Örkény István szerint „az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye”. Az Elfogy a levegő főszereplője, Ana tanárnő is ezt vallja. Órái nem abból állnak, hogy lediktálja a kötelező anyagot és házi feladatot jelöl ki, épp ellenkezőleg, az irodalmi műveknél kíváncsi a padokban ülő fiatalok véleményére és gondolataikra, arra például, hogy mikor változik meg Ibsen Nórája, vagy hogy milyen színű a becsukott szemmel elképzelt betű.

Ana már 10 éve tanít irodalmat, és a francia szimbolizmus témakörnél mindig a diákjai figyelmébe ajánlja a lengyel rendezőnő, Agnieszka Holland 1995-ös Teljes napfogyatkozás című filmjét, melyben a fiatal költő, Rimbaud szerepében Leonardo DiCaprio látható. A dekadens életmódot folytató Rimbaud és Verlaine szerelmét Holland explicit módon tárja elénk, azonban a Teljes napfogyatkozás elsősorban arról szól, hogy kapcsolatuk hogyan formálta a költészetüket.

Az Elfogy a levegő hűen követi a megtörtént eseményeket, és Ana karakterét helyezi a középpontba, akinek egyik napról a másikra húzzák ki a talajt a lába alól. A szerény és visszafogott tanárnő lelkiismeretesen végzi a munkáját, diákjai szeretik, órái jó hangulatban telnek, és inspirálóan hat az olyan félénk srácokra is, mint például Viktor, akiről kiderül, hogy remek érzéke van a versíráshoz. Viktor nem éppen progresszív nézeteket valló apja lesz az, aki kifogásolja a tanárnő módszereit, és panaszt tesz ellene, mondván, nem akarja, hogy az iskola másfelé irányítsa a gyerekét, mint amerre ő terelgetné.

Az éppen jelentős évfordulóra készülő és új tornateremre pályázó igazgatónő eleinte kiáll Ana mellett, de később megijed a lehetséges következményektől (pl. pénzelvonás) és az egyre nagyobb visszhangot kiváltó botránytól. Vizsgálóbizottságot állítanak fel, próbálják objektíven kezelni az ügyet, aminek a vége az lesz, hogy írásos figyelmeztetésben részesítik Anát, akinek igazságérzete nem engedi, hogy így megalázzák, ezért fellebbezést nyújt be.

A film során körbejárjuk, mi történt azon a bizonyos irodalomórán. Mi hangzott el? Egyáltalán, mennyire kell félteni egy 17 éves tinédzsert, aki valószínűleg nem most találkozik először a homoszexualitás reprezentációjával? Az Anát bíráló szülők és bizonyos tanárok úgy kritizálják őt, hogy nem is látták a szóban forgó filmet.

Az Elfogy a levegő – ahogy Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje – azt a fojtogató hangulatot ábrázolja, amelyben a politika, az állami cenzúra és a szélsőjobboldali propaganda ellehetetleníti az egymással való párbeszédet. Az ideológiai csatározások közepette a középiskolások ismét a part mentén figyelik, hogy miként döntenek az életük felett. Amikor megkérdezik őket, a válaszukra nem kíváncsiak vagy megfélemlítik őket. Viktor jelentős befolyással bíró apja olyannyira nem törődik fiával, hogy az sem tűnik fel neki, a fiú már fél éve nem jár fociedzésekre és a sport helyett a drámát választja.

Moldovai Katalin filmje magabiztos nagyjátékfilmes debütálás, amelynek kiemelkedő vonása a miliő megteremtése és a színészvezetés. A forgatáshoz direkt olyan helyszínt kerestek, ahol az az érzésünk támadhat, hogy megállt az idő. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium ódon falai, kopott székei és osztálytermei, illetve a kisvárosi közeg hangsúlyozzák a lelkileg megfakult és elidegenedett felnőtt társadalom képét. Fókuszba kerül az iskola autokrata intézménye, amely szabályokkal korlátozza a fiatalokat és a máshogy gondolkodó tanárokat.

Az állami beavatkozás nem áll meg az iskola kapuja előtt, ajtóstul ront be és félelmetes szörnyként pusztít el minden, számára nem tetsző elemet.

A rendezőnő hitelesen eleveníti fel a középiskola belső hierarchiáját és működését olyan mozzanatok megidézésével, mint a napló lapozgatása felelés előtt, az iskolai ünnepély próbai vagy a misztikummal ölelt tanári szoba, ahol egymás mellett ülnek az eltérő habitusú és szemléletű pedagógusok. A főként erdélyi színészek között Krasznahorkai Ágnes tökéletesen jeleníti meg Ana karakterét, aki közvetlen, jószívű, és a reménytelenségben is bizakodó. A színésznő drámapedagógus, így személyesen is tudott kapcsolódni a történethez. Mellette az igazgatónő szerepében Skovrán Tünde szintén emlékezetes alakítást nyújt, szomorú látni, ahogy fokozatosan távolodik el Anától, és fordít neki hátat végül.

Az Elfogy a levegőben Moldovai nem éri be a konfliktus aprólékos kibontásával, ezért az olykor tárgyalótermi drámát idéző cselekményt megakasztják a magánéleti háttér halvány epizódjai. Ilyen például Ana kapcsolata a segítségre szoruló édesanyjával vagy a külföldön dolgozó párjával folytatott Skype-beszélgetések, utóbbival behozzák a Nyugat-Európába vándorlás jelenségét. Hasonlóan kevés teret és mélységet kap Viktor (Sándor Soma) karaktere, akivel elindul egyfajta Holt költők társaságában látott mester és tanítványa egymásra találás, azonban az érzékeny fiú passzív szereplővé válik és csupán az általa írt kifejező vers szócsöveként jut fontos momentumhoz.

A Palóczi Zitával közösen írt forgatókönyvben Moldovai keretes szerkezetben meséli el a tordai Adela Stan kálváriáját, érződik, hogy mennyire fontosnak tartja a nyomasztó patthelyzet megfilmesítését, és a film utolsó harmadában nem is akarja elengedni hősnője kezét – így minimum három ponton véget érhetne a film. A túlságosan elnyújtott befejezés valamelyest megfosztja a nézőt a teljes érzelmi azonosulástól, de a stáblista alatt így is a tehetetlenség bénító dühével állunk fel a székünkből, tudva, hogy ilyen megtörténhetett és megtörténhet.

 Képek: Mozinet