bezár
 

art&design

2022. 12. 20.
Egy életmű látképe a székesegyházzal
Hantai és Pécs. Hantai Simon alkotásai a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának gyűjteményében
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
„Két bóher ül a Talmud fölé görnyedve. Az egyiknek hirtelen felragyog az arca, de aztán teljesen elkomorul. Mi történt veled? – kérdi a társa. Hagyd el! Eszembe jutott egy nagyon jó válasz, de az istennek sem jut eszembe hozzá egy jó kérdés.”

Ezzel az adomával vezette be a pécsi kiállítás december 7-i megnyitóját Nagy András, az intézmény osztályvezető-főmuzeológusa, majd kibontotta a történetet: „Ez valahogy a mai művészet helyzetét is jellemzi. Az eltűnt kérdések helyén születnek válaszok. Hantai szerencsésebb helyzetben volt, hogy válaszai, az általa kidolgozott festészeti eljárás számára a kortárs francia filozófia megteremtette azokat a teoretikus kérdéseket, melyekre éppen Hantai művészete lehetett a válasz.”

prae.hu

A kortárs francia filozófia legnagyobbjaival (Derrida, Deleuze, Nancy stb.) párbeszédbe lépő, valóban erőteljes teoretikus hullámokat vető Hantai-életművet a centenáriumi évben különleges érdeklődés övezi. A legfontosabb esemény természetesen a Fondation Louis Vuitton augusztusig látható párizsi kiállítása volt, középpontjában az ötvenes évek végi nagy összegző munkával, a Rózsaszín írással (Écriture rose), leakasztva a képet az ugyancsak erőteljes teoretikus érdeklődéssel bíró, egykori Ricoeur-tanítvány, Emmanuel Macron irodájának a faláról. Hantai századik születésnapját ugyanakkor Magyarországon is több esemény övezi: a Szépművészeti és a Kálmán Makláry Fine Arts tárlata mellett a pécsi Modern Magyar Képtár szintén a közönség elé állítja kamarakiállításán a gyűjteményében fellelhető anyagot.

Hantai és Pécs kiállításmegnyitó Hantai és Pécs – kiállításmegnyitó. Nagy András, az intézmény osztályvezető-főmuzeológusa és Házas Nikoletta esztéta. Fotó: Füzi István © JPM

A kiállítást Házas Nikoletta esztéta nyitotta meg, végigkalauzolva azon az íven, amelyet az itt látható alkotások rajzolnak ki, és amely tulajdonképpen befogja az alkotói pályát. A múzeum nyolc Hantai-képet őriz, a legkorábbi munkáktól egészen a pliage-korszakig, a hajtogatásos technikával készült alkotásokig, ebből négyet maga a művész ajándékozott 1971-ben a múzeumnak. Három mű magángyűjteményekből került a képtár tulajdonába: az 1963-ból származó, korai absztrakt Kompozíció, valamint két fiatalkori, 1947-es festmény, egy önarckép és egy nagyobb méretű munka, az Erkélyen – ez utóbbit Házas Nikoletta a Hantai-család hagyatékában található Életöröm párdarabjaként mutatta be.

Ugyancsak az egyetemi évekből származik a kiállítás legkorábbi darabja, a Pécs látképe a székesegyházzal című akvarell. Hantai első kiállítására a pécsi művészkolónia négyfős, 1943. augusztus 15-én rendezett tárlatán került sor a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának egyik földszinti helyiségében, a kép pedig ennek révén került a Városi Múzeum gyűjteményébe. Az anyagról Csorba Győző közölt szemlét a Dunántúl aznapi számában, Hantairól az alábbiakat írva: „Hantai Simon sokoldalú, problematikus művész. Majd mindegyik képe egy-egy új feladat és új megoldás. Képeinek határozott egyéniségük van, s egymáshoz viszonyítva skálájuk: a könnyű líraiságból a súlyos drámaiságig, sőt a víziószerűségig. Technikája fejlett, az akvarellben éppúgy, mint az olajban, vagy a temperában. Fejei a leleplezés erejével hatnak: Cinikus, Irocska. Lényeglátó, határozott mondanivalójú festő, aki ha a néhol még érezhető hatást leveti magáról, sok szép képpel ajándékozza meg művészetünket.” A második említett képcím nyilvánvalóan Hantai egyetemi pályatársára, az ugyancsak itt kiállító Balla Irocskára utal.

Hantai és Pécs Hantai Simon – Pécs látképe a székesegyházzal, é. n. Papír, akvarell, 29 x 30,3 cm. JPM leltári szám: 52.127

Hantai zsengéje és Csorba sorai mögött mindamellett többet is lehet látni helyi érdekű kuriózumnál, hiszen a periféria és a centrum viszonya bonyolultabb, többrétű (több rétegbe hajtogatott?) viszony, mint ahogy első pillantásra látszik. Tudható, hogy Csorba és Hantai ismét találkoztak az 1947–48-as „kirajzás” során, a római Magyar Akadémia vendégeként. Hantai kinn maradt, Csorba hazatért. De végső soron mi is a centrum ebben a relációban? Budapest, a Képzőművészeti Főiskola a világháború éveiben? Vagy a későbbi fejlemények, Párizs, a nemzetközi figyelem? Netán a szellemi mozgás, a teoretikus érdeklődés, a visszavonulás a vernisszázsok világától, a festészet kereteinek folytonos, radikális újragondolása?

Ahogy Hantai monográfusa, a pliage módszerét a paraszti textilfestő technikákkal összefüggésbe állító Berecz Ágnes írja nekrológjában, a

kékfestés és a mángorlás munkáját festészetté emelő Hantai a háború utáni modernizmus zsákutcáit megkerülve olyan módszerre talált, amely az idiota de sapientia mintájára a kézművesmunka felől gondolta újra a festészet praxisának és médiumának képességét a gondolkodásra.”

A periféria tradíciója és a festészeti tradíció művészettörténeti léptékű revíziója összeér tehát az alkotói gyakorlatban. Innen, valamint a kérlelhetetlen intézményellenesség felől nézve Hantai életműve mintha éppen a centrum és periféria viszonyrendszerét tenné zárójelbe vagy írná fölül. A pécsi múzeum kis kamarakiállítása pedig mintha épp azt az állítást fogalmazná meg, hogy ez a viszonyt nem kell feltétlenül egyirányúnak tekinteni, hanem felfogható hálózatos-rizómaszerű szerkezetként is, rejtett, olykor alig észrevehető kapcsolatokkal fő- és mellékgyökerek, erek és hajszálerek között.

Hantai Simon Hantai Simon – Kép, 1968. Vászon, olaj 93 x 79 cm. JPM leltári szám: 71.358
 

Enteriőrfotók: Füzi István © JPM

Hantai és Pécs
A száz éve született Hantai Simon festő válogatott munkáiból nyílt kiállítást 2023. február 28-ig lehet megtekinteni a JPM Modern Magyar Képtárban előzetes bejelentkezéssel, hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig. További információ ezen a linken.
Helyszín: JPM Modern Magyar Képtár • 7621 Pécs, Papnövelde utca 5.

Négyzetes kép: Hantai Simon – Kép, 1962. Vászon, olaj 47,5 x 44 cm. JPM leltári szám: 71.377. Kép a főoldalon és a Facebookon: Hantai Simon – Kép, 1968. Vászon, olaj 93 x 79 cm. JPM leltári szám: 71.358

nyomtat

Szerzők

-- Keresztesi József --


További írások a rovatból

A Present Eye Looking to the Past című kiállításról
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
(Súlyosan elfogult vélemény)

Más művészeti ágakról

Kritika Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről
Luke Korem és Simon Verhoeven Milli Vanilli – Az évszázad botránya című filmjeiről
irodalom

Tóth Júlia Éva volt a Kötetlenül sorozat vendége
Nuri Bilge Ceylan: Elszáradt füvekről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés