunk a professzionális élet kulisszái mögött zajló emberi drámába is. Az elmúlt évekből jó példa erre az HBO forgalmazásában bemutatott Ütős csajok, amely kifejezetten nagy hangsúlyt helyez szereplői lelkivilágának érzékletes ábrázolására. Más sportdokumentumfilmek kevésbé lélektani ihletésűek, és bár elcsíphetnek ezek is személyes, érzelmes, emberi pillanatokat, a hangsúlyt összességében a sporteredményre, a sikerre és a legendaépítésre helyezik. Ilyen film például 2021-ből a Szilágyi Áron olimpiai bajnok vívó életéről készült Egy mindenkiért, és ebbe az irányzatba illeszthető az újonnan megjelent Katinka is, a valaha készült legnagyobb költségvetésű magyar dokumentumfilm.

A Katinka dokumentumfilm Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok és kilencszeres világbajnok magyar úszónő életét mutatja be. A filmforgatás 2020 elején kezdődött, Katinka tokiói olimpiára készülése idején, amit a koronavírus miatti korlátozások jelentősen befolyásoltak.

A stáb Katinka két évét követi végig, nyomon kísérve, ahogyan a sportoló készül az olimpiára, megküzd a váratlanul felbukkanó kihívásokkal, miközben a sikerekhez vezető eddigi életútjának állomásaiba is betekintést nyerünk. Megismerjük gyermekkorát, úszókarrierjének kezdeti periódusát, látva-hallva az archív felvételeket és családtagjainak, edzőinek, ismerőseinek róla szóló visszaemlékezéseit.

Katinka 1

Minden lehetőség adott volt, hogy a Katinka kiváló és izgalmas dokumentumfilm legyen, Hosszú Katinka figurája és életpályája ugyanis számos megközelítésből érdekes filmtémát rejt magában. Megismerhettük volna a film segítségével, hogy milyen élsportolóként felnőni, milyen lelki megpróbáltatást jelent, ha valaki kisgyermekkorától kezdve a szabadságát és a barátaival, családjával tölthető időt feláldozva, minden energiáját a versenyzésnek szenteli. Vagy például hogy miképp alakul egy gyermek személyisége, amikor hajnalonként, iskolakezdés előtt úgy indul a fájdalmas és megterhelő edzésekre, hogy egyáltalán nincs hozzá kedve, ám a reá helyezett elvárások megkövetelik azt, ő pedig meg akar felelni az elvárásoknak. Nagyon izgalmas lett volna azokra a kérdésekre választ keresni, hogy milyen világa lehet egy olyan embernek, aki kamaszkora óta kamerák kereszttüzében, rivaldafényben él, celebsztorik, pletykák célpontjaként szerepel, és a külvilág az értékét elsősorban versenypontok, rekordok és érmek alapján határozza meg. Számos fontos és emberileg érdekes témát körüljárhattak volna az alkotók, a Katinka azonban zavaróan felületes, csak néhány elejtett félmondat és pár rövidebb pillanat erejéig foglalkozik ezekkel a problémákkal, fókuszába nem helyez efféle elvont kérdéseket.

A néző azzal a kiábrándító valósággal szembesül, hogy a Katinka elsősorban egy imázsfilm, az ország egyik leghíresebb aktív sportolójának sikereit magasztaló, mélyebb alkotói szándék és művészi tartalom nélküli reklámtermék, amely nem törekszik a dokumentumfilmes kérdésfelvetések és analízis semmilyen formájára.

Katinka 2

Természetesen lehetne vállalt célkitűzés egy jól megcsinált, szeretetteljes imázsfilm elkészítése, amely egy olyan sportoló életét mutatja be, akire magyarként tényleg büszkék lehetünk, s ezáltal akár növelhetné is nemzeti önértékelésünket, valamint a külvilág számára is fontos üzenetté válhatna. Sajnos azonban komoly probléma, hogy Pálinkás Norberték produkciója mint imázsfilm sem állja meg igazán a helyét, mert a stílus, amellyel a film Hosszú Katinka életét bemutatja, sem nem eredeti, sem nem tükröz szívből jövő érdeklődést a főszereplő egyénisége iránt. A Katinka érezhetően profi munka, kiváló felvételeket tartalmaz, remekül van vágva – azonban formáját és előadásmódját tekintve összességében mégis a hétköznapi televíziós riportműsorok és ismeretterjesztő sorozatok színvonalán mozog. A formavilág unalmas és szürke; felsorakoztatja azokat a tipikus jegyeket és kliséket, amelyeket egy sportfilmtől el is várunk, de nem ad hozzá semmi egyedi ízt, megragadó hangulatot vagy emlékezetes stílusmegoldásokat, amelyek miatt azt mondanánk, hogy ennek a produkciónak megvan a létjogosultsága, újszerűen és érdekesen ragadja meg Katinka világát.

Az átlagos magyar dokumentumfilmes költségvetéshez képest megdöbbentően magas, 560 millió forintos támogatás és a rendelkezésre álló profi technikai apparátus nem tudta kitölteni azokat a szférákat, amelyeket a kreativitásnak és az érzékeny alkotói látásmódnak kellett volna.

Akárhányszor következne a filmben egy jelenet, amikor Katinkát és környezetét hétköznapi helyzetben követjük, hogy ezekből a megfigyelésekből kitűnhessen valami emberi, személyes, nem előre megtervezett pillanat, a film átugrik egy feszes tempójú sportmontázsra vagy zenével dramatizált interjúbetétre. Hiányoznak a közvetlen, emberi pillanatok, a főszereplő életének prekoncepcióktól mentes megfigyelése és bemutatása, a történések jelenbeli kibontása – mindez pedig szintén összefügg a film központi problémájával, a felületességgel. A kortárs dokumentumfilmek ereje sokszor abban rejlik, hogy képesek elcsípni, megragadni váratlan helyzeteket, a kamera előtt rögtönzött, de jelentőségteljes megnyilvánulásokat. Ám a Katinkában nincsenek spontán pillanatok, amelyekben a mélyebb emberi érzések és értékek felcsillanhatnának. Hosszú Katinka személyiségének az a része pedig, amennyit a kamerák előtt megmutat magából, önmagában kevés ahhoz, hogy érdekes legyen egy egész estés játékidőn keresztül.

Talán az egyetlen kivétel, amikor azt érezzük, hogy valóban egy emberi drámát ismerhetünk meg, Katinka egykori edzőjéhez, egyúttal férjéhez fűződő kapcsolatának bemutatása. Ezek a legizgalmasabb részei a filmnek, itt érezzük azt is először, hogy a rendíthetetlen „Iron Lady” imázs mögött is valódi hús-vér személy áll – sajnos tipikus traumákkal és életnehézségekkel.

A következtetés azonban eléggé kifogásolható, mert alapvetően arra a felületes konklúzióra fut ki ez a szál is, hogy Katinka végül, mint akármelyik versenykihívást, ezt az életszakasz-nehézséget is sikeresen legyűrte, a dobogóra állva maga mögé utasította a fájó múlt emlékeit. Pozitív az üzenet, de keserűen üres, mert nemcsak viszonylagossá teszi az intim kapcsolatok során elszenvedett lelki sebek jelentőségét, hanem ráadásul totálisan szemet huny a probléma tágabb kontextusa fölött, nevezetesen hogy a sportvilágban sajnos mennyire tipikus az edzők és a versenyzők közötti kapcsolatok félrecsúszása, az egész rendszer egészségtelen átláthatatlansága, tágabb értelemben a felek gyakran kölcsönös kiszolgáltatottsága a teljesítményfüggés árnyékában. 

Ez az egyik legsúlyosabb hibája a Katinkának, mert 2022-ben egy dokumentumfilmtől, amely mindig is a legnépszerűbb filmes formája volt a társadalmi problémák és egyenlőtlenségek bemutatásának, elvárható lenne, hogy valamilyen szinten, akár csak rejtetten, de reflektáljon jelen világunkra.

Amennyiben ez elmarad, az nemcsak az elbeszélői ábrázolás hibájára mutat rá, hanem a valóságábrázolás legitimációja is csorbát szenved.

Ha a dokumentumfilm olyan intézményrendszert mutat be, amelyben az utóbbi időkben globálisan nagyon sok probléma került napvilágra, egyszerűen nem elégséges annyit állítani, hogy milyen klassz minden, hiszen hány és hány csillogó aranyérmet köszönhet az egyik legkedvesebb sportolójának Magyarország.

A Katinka így 2022-ben sajnos sem ambícióit, sem megvalósítását tekintve nem ér a nyomdokaiba a mai élvonalbeli dokumentumfilmeknek. Felszínesen közelíti meg főszereplőjének egyéni sorsát és fontos társadalmi kérdéseket kerül meg. Technikai színvonala érzékelteti, hogy a lehetőségek adottak voltak egy maradandó alkotás létrehozásához, de nem feledteti, hogy ezek kiaknázatlanul maradtak.

 

Katinka. Magyar életrajzi film, dokumentumfilm, 103 perc 2022. Rendező: Pálinkás Norbert. Forgatókönyv: Köbli Norbert. Producer: Lajos Tamás. Vezető operatőr: Nagy András. Operatőr: Tóth Zsolt. Zene: Tövisházi Ambrus. Vágó: Gotthárdi Balázs. Bemutató: 2022. május 12. Forgalmazó: InterCom. Korhatár: 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott!

Képek forrása: InterCom

nyomtat

Szerzők

-- Horányi Péter --

Horányi Péter az ELTE Filmtudomány Tanszék mesterszakán végzett 2019-ben. 2016 óta jelennek meg filmes kritikái és írásai. Érdeklődési területe az ezredforduló utáni magyar film, a dokumentum és a fikció határterületei, valamint a szerzőiség helyzete a kortárs filmművészetben. 2020-tól a MOME Művészettudomány PhD képzés doktorandusza.


További írások a rovatból

Joseph Kosinski: Top Gun: Maverick
Baranyi Gábor Benő: Zanox – Kockázatok és mellékhatások
Interjú Kenyeres Bálinttal a magyar film helyzetéről, a folyamatos alkotás lehetetlenségéről és a szerzői film perifériára szorulásáról
Michelangelo Antonioni: Nagyítás

Más művészeti ágakról

színház

Mary Shelley - Nick Dear Frankensteinje a Budapest Bábszínházban
gyerek

Októbertől a magyar mozikban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés