bezár
 

irodalom

2023. 05. 16.
Pán Péter és a hedonizmus
Andrei Dósa: Füveskert
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Május 11-én bemutatták Andrei Dósa Füveskert című regényét a Margit-szigeten. A Margó Könyvek-sorozat debütkötete a Margó Irodalmi Fesztivál csütörtöki programjában kapott helyet, Andrei Dósával a fesztivál igazgatója, Valuska László beszélgetett, közreműködött Szikszai Rémusz.

Szinte teljesen megtelt a Kristály Színtér Könyves Színpada a Margitszigeten, minden korosztályból érkeztek érdeklődők az eseményre. Valuska László elsőként a Margó és a Helikon könyvkiadó közös projektjéről beszélt, ami a Kreatív Európa program támogatásával jött létre. A projekt 18 fiatal európai szerző kötetét mutatja be, a sorozat a Füveskerttel debütált. Valuksa kifejtette, hogy a Füveskert magyarra fordítása jelenleg is zajlik, a könyv magyar változata hónapokon belül megvásárolható lesz.

Valuska a román és magyar nyelv kettőségéről kérdezett, Dósa elmesélte, hogy Brassóban nőtt fel, ahol a lakosság tíz százaléka magyar, ebből adódóan a magyar irodalmi élet nem volt virágzó a városban. Hozzátette, hogy már kiskorában is szeretett olvasni, egyik legmeghatározóbb könyves élménye Salinger Magasabbra a tetőt ácsok című regénye volt, aminek hatására haikukat kezdett írni, először magyarul, aztán váltott román nyelvre. Ennek okát a családi környezetére vezette vissza, ahol apja magyarul, anyja viszont inkább románul olvasott, és az erősebb anyai hatás miatt ő is többet kezdett olvasni román nyelven. Amikor Brassóban elvégzett egy írói kurzust, ahol mindenki románul írt, megszületett a döntés, hogy románul fog publikálni.

A közönség soraiban

Valuska a nyelv témájánál maradva, arra volt kíváncsi, hogy Dósa melyik nyelven ír jobban. Dósa elmondta, hogy már nagyon nehezen tudna visszatérni a magyar nyelvhez, de hozzátette, hogy a Füveskert magyar fordítása jobb lesz, mint az eredeti, hiszen a fordítás során Horváth Benji és Koszta Gabriella munkájával tovább gazdagodott a regény. Dósa hozzátette, hogy műfordításai során komoly nehézségeket okoz a románról magyar nyelvre fordítás, sok esetben megsínyli a két nyelv közöttiséget.

Valuska megkérte Szikszai Rémuszt, hogy olvasson fel a Füveskert első fejezetéből. A felolvasás során megismerkedhettünk a regény főszereplőivel, a rendezővel, az íróval, a hackerrel és a filozófussal, füvezés közben. Valuska a felolvasás után a regényben megjelenő világot a Trainspottinghoz hasonlította, majd arról kérdezett, miért a fű lett a regény központja. Dósa elmesélte a fű romániai elterjedését a kétezres években, amit a nehézdrogok betiltása indította el, és ami után szinte minden Bukaresti társaságban megjelent a szer. Dósa elmondta, hogy a regény soft drogokat használó fiatalokról szól, akik egy házban élnek, a fű életük központjává válik, az emberi és baráti kapcsolatok fölé emelkedik. Dósa megemlítette a puer aeternus, vagy másnéven a Pán Péter szindrómát, a kifejezést elsősorban szociálisan éretlen felnőtt férfiakra használják. Dósa hozzátette, hogy a Nyugati világban gyakorinak látja ezt a jelenséget, ami nem feltétlenül csak drogozás formájában jelenik meg, hanem egyéb kényszeres cselekvésekben, mint például a mindennapos vásárlásban. Dósa elmondta, hogy a regényében arra a kérdésre kereste a választ, hogy meddig lehet elmenni ezzel a hedonista életfelfogással, majd hozzátette, hogy a készülő második regénye is ezt a témát boncolgatja.

Miután Valuska rákérdezett, hogy mennyiben vannak személyes tapasztalatai ezen a téren, Dósa elmondta, hogy csak a könyv megírása után került olyan közegbe, ahol megjelent a fű, az írás ideje alatt semmiféle valós tapasztalattal nem rendelkezett, így főleg a képzelőerejére támaszkodott. Valuska szerint a könyvben szereplő összes karakter valamilyen módon szeretne kilépni a valóságból, a sok szereplő felvonultatása egyfajta generációs élményt ad az olvasónak. Hozzátette, hogy nem hétköznapi, reménytelen helyzetben lévő figurák jelennek meg a regényben, hanem olyanok, akik képesek lennének változtatni a helyzetükön, és lehetőségük lenne, hogy meglátásaikat a művészeten keresztül másokhoz is eljuttassák. Az író, a filozófus, a rendező és a hacker is képes alkotni, új világokat létrehozni, üzenetet közvetíteni az embereknek. Dósa elmondta, hogy olyan karaktereket akart létrehozni, akik álomvilágban élnek, folyamatosan új és jó ötletekkel állnak elő, de a Pán Péter szindróma hatása miatt, ebből nem valósítanak meg semmit. Valuska megkérdezte, melyik karakter áll legközelebb a szerzőhöz. Dósa az író karakterét emelte ki, akit kissé magáról is mintázott, de egyik szereplőt sem emelte a többi fölé, sőt, célja az volt, hogy ne igazi, hús-vér alakokat kreáljon, hanem egyfajta papírmasé figurákat. Valuska hozzátette, hogy az elbeszélő elfogadóan viszonyul a szereplőihez, mire Dósa elmondta, nem is volt célja a direkt etikai ítéletmondás, de a történet egészén érződik, hogy elítéli ezt az életmódot.

Valuska végezetül ismét megkérte Szikszai Rémuszt, hogy olvasson fel a regényből. A részlet jól bemutatta az értelmiségi karakterek gondolati csapongásait, a teljes céltalanságot, amihez remekül passzol az egyes szám első személyű elbeszélői mód. Dósa a felolvasás után még elkérte a mikrofont, és megköszönte a szervezést és a támogatást Karádi Évának, majd taps közepette, mosolyogva vonult le a színpadról.

Fotók: Mariia Kashtanova

nyomtat

Szerzők

-- Ocsenás Péter Bence --


További írások a rovatból

Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjához
Nádasy Ádám a Szófa rendezvényén beszélt legutóbbi kötetéről és sokminden egyébről

Más művészeti ágakról

Papageorgiu Andrea alkotásai a Barabás Villában
Interjú Vermes Dorkával az Árni című első nagyjátékfilmjéről
Mehran Tamadon: Ahol nincs isten & Legrosszabb ellenségem


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés