bezár
 

zene

2023. 09. 19.
Hellén kantáta némi véletlennel
Dukay Barnabás és Szécsi Lőrinc művei Pécsen
Tartalom értékelése (4 vélemény alapján):
Hellén kantáta címmel tartottak kortárs zenei koncertet szeptember 16-án Pécsen a Cella Septichorában, vagy ahogyan a sokan ismerik: a földalatti városban. A találó cím nemcsak az est egyik darabjának a címe, hordoz magában bizonyos szürreális kettősséget: a hellén jelzővel az ókorra, a kantáta műformával pedig a barokk korra utal. A műsoron Szécsi Lőrinc, a mindössze harmincéves zeneszerző három műve keretezte Dukay Barnabás két kompozícióját. Az esten az ország két legismertebb kamaraénekese, Rajk Judit és Kéringer László énekelt, Krulik Eszter  brácsán, Sz. Tóth Ágnes pedig fuvolán működött közre.

Az elhangzó öt mű – illetve műrészlet – az európai kultúra hajnalát idézte azzal, hogy énekszólamai ógörög nyelven szólaltak meg. Ám nemcsak Szophoklész vagy Szapphó nyelvét használták, a címadó kantátát például az Újszövetség nyelvén énekelték bizánci kiejtéssel, mely egy összekötő nyelv az újgöröghöz, ám annál sokkal lágyabb, és amelyben még léteztek az énekelhető zöngés mássalhangzók, mint a delta vagy a lambda. Ennek megfelelően a hangkészlet sem a restaurált ógörög drámából ismert trichordok és tetrachordok, amelyeket például Melis László is használt a méltatlanul keveset játszott Bacchánsnőkben.

Az alkotók itt már a diatóniát használják, azaz olyan hétfokú hangsorokat, amelyekben a nagyszekund távolságú hangközök mellett két kisszekund is beékelődik. A két zeneszerző életkorában emberöltönyi különbség van Dukay Barnabás javára. Mégsem volt érezhető generációs különbség az estén felhangzó művekben. Dukay talán merészebben alkalmazott kvintnél nagyobb hangközöket. Szécsi Lőrinc a koncert előtt megkérte a közönséget, hogy a liturgikus szokásoknak megfelelően ne tapsoljanak a művek között. Így a két zeneszerző öt műve tételszerűen kapcsolódott egymásba. Olyannyira egységes felfogásban dolgozták fel a spirituális témát, mintha ők ketten nem külön műalkotással, hanem a jazzből ismert alkotói folyamat építésével akartak tisztelegni a szellem hatalma előtt. 

Dukay Barnabás a budapesti Nyitott MűhelybenÁm az anyag, a matéria ezt nem hagyta annyiban. 

A koncert előtti főpróbán Krulik Eszter kétségbeesett Facebook-üzenetben kürtölte világgá, hogy őrült hangulatban van, „a világ legabszurdabb dolga történik éppen: a fôpróbánk közben futóverseny zajlik a fejünk felett lévő üvegen.” Ám a felkiáltást ellátta a #Kortárszene hashtaggel, és a jelenséget is akként kezelte, mintha a futással járó zaj lokális akusztikai tulajdonság lenne, amelyet bele tud építeni az interpretációjába. 

Cage azt írja a Csend című esszékötetében, hogy a jó mű földrengéseket, cunamikat is túl tud élni. Egy futóverseny mégcsak nem is hasonlítható ezekhez a katasztrófához. Ráadásul a koncert kezdetére a futóverenynek vége lett. Az üvegen való járkálás viszont maradt. Ennek zaja Pécs egyik rejtett értéke. Bachmann Zoltán tervező olyan vadkeretetbe ágyazta a műemléket borító üvegfelületet, mely spontán hangszerként működik mindegy egyes éritéskor. Kifinomult pianusdimót hallat, ha egy kisgyerek lép az üvegre, dübörög, ha egy csoport – mondjuk – elektromos rollerekkel közlekedik rajta. A helyiség olyan jól szigetelt, hogy minden más környező hangot kizár. Csak az üveget tartó vasszerkezet jellegzetes hangszínét lehet hallani. Maga a sírkamra a város egyik legjobb akusztikájú műemléke. Még a zenészek levegővételét is lehet érzékelni.

Szécsi LőrincFelmerül persze a kérdés, hogy alkalmas-e ilyen körülmények között a helyiség koncertbemutatóra. Bizonyos koncertekre alkalmas. Amennyiben nem zárt, erős koncentrációt igénylő művet adnak elő, akkor Bachmann „hangszere” izgalmasabbá tehet bármilyen előadást. Nyilván egy Haydn-kvartett alatt mélységesen zavarna, ha megszólalna a dübörgés. Némi zavart okozott Szécsi és Dukay művei alatt, hiszen ezek a művek nem könnyed, mindenbe beleolvadó stock-zenék, hanem a lélek rezdüléseire reflektáló, csendes környezetet igénylő művek. Ám a két zeneszerző nem a rideg katolikus ünnepélyesség formájában kereste a kapcsolatot a szellemmel, hanem bizánci módon, játékosan, de a tiszteletet erősen hangsúlyozva. Az előadást tulajdonképpen Kéringer László mentette meg. Észrevette a vasszerkezet hangjának dinamikai különbségeit, és mikor teljesen véletlenül megszólalt egy crescendáló tremoló, olyan drámaisággal énekelte a „másom nincs, a hazám az egyetlen, s messzire dobja szörnyű vihart támasztva, kegyetlen démonom ezt is” szövegsort, hogy ezzel az egész hangzást egyensúlyba hozta. Kéringer képes arra, hogy a környezetét lázba hozza, így nemcsak a közönség, hanem zenésztársai érzékenységét is tágította. A visszafogott liturgikus módban éneklő Rajk Judit szilárd tartópillére lett a hangzás egészének, megszólalásai nyugalmat árasztottak. A rendkívül sokoldalú Krulik Eszter a kortárs zene elkötelezett hegedűművésze ezúttal brácsán szólaltatta meg szólamait, s ezt azért azok tudják igazán értékelni, akik tudják, a brácsa nem váltóhangszere a hegedűnek úgy, ahogy a piccolo a fuvolának. Ha piccolóval nem is, altfuvolát használt váltóhangszerként a különleges odaadással interpretáló Sz. Tóth Ágnes, feltételezhetően még sokat fogunk hallani róla.

Összegezve kellemes kontempláló esti órát töltöttek el a pécsiek, eltekintve a fentebb leírt akusztikai anomáliától. A koncertet rendezőknek még így is hálásak lehetünk, hogy megismerhettük a mai zene olyan részét, mely nincs annyira szem előtt a kortárs zene hagyományos fórumain.

A művek videofelvétele egy korábbi előadáson készült.

nyomtat

Szerzők

-- Weber Kristóf --

Zeneszerző és muzikográfus vagyok. Különféle szöveges műfajokban írok, emellett a PTE Művészeti Karán oktatok. Hobbim az idiómák gyűjtése. Zeneműveim kottái a Petrucci online kottatárban elérhetők. Szoktam fotózni is.


További írások a rovatból

Beszélgetés Karosi Júlia jazz-énekessel
A 180-as Csoport című kötet bemutatója
A Bélaműhely koncertje a pécsi Szabadkikötőben

Más művészeti ágakról

Kelemen Kinga kiállításának megnyitóbeszéde
Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés