színház
2008. 12. 29.
Love is all around
Szabadkai Vízkereszt a Tháliában

A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek sorozat keretében december elején a Thália Színházban vendégeskedett a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata. Shakespeare Vízkeresztjét Telihay Péter rendezte a társulat vendégeként.
A dráma Nádasdy Ádám magyarításában Vízkereszt, vagy bánom is én címmel, a nehezen érthető nyelvi cikornyáktól megtisztított, érthető, élő, mai irodalmi nyelvezettel került színre. A játék és a nézők egyaránt a Thália színpadán kaptak helyet, a komédiát intim kamaraszínházi térben élvezhettük.
Az előadást kísérő igényes színlap tanúsága szerint a Vízkereszt „a Shakespeare-komédiák sorában az utolsó felszabadult és vidám darab, gyűjteménye, szintézise mindannak, amit Shakespeare addigi vígjátékaiban kipróbált és sikerre vitt”. A klasszikus vígjátéki alaphelyzet valóban fergeteges komédiát ígér: Viola (G. Erdélyi Hermina) és Sebastian (Pálfi Ervin), a fiatal ikerpár hajótörést szenved. Kölcsönösen halottnak hiszik a másikat. A lány férfinak öltözve Orsino (Kálló Béla) herceg inasává szegődik, aki a gyászba merülő, senkiről hallani sem akaró Olivia (Körmönci Petronella) grófnőt ostromolja szerelmével. A grófnő azonban a herceg üzenetét közvetítő, férfinak hitt Violába szeret bele, aki viszont gazdája, a herceg iránt táplál gyöngéd érzéseket. Végül Sebastian is feltünik, ami tovább bonyolítja a helyzetet…

A primer komédiai szituációk és figurák mellett „a Vízkereszt a komédiák közül a legköltőibb és a legzeneibb, az érzelmek lírai hangvételű kifejezése ebben a darabban a magasabb szintre jut, mint Shakespeare bármely korábbi művében” – írja Szele Bálint. A darabnak ezt a lírai hangulatát teremtik meg az előadásban élőben felhangzó dalok, a Nothing Else Matters a Metallicatól, ami az előadás fő zenei motívuma, a One a U2-tól valamint Kispál és a Borz-dalok. Ez Telihay legihletettebb rendezői ötlete, hiszen a dalok erős atmoszférájukkal hitelesen közvetítik a sóvárgó, a reménytelenségben is követelőző szerelem kínjait, s ezáltal ellenpontozzák a komédia harsányabb, „csak” nevetésre ingerlő részeit, ugyanakkor a kortárs zenei megszólalások közel hozzák a darabot a mai (fiatal) közönséghez.

A lírai, emelkedett hangulat és a komédiai elemek egyensúlyát azonban mégsem sikerül pontosan eltalálnia a rendezőnek. Az előadásból inkább a mellékalakok, Vitéz Böföghy Tobi (Kovács Frigyes remek alakítása), vagy a lóvá tett Malvolio (Csernik Árpád) emelkednek ki harsányságukkal és aratnak – megérdemelten egyébként – sikert.
A rendező nem vállal többet, minthogy Shakespeare nyomán bonyolítja, majd kibogozza a szálakat, és végül a „mindenki megtalálja a párját” happy endjével zárja az estét. Az előadás megmarad egy csupán néhány akkord erejéig keserű, szépen kidolgozott, mulattató komédiának. Persze nem kell a nemi kavarodásban rögtön gender-tanulmányt látni, nekem mégis támadt némi hiányérzetem. Mindemellett jól szórakoztam az önfeledt komédiázáson.

Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én
Fordította: Nádasdy Ádám
Szereplők:
Orsino herceg, Illíria uralkodója: Kálló Béla
Valentin, úr a herceg kíséretében: Ralbovszki Csaba
Antonio, tengerészkapitány: Ralbovszki Csaba
Viola, fiatal nemeslány (átöltözve Cesario): G. Erdélyi Hermina
Sebastian, Viola ikertestvére: Pálfi Ervin
Olivia, fiatal grófnő: Körmöci Petronella
Mária, nemes hajadon, Olivia társalkodónője: Vicei Natália
Vitéz Böföghy Tóbi, Olivia rokona: Kovács Frigyes
Vitéz Fonnyadi Ábris, Böföghy rokona: Szilágyi Nándor
Malvolio, nemesember, háznagy Oliviánál: Csernik Árpád
Feste, tréfamester („bolond”) Oliviánál: Szőke Attila
Zenész: Ifj. Kucsera Géza
Zenész: Lakatos Mátyás
Díszletterv: Telihay Péter m. v.
Jelmezterv: Csík György m. v.
Zenei vezető: ifj. Kucsera Géza
Rendezte: Telihay Péter m. v.
A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vendégjátéka a Thália Színházban
2008. december 3.
A dráma Nádasdy Ádám magyarításában Vízkereszt, vagy bánom is én címmel, a nehezen érthető nyelvi cikornyáktól megtisztított, érthető, élő, mai irodalmi nyelvezettel került színre. A játék és a nézők egyaránt a Thália színpadán kaptak helyet, a komédiát intim kamaraszínházi térben élvezhettük.
Az előadást kísérő igényes színlap tanúsága szerint a Vízkereszt „a Shakespeare-komédiák sorában az utolsó felszabadult és vidám darab, gyűjteménye, szintézise mindannak, amit Shakespeare addigi vígjátékaiban kipróbált és sikerre vitt”. A klasszikus vígjátéki alaphelyzet valóban fergeteges komédiát ígér: Viola (G. Erdélyi Hermina) és Sebastian (Pálfi Ervin), a fiatal ikerpár hajótörést szenved. Kölcsönösen halottnak hiszik a másikat. A lány férfinak öltözve Orsino (Kálló Béla) herceg inasává szegődik, aki a gyászba merülő, senkiről hallani sem akaró Olivia (Körmönci Petronella) grófnőt ostromolja szerelmével. A grófnő azonban a herceg üzenetét közvetítő, férfinak hitt Violába szeret bele, aki viszont gazdája, a herceg iránt táplál gyöngéd érzéseket. Végül Sebastian is feltünik, ami tovább bonyolítja a helyzetet…

A primer komédiai szituációk és figurák mellett „a Vízkereszt a komédiák közül a legköltőibb és a legzeneibb, az érzelmek lírai hangvételű kifejezése ebben a darabban a magasabb szintre jut, mint Shakespeare bármely korábbi művében” – írja Szele Bálint. A darabnak ezt a lírai hangulatát teremtik meg az előadásban élőben felhangzó dalok, a Nothing Else Matters a Metallicatól, ami az előadás fő zenei motívuma, a One a U2-tól valamint Kispál és a Borz-dalok. Ez Telihay legihletettebb rendezői ötlete, hiszen a dalok erős atmoszférájukkal hitelesen közvetítik a sóvárgó, a reménytelenségben is követelőző szerelem kínjait, s ezáltal ellenpontozzák a komédia harsányabb, „csak” nevetésre ingerlő részeit, ugyanakkor a kortárs zenei megszólalások közel hozzák a darabot a mai (fiatal) közönséghez.

A lírai, emelkedett hangulat és a komédiai elemek egyensúlyát azonban mégsem sikerül pontosan eltalálnia a rendezőnek. Az előadásból inkább a mellékalakok, Vitéz Böföghy Tobi (Kovács Frigyes remek alakítása), vagy a lóvá tett Malvolio (Csernik Árpád) emelkednek ki harsányságukkal és aratnak – megérdemelten egyébként – sikert.
A rendező nem vállal többet, minthogy Shakespeare nyomán bonyolítja, majd kibogozza a szálakat, és végül a „mindenki megtalálja a párját” happy endjével zárja az estét. Az előadás megmarad egy csupán néhány akkord erejéig keserű, szépen kidolgozott, mulattató komédiának. Persze nem kell a nemi kavarodásban rögtön gender-tanulmányt látni, nekem mégis támadt némi hiányérzetem. Mindemellett jól szórakoztam az önfeledt komédiázáson.

Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én
Fordította: Nádasdy Ádám
Szereplők:
Orsino herceg, Illíria uralkodója: Kálló Béla
Valentin, úr a herceg kíséretében: Ralbovszki Csaba
Antonio, tengerészkapitány: Ralbovszki Csaba
Viola, fiatal nemeslány (átöltözve Cesario): G. Erdélyi Hermina
Sebastian, Viola ikertestvére: Pálfi Ervin
Olivia, fiatal grófnő: Körmöci Petronella
Mária, nemes hajadon, Olivia társalkodónője: Vicei Natália
Vitéz Böföghy Tóbi, Olivia rokona: Kovács Frigyes
Vitéz Fonnyadi Ábris, Böföghy rokona: Szilágyi Nándor
Malvolio, nemesember, háznagy Oliviánál: Csernik Árpád
Feste, tréfamester („bolond”) Oliviánál: Szőke Attila
Zenész: Ifj. Kucsera Géza
Zenész: Lakatos Mátyás
Díszletterv: Telihay Péter m. v.
Jelmezterv: Csík György m. v.
Zenei vezető: ifj. Kucsera Géza
Rendezte: Telihay Péter m. v.
A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vendégjátéka a Thália Színházban
2008. december 3.
További írások a rovatból
A Nyílt tárgyalás című előadás a Katona József Színházban
Más művészeti ágakról
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, Prae Kiadó, 2025
Sajtótájékoztató az Esterházy alkotóház alakulásáról
Kotányi Attila Éberen kutató élet könyvét mutatták be a Nyitott Műhelyben