Tarr Bélától búcsúzik Cserhalmi György, Krasznahorkai László, Víg Mihály és Báron György. Báron György Tarr Béla szakmai sikereiről, rendkívüli hatásáról és személyéről emlékezik meg,

az „utolsó klasszikusnak” nevezi.

Franz Kafka Milenához írt leveleiről beszélgetett Váradi Júlia Miklós Tamással és Schein Gáborral. Az Atlantisz Könyvkiadónál megjelent kritikai kiadása a levelezésnek új Kafka-képet tár az olvasók elé. Az interjúban szó esik a levelek sorsáról és jelentőségéről az életműben, Kafka identitáskereséséről, valamint Milena személyiségéről és kettőjük kapcsolatáról.

Molnár Erzsébet egy piros sapkás hajléktalan gyenge, fapisztolyos rablás-kísérleteit, és egy herendi táncosnő iránti töretlen odaadását mutatja be Vörös köd című tárcájában. Váncsa István az „Ezt a nőt kifogják innen rúgni” című írásában Molnár Erzsébetet méltatja a szerző eddig megjelent tárcanovelláinak első mondatainak felsorolásával.

Purosz Leonidasz Örökös napsütés című versében egy álmon keresztül ismerhetünk meg valós eseményeket. A nap motívuma ebben az írásban és a Horoszkóp című rövid versben is szerepet kap.

Csobánka Zsuzsa Emese tárcájában az elbeszélő a belső gyermekével küzd

(„Néztem azt a megrettent kisgyereket magamban a falak mögött”).

Próbál felülkerekedni saját hibáin, az önmagának való megbocsátás a legnehezebb feladata.

Az élvezet című írásában Ungváry Rudolf ember és állat egységét helyezi középpontba. A keretes szerkezetű novella főszereplői a zempléni hegyekben barangolnak, amikor összetűzésbe keverednek egy tanya agresszív kutyáival.

Heiter Tamás Szeretet című tárcájának főszereplője egy korántsem hibátlan szülő, aki gyermeke iskolai ballagásán vesz részt. Nikolov Nikolett novellájában, akárcsak az előző írásban, kulcsfontosságú a szülő-gyermek kapcsolat. Az Anyakötelék olvasása során fokozatosan bontakozik ki előttünk

egy széteső család története, az anya előéletét csak apró utalásokból ismerhetjük meg („ekkor még nem ismered az auschwitzi életszakaszát”).

A tárcákat Garam-Nagy Kata versei (Boldog, Tíz mély levegő) követik. A szövegek középpontjában a családi élet nehézségei és a boldogságkeresés állnak („Jó volna arra is egy online tanfolyam/hogy hogyan őrizzük meg legértékesebb gondolatainkat/gyereksírás közben”).

Élet-árnyak címmel közöl kritikát Hegedűs Claudia Paul Aster Ember a sötétben című kötetéről. Kitér a szerző korai és későbbi írásaira egyaránt, valamint az austeri íróhangra is. Ismerteti a regény főhőseit és azok veszteségélményeit (tönkrement házasság, elvesztett barát és házastárs).

Az Ex librisben Orcsik Roland szlovák, román és szerb szerzőktől ajánl köteteket.

Peter Macsovszky Tantalópolis című regénye Mészáros Tünde fordításában jelent meg magyarul, középpontjában az identitáskeresés áll. Peter Šulej Kék trilógia című verseskötete „igazi csemege a magyar olvasónak”. Ilarie Voronca Ulysses című kötetét eredetileg 1928-ban adták ki. Olyan témákat dolgoz fel, mint az elmagányosodás, ipari termelés, reklámnyelv. Jovica Aćin A világvégéből kiindulva című regénye a „gondolat, az eszmék és a történet, történetek ötvözésének experimentumát tárja az olvasó elé”.

Gesztehelyi Hermina kritikát közöl Lapis József Túl a fedélen. Tanulmányok és kritikák a gyerekirodalomról című kötetéről. Kiemeli a kötet helyét az életműben, ismerteti felépítését.

Összehasonlítja a szerző korai és későbbi stílusát, méltatja, hogy „a szerző nem akarja elfedni (…) a kezdeti bizonytalanságokat”.

Szakembereknek és laikusoknak egyaránt ajánlja a kötetet.

A Semmi, ami megnyit címmel közöl kritikát Treuer Tamás Byung-Chul Han A zen buddhizmus filozófiája című kötetéről. Bemutatja, a könyv hogyan köti össze a nyugati filozófia hagyományait a zen fogalmiságával, és a szerző kiinduló gondolatát. Kitér a könyv fejezeteire, elhelyezi a kötetet az életműben.

Bakonyi István Petőcz András Az androgün szerető című regényéről írt kritikát. A cikk szerzője ismerteti a történet főhőseit (Pierre, a festő, és Val, az androgün lány), és a cselekményszálat. Említi a regényben megjelenő múltbeli villanásokat és történelmi részleteket is.

Görföl Balázs ír a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Bertók László: Összegyűjtött versek című kiadványáról, amely januárban az ÉS könyve lett.

Ismerteti Bertók munkásságának utóéletének legfontosabb, 2025-ös történéseit, majd a kötet elrendezését. Mohácsi Balázs Bertók három, 1954-55-ben írt versét helyezte a kötet élére, ezeket időrendben követik a megjelent verseskötetek anyagai, majd a függelék. Hangsúlyt helyez a kötetben található jegyzetekre is. Cikkét néhány nagy Bertók-vers felsorolásával zárja.