A Lampion Könyveknél megjelent kötet felépítésében követi a sorozat korábbi darabjait. A fejezeteket színkódok választják el egymástól. A növények, állatok, égitestek és természeti jelenségek jobb megismerését a népmesék mellett rövid ismeretterjesztő szövegek, játékos feladatok és szólások, közmondások segítik. Fontos kiemelni, hogy a népmesék válogatásánál Bajzáth Mária törekedett arra, hogy a mesékben az egyes élőlények valóságos tulajdonságai, szokásai jelenjenek meg. Az ismeretterjesztő szövegben a hiteles természettudományos információk közlése mellett számos érdekességet olvashatunk a könyvben szereplői élőlényekről, természeti jelenségekről.

Megtudhatjuk, miért nevezhetjük a gombákat az erdő Puskás Tivadarjainak vagy mi közük van Szent Péterhez. Azt is, hogy lett a mezei aszat az Ördög búzája. Hogy mezei egér csak a mesében létezik. A házi egér természetben élő rokona a güzüegér. Sok növényünk nemcsak szép, de hasznos is. A nád tisztítja a vizet, így természetes vízszűrője tavainknak, a százszorszép és a Szent László füve gyógyító erejű, a búzavirág remek festőnövény. A szentjánosbogarak villogtatással hívják fel magukra leendő párjuk figyelmét. De nem minden állatnak van jól fejlett a látása. A denevérek a szemük helyett a fülükre hagyatkoznak, amikor a maguk által kibocsátott ultrahangok révén tájékozódnak. A szúnyogok pedig szaglásuk és hőérzékelésük segítségével találják meg melegvérű áldozataikat. A lepkék tarkaságukkal, változatos mintázatukkal hívják fel magukra a figyelmet, melyet valójában a szárnyaikat borító nagyon apró, színes pikkelyek, az úgynevezett hímpornak köszönhetnek. Enélkül szárnyuk átlátszó lenne, mint sok más rovarnak. A madarak közül sok az énekével hódít. Nem mindegyik, mert a szarka csörgése inkább elriasztja a vadakat. De a pacsirta, sárgarigó vagy a fülemüle méltán híres sztárja az erdőknek-mezőknek. Sokak kedvence mégis a cinege. Ha meghalljuk jellegzetes csicsergését: „Nyitnikék”, biztosak lehetünk benne, közel a tavasz. A legtöbb madár fészket épít a költéshez. A kakukk kivétel, ő idegen madarak fészkébe rakja tojásait. Ám bagolyfészekbe soha, mert a baglyok hozzá hasonlóan nem építenek fészket. Sok szólásunk utal arra, a leggyorsabb állat címét a nálunk honos állatok között a tapsifüles érdemli ki: szalad, mint a nyúl, felveszi a nyúlcipőt. A mesében mégis legyőzi a nála sokkal lassúbb egér. Ám nem mindenki futóbajnok. Ha veszélyben érzi magát, a méh fullánkjával szúr, amely az áldozatára csak ritkán veszélyes, viszont ő maga belepusztul a csípésbe. A békákról köztudott, hogy jelzik a várható időt, de az ökörszem is ilyen időjósló madár, aki ha jó idő közelít, előbújik, ha hidegre fordul, eltűnik. Az égbolt bolygói, csillagai is számos titkot, érdekességet tartogatnak. A Nagy Medve csillagkép részét képező Göncölszekér rúdjának állása őseink számára óraként mutatta az időt. Ha felfelé állt, még éjszaka volt, ha lefelé, akkor már közelít a hajnal. A Tejút a görög mitológia szerint Héra istenasszony kifolyt tejéből keletkezett. A magyar mondákban Csaba királyfihoz kapcsolódóan Hadak útja a neve. A Naptól a második bolygó, a Vénusz az égbolt legfényesebb csillaga. A Holdhoz hasonlóan segítette régen az embereket az éjszakai tájékozódásban, ezért kalauzcsillagnak is nevezik. Közkedveltségét mutatja, hogy a magyar néphagyományban is sokféle neve létezik: Hajnalcsillag, Esthajnalcsillag, Hajnal Hírmondója, Alkonycsillag, Esti Csillag, Vacsoracsillag, Álomhozó csillag.

Már a Kerek élet fájára is jellemző volt a körkörös szerkesztés, itt is megfigyelhetjük, ahogy a legkisebbtől, a földből épp kibújó gombáktól emelkedünk egyre magasabbra, kitágul a látóhatárunk egész a csillagos ég végtelenjéig. Sőt, a két utolsó fejezet új elemeket behozva megbontja a szokásos szerkezetet. A 11. fejezetben olyan átváltozásos történetek kaptak helyet, amelyek a természet körforgásáról mesélnek, mikor az ember inkább büntetésből, mint jutalomból állatként vagy növényként kezdhet új életet. Hiszen az ősi hitvilágban az emberek a természet minden jelenségének, növényeknek, állatoknak, ásványoknak, természeti jelenségeknek lelket tulajdonítottak. Így azt gondolták, minden ember a rossz (kapzsiság, zsugoriság, oktondi kíváncsiság, lustaság) vagy a jó (jószívűség, szeretet) tulajdonságai, cselekedetei alapján születhet újjá valamilyen más élőlényként vagy épp csillagként. Az utolsó fejezet pedig interaktív módon saját mesealkotásra hívja az olvasókat: az üres oldalpárra feljegyezhetik, lerajzolhatják saját meséjüket.

Bajzáth Mária könyvében olyan gombákat, növényeket, állatokat mutat be, amelyek Magyarország területén megtalálhatóak. Ugyanakkor a történetek válogatásánál a világ népmesekincsét gyűjtötte csokorba. Indián és afrikai törzsek legendáitól, mondáitól közép-európai és ázsiai népmesékig kalandozhatunk végig a világ legkülönbözőbb tájain. Mert mint az előszóban megfogalmazza: a természet nem ismer országhatárokat. A nálunk is honos élőlények bárhol megélnek, ahol kedvező életkörülményeket találnak. Ahogy ugyanaz az égbolt borul a Föld minden lakója fölé, ugyanazokban a csillagokban, égitestekben gyönyörködhetünk a Föld minden pontján.

Ónya Oláh Dóra színes illusztrációi olyan valósághűek, hogy egy természetismereti túrán akár határozóként is használhatjuk a könyvet. Bajzáth Mária kötete így arra késztet, hogy a természetben barangolva a családok közösen fedezzék fel annak csodás kincseit a legkisebbektől, a gombáktól, rovaroktól a legnagyobbakig, az égitestekig és csillagokig.