bezár
 

irodalom

2023. 05. 16.
Pán Péter és a hedonizmus
Andrei Dósa: Füveskert
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Május 11-én bemutatták Andrei Dósa Füveskert című regényét a Margit-szigeten. A Margó Könyvek-sorozat debütkötete a Margó Irodalmi Fesztivál csütörtöki programjában kapott helyet, Andrei Dósával a fesztivál igazgatója, Valuska László beszélgetett, közreműködött Szikszai Rémusz.

Szinte teljesen megtelt a Kristály Színtér Könyves Színpada a Margitszigeten, minden korosztályból érkeztek érdeklődők az eseményre. Valuska László elsőként a Margó és a Helikon könyvkiadó közös projektjéről beszélt, ami a Kreatív Európa program támogatásával jött létre. A projekt 18 fiatal európai szerző kötetét mutatja be, a sorozat a Füveskerttel debütált. Valuksa kifejtette, hogy a Füveskert magyarra fordítása jelenleg is zajlik, a könyv magyar változata hónapokon belül megvásárolható lesz.

Valuska a román és magyar nyelv kettőségéről kérdezett, Dósa elmesélte, hogy Brassóban nőtt fel, ahol a lakosság tíz százaléka magyar, ebből adódóan a magyar irodalmi élet nem volt virágzó a városban. Hozzátette, hogy már kiskorában is szeretett olvasni, egyik legmeghatározóbb könyves élménye Salinger Magasabbra a tetőt ácsok című regénye volt, aminek hatására haikukat kezdett írni, először magyarul, aztán váltott román nyelvre. Ennek okát a családi környezetére vezette vissza, ahol apja magyarul, anyja viszont inkább románul olvasott, és az erősebb anyai hatás miatt ő is többet kezdett olvasni román nyelven. Amikor Brassóban elvégzett egy írói kurzust, ahol mindenki románul írt, megszületett a döntés, hogy románul fog publikálni.

A közönség soraiban

Valuska a nyelv témájánál maradva, arra volt kíváncsi, hogy Dósa melyik nyelven ír jobban. Dósa elmondta, hogy már nagyon nehezen tudna visszatérni a magyar nyelvhez, de hozzátette, hogy a Füveskert magyar fordítása jobb lesz, mint az eredeti, hiszen a fordítás során Horváth Benji és Koszta Gabriella munkájával tovább gazdagodott a regény. Dósa hozzátette, hogy műfordításai során komoly nehézségeket okoz a románról magyar nyelvre fordítás, sok esetben megsínyli a két nyelv közöttiséget.

Valuska megkérte Szikszai Rémuszt, hogy olvasson fel a Füveskert első fejezetéből. A felolvasás során megismerkedhettünk a regény főszereplőivel, a rendezővel, az íróval, a hackerrel és a filozófussal, füvezés közben. Valuska a felolvasás után a regényben megjelenő világot a Trainspottinghoz hasonlította, majd arról kérdezett, miért a fű lett a regény központja. Dósa elmesélte a fű romániai elterjedését a kétezres években, amit a nehézdrogok betiltása indította el, és ami után szinte minden Bukaresti társaságban megjelent a szer. Dósa elmondta, hogy a regény soft drogokat használó fiatalokról szól, akik egy házban élnek, a fű életük központjává válik, az emberi és baráti kapcsolatok fölé emelkedik. Dósa megemlítette a puer aeternus, vagy másnéven a Pán Péter szindrómát, a kifejezést elsősorban szociálisan éretlen felnőtt férfiakra használják. Dósa hozzátette, hogy a Nyugati világban gyakorinak látja ezt a jelenséget, ami nem feltétlenül csak drogozás formájában jelenik meg, hanem egyéb kényszeres cselekvésekben, mint például a mindennapos vásárlásban. Dósa elmondta, hogy a regényében arra a kérdésre kereste a választ, hogy meddig lehet elmenni ezzel a hedonista életfelfogással, majd hozzátette, hogy a készülő második regénye is ezt a témát boncolgatja.

Miután Valuska rákérdezett, hogy mennyiben vannak személyes tapasztalatai ezen a téren, Dósa elmondta, hogy csak a könyv megírása után került olyan közegbe, ahol megjelent a fű, az írás ideje alatt semmiféle valós tapasztalattal nem rendelkezett, így főleg a képzelőerejére támaszkodott. Valuska szerint a könyvben szereplő összes karakter valamilyen módon szeretne kilépni a valóságból, a sok szereplő felvonultatása egyfajta generációs élményt ad az olvasónak. Hozzátette, hogy nem hétköznapi, reménytelen helyzetben lévő figurák jelennek meg a regényben, hanem olyanok, akik képesek lennének változtatni a helyzetükön, és lehetőségük lenne, hogy meglátásaikat a művészeten keresztül másokhoz is eljuttassák. Az író, a filozófus, a rendező és a hacker is képes alkotni, új világokat létrehozni, üzenetet közvetíteni az embereknek. Dósa elmondta, hogy olyan karaktereket akart létrehozni, akik álomvilágban élnek, folyamatosan új és jó ötletekkel állnak elő, de a Pán Péter szindróma hatása miatt, ebből nem valósítanak meg semmit. Valuska megkérdezte, melyik karakter áll legközelebb a szerzőhöz. Dósa az író karakterét emelte ki, akit kissé magáról is mintázott, de egyik szereplőt sem emelte a többi fölé, sőt, célja az volt, hogy ne igazi, hús-vér alakokat kreáljon, hanem egyfajta papírmasé figurákat. Valuska hozzátette, hogy az elbeszélő elfogadóan viszonyul a szereplőihez, mire Dósa elmondta, nem is volt célja a direkt etikai ítéletmondás, de a történet egészén érződik, hogy elítéli ezt az életmódot.

Valuska végezetül ismét megkérte Szikszai Rémuszt, hogy olvasson fel a regényből. A részlet jól bemutatta az értelmiségi karakterek gondolati csapongásait, a teljes céltalanságot, amihez remekül passzol az egyes szám első személyű elbeszélői mód. Dósa a felolvasás után még elkérte a mikrofont, és megköszönte a szervezést és a támogatást Karádi Évának, majd taps közepette, mosolyogva vonult le a színpadról.

Fotók: Mariia Kashtanova

nyomtat

Szerzők

-- Ocsenás Péter Bence --


További írások a rovatból

Tóth Kinga AnnaMaria sings/singt/énekel című kötetének bemutatója
Határátkelés címen rendezték meg a Kis Présházban öt kortárs költő közös estjét
irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét

Más művészeti ágakról

Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza az Örkény Stúdióban
Denis Villeneuve: Dűne – Második rész
art&design

Múzeum készül Mexikóvárosban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés