bezár
 

film

2023. 09. 05.
Mindig csak a politika
Velencében láttuk Reisz Gábor legújabb filmjét
Tartalom értékelése (6 vélemény alapján):
A kortárs magyar filmkészítés palettájáról végre olyan film érkezik a mozikba, amely tűpontosan leképezi a hazai viszonyokat, különösen a megosztott társadalmat és azt, ahogy a politika beszivárog az emberek hétköznapjaiba és megmérgezi a személyközi kapcsolatokat. Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjét először a velencei filmfesztiválon mutatták be, ahol a nemzetközi közönség talán nem értett minden utalást, az univerzális témáknak köszönhetően mégis könnyen azonosulni tudtak a főszereplő dilemmáival és a kormányzó hatalom bírálatával.

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014) és a Rossz versek (2018) után Reisz Gábor gerilla módszerekkel, 20 nap alatt, kicsi stábbal és állami támogatás nélkül forgatta le harmadik nagyjátékfilmjét, amely érett alkotót mutat. Reisz egyrészt megtartja a rá jellemző olyan stílusjegyeket, mint a csetlő-botló férfi szerepeltetése és az egyedi nyelvezet kialakítása szlenggel, másrészt az elbeszélést egymás mellett elhaladó valóságok és igazságok ütköztetésével teszi izgalmassá és újszerűvé. Úgy ragadja meg napjaink közhangulatát, hogy egyik oldalt sem ítéli el, és tárgyilagosan, mégis kritikai éllel ábrázolja Magyarország társadalmát. Tökéletes ellenpólusa a NER-es „itt minden szuper jó” filmeknek. 

A történet a 18 éves Ábel érettségijét meséli el, aki a történelem szóbelin leblokkol és megbukik. Már a vizsgát megelőzően hamar világossá válik, hogy Ábel számára a töri tanulása nehezebben megy, hiába noszogatja őt barátja, egyben titkos szerelme, Janka arra, hogy legalább jegyezze meg a tételek fontosabb kulcsszavait. A fiatal fiú tanulmányait a szülei szintén odaadó figyelemmel kísérik, és az érettségi napján legalább annyira izgulnak, mint Ábel. A Magyarázat mindenre másik központi figurája és a kirobbanó konfliktus okozója Ábel történelemtanára, Jakab, aki nem tartja magában, hogy mit gondol az ország gazdasági és politikai helyzetéről.

Később ez a kendőzetlen véleménynyilvánítás láncreakciót indít el – ami egy véletlenül zakón felejtett kokárdának indul, az politikai színezetet kap és óriási botrányban csúcsosodik ki, melynek során mindenki egymás ellen fordul, hogy a saját igazát bizonyíthassa. 

Jelenetkép a filmből

Reisz Gábor remekül játszik a különböző perspektívákkal, így a történelemszóbeli vitatott momentumát két szemszögből mutatja be, vagyis azokat a perceket, amikor Jakab megkérdezi a megnémult Ábeltől, hogy miért viseli a 1848-as kokárdát. Először Ábel nézőpontjából látjuk az érettségi napját, majd Jakab verziója árnyalja a helyzetet. Mindkét fél magával hozza a régi sérelmeket, illetve a magánéleti problémákat. Ábel szerint a tanár pikkel rá, mert az apja a Fidesz támogatója, ráadásul Janka is belezúgott a jóképű férfiba, ezzel szemben Jakabot frusztrálja, hogy munkájában folyton akadályokba ütközik, és a családja életében sincs teljesen jelen, ezt a felesége többször számon kéri rajta. Ábel puszta sértettségből és meggondolatlanságból mondja az apjának, hogy a bukás valódi oka nem felkészületlensége volt, hanem a kokárda. Ez a kijelentése lavinát indít el, és rövid időn belül országos hír lesz abból, hogy egy budapesti gimnáziumban egy fiút megbuktattak azért, mert kitűzte a nemzeti jelképet, amely a politikai csatározások során immáron másodjelentést hordoz magával. Ábel az apja nyomása hatására áll elő ezzel az indokkal, bele sem gondolva abba, hogy tettei súlyos következményeket vonhatnak maguk után. 

A Magyarázat mindenre elbeszélésében Reisz csak úgy, mint Kenneth Lonergan a 2011-es Margaret című filmjében hatásosan használja fel a töredezett narratívát arra, hogy az országban lappangó konfliktusokat emelje ki. Lonergan szintén eltérő valóságokat és képlékeny igazságokat állít szembe, ám az ügyes dramaturgiai eszköz legfőképp katalizátora annak, hogy mélyebbre ásson a szereplők életében.

Reisz Gábort is elsősorban az foglalkoztatja, hogy bemutassa, milyen ma Magyarországon élni, amikor a legkisebb nézeteltérés könnyen egymás ellen fordít családtagokat és barátokat, amikor minden mondathoz mögöttes tartalom társul, és sok ártatlannak indult beszélgetés oda fut ki, hogy ki melyik oldalon áll. Gyurcsányozás, Sorosozás, bűnbakkeresés, kormánypárti sajtó és társai.

Az ideológiai viták kereszttüzébe kerülnek a középiskola falai közül kilépő diákok, akiknek meg kell küzdeniük szüleik elvárásaival, miközben szeretnének fiatalok maradni, bulizni és őrültségeket csinálni, szerelembe esni és csalódni. Ábel apja karjaiba omlik, majd zokogva ostorozza magát saját mentális és érzelmi defektjei miatt.

A több mint kétórás film életképek füzére, melyeknek határait a rendező saját kézírásával írt fejezetcímek jelölik, emellett számtalan mellékszereplő és a jellegzetesen budapesti miliő árulkodik arról, hogy kinek a filmjét nézzük. Reisz Gábor a főváros metszetén keresztül mutatja fel az ország bármely pontján megjelenő arcokat: a hazafit, a fiatal liberálist, az emigrálás előtt álló értelmiségit.

A kivándorlás és a céltalanul sodródó generáció tematikája a rendező másik két játékfilmjében is meghatározó szervező elem, ahogy a férfi karakterek megrajzolásában ismét a különc figurákhoz tér vissza, akik egyértelműen arra várnak, hogy valaki útmutatást nyújtson nekik az életben. 

Ábel az elsőfilmes Adonyi-Walsh Gáspár alakításában naiv és álmodozó, még nem tudja, mit szeretne a jövőben, minden gondolata Janka körül jár, és amikor megbukik, azt rezignáltan veszi tudomásul. Az események forgatagában is csak akkor méri fel a kialakult helyzet komolyságát, amikor a lány durván leteremti és azt mondja, hogy soha többé nem szól hozzá, amennyiben nem teszi jóvá a dolgot. Reisz Gábor mindig jó érzékkel választja meg színészeit, a főszereplőn kívül a további szerepekben láthatjuk Znamenák Istvánt, Rusznák Andrást, Sodró Elizát és Kizlinger Lillát. Znamenák Istvánhoz és Rusznák Andráshoz köthető a film indulatokkal túlfűtött jelenete, melyben Ábel apja és a tanár próbál közös nevezőre jutni, ám a kezdeményezés hamar dugába dől, a politikai nézetek elnyomják a vitát, a másik iránt érzett ellenszenv és frusztráltság tör elő. Ez a jelenet szemléleti a leginkább azt a struccpolitikát, amelyet a hétköznapi emberek is folytatnak, ha a másik oldal meghallgatásáról és elfogadásáról van szó.

A Magyarázat mindenre stábja Velencében

Credits: Giorgio Zucchiatti La Biennale di Venezia – Foto ASAC

Reisz Gábor korábbi filmjeitől eltérően lesújtó és nyíltan politizáló filmet készített, melyben a fiatalok önfeledt futásával jelképesen átadja a stafétát, mintha bennük látná meg a szebb jövő reményét, akiket még nem teljesen rontott meg a fertőző aktuálpolitikai közeg.

Janka és Ábel kibékül, közösen búcsúznak el a nyártól és a nem is annyira gondtalan középiskolai évektől. A rendező megoldást ezúttal sem kínál, a film véget ér a szabadság pillanatnyi illúziójával, amelyről sajnos tudjuk, hogy hamarosan úgyis szertefoszlik, és minden kezdődik elölről.

A Magyarázat mindenre a Cirko Film forgalmazásában kerül a hazai mozikba. A magyarországi premier a miskolci CineFesten lesz szeptember 7-én, csütörtökön este. A vetítéssel kapcsolatban információk, arra jegyek itt elérhetők, vásárolhatók. Szeptember 22-től megkezdődnek a hazai premier előtti vetítések és közönségtalálkozók, moziforgalmazásban pedig október 5-től látható Reisz Gábor új filmje.

nyomtat

Szerzők

-- Kiss Dalma --

Az ELTE BTK-n tanult filmelmélet és filmtörténet szakirányon, szakdolgozatában a kortárs ír filmművészettel foglalkozott. Elsősorban az európai és amerikai független (indie) filmeket kedveli. 2020 óta jelennek meg kritikái.


További írások a rovatból

Interjú Vermes Dorkával az Árni című első nagyjátékfilmjéről
Anna Hints: Smoke Sauna Sisterhood
Az Arcok visszapillantóban és a Kiáltvány a gyerekekért a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
Interjú Dér Asiával a Nem halok meg című filmje kapcsán

Más művészeti ágakról

irodalom

Mechiat Zina volt a Boggie: Költőim rendezvénysorozat februári vendége
Kristyna Litten: 80 kutyával a Föld körül
Istentelen ifjúság a Radnóti Színházban
Závorszky-Simon Márton képei a Vízivárosi Galériában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés