bezár
 

film

2009. 02. 09.
Útvesztő egy film világában
Beszélgetés Király Tamással
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Útvesztő egy film világában Az Alef labirintusa olyan film, amiben el lehet veszni, de éppen ez a lényege. Az ember elvész az erőszakos média világában - a képernyők pedig kegyetlenül visszanéznek rá. A 40. Magyar Filmszemle ideje alatt a versenyben nem szereplő összes rövidfilm is bemutatásra került. Január 29-én Az Alef labirintusa teltházas bemutatója volt. A film után a rendezővel, Király Tamással beszélgettünk.
PRAE.HU: Hogy jutottál el a filmkészítésig? Mesélj erről!

Egyszerű történet. Játszottam egyszer egy filmben, utána filmet akartam csinálni. Mivel ekkor már az ELTE jogi karára jártam, párhuzamos képzés keretében elkezdtem a filmszakot is. Az első vizsgafilmem után sok pozitív visszajelzést kaptam, nyertem pár fesztiválon, ezért gondoltam, csinálok még filmeket.

PRAE.HU: Az Alef labirintusa nem az első filmed...

Az Alef labirintusa az ötödik befejezett filmem. Korábbi filmjeim elsősorban vizsgafilmek voltak, amikben a mozgókép formanyelvét akartam megismerni. Ezek teljesen szerzői filmek voltak, amiknek a sztoriját úgy találtam ki, hogy gyakorlatilag költségvetés nélkül is meg lehessen őket valósítani. Egyszerű, de narratív, és mivel jó operatőrrel dolgoztam, vizuálisan is expresszív filmek voltak ezek. Minden filmben ki akartam próbálni valami alapvető filmes dolgot. A Határvidékben az einzensteini montázst "gyakoroltam", mivel friss volt még az órai élmény, tudatosan játszottam a montázstípusokkal. A Márk evangyélioma egy drámai szituáció feldolgozását jelentette számomra. Egy parabolisztikus vallási témát választottam, és azt a magyar pásztorvilágba helyeztem. Rég kiforrott ateizmusom ellenére szeretem a vallási témákat, és szinte minden eddigi filmemben valamilyen formában megjelent a vallás. A Határvidékben a vallás, mint a civilizáció jelképe jelenik meg, a természet összefüggésében, a Márk evangyéliomában jézusi parafrázis maga a történet, a Sidarban egy török utcagyerek változtatja meg a környezetét, és tesz csodákat a hitével. A Sidart egyébként Kelet-Törökországban, az örmény határ mellett forgattuk, az Ararát hegység lábánál. Lenyűgöző hely. Az Alef labirintusában pedig a zsidó vallás, a kabbala, vagyis a héber hitvilág jelenik meg. Összességében azt lehet mondani a filmjeimről, hogy nem igazán jellemző rájuk realizmus. Úgy tűnhet, hogy jobban szeretem a fikciót, az elrugaszkodott, akár szürreális történeteket, pedig csak más realizmus fogalmat használok. Más a lefotózott valóság, és más a röntgenfelvétel. Előbbi úgy is tűnik, hogy maga a valóság, utóbbi, absztrakciója folytán, nem is hasonlít rá. Pedig a röntgenfelvétel is a valóságot mutatja be. Így vagyok ezzel én is, ilyen formában, de végülis a valóságot szeretném ábrázolni.
Az Alef labirintusa
PRAE.HU: Az Alef labirintusa ahhoz képest, hogy rövidfilm, egészen nagy költségvetésűnek számít. Hogy tudott összejönni ez a produkció?

Az I'm FILM volt a film gyártója, és a Sysplex a film koprodukciós partnere. Úgy jött össze a film, hogy elkészítettünk egy pályázati anyagot az MMK-nak. Ezen - ki érti miért - nem nyertünk. Ekkor elkezdtem reklámcégeket keresni, és végülis úgy esett, hogy az első reklámcég, amit megkerestem, az I'm FILM, azonnal igent mondott a forgatókönyvre! Ezért nagyon hálás vagyok nekik, különösen Csernai Judithnak és Márk Ivánnak, a két producernek. Ezzel be is indult a profi filmgyártó gépezet, az I'm FILM megszervezte a gyártást: több mint 54 főt vontak a be a film elkészítésébe. A nagy költségvetés relatív. Egy harminc perces kisjátékfilmnek, ami akár szerzői thrillernek is nevezhető, sokkal nagyobb költségvetésre van szüksége, mint egy neorealista filmnek. Kisjátékfilmhez képest nagy volt a költségvetés, viszont a történet volumene és a műfaji sajátosságok miatt tudtunk volna még mire költeni.

PRAE.HU: Az Alef labirintusa egyszerre thriller és ugyanakkor szédítően vad szerzői ötletek vannak benne. Neked mi volt a fontos ebben a filmben? Mit akartál elmondani vele?

Az Alef labirintusa kitalálásakor azt a célt tűztem magam elé, hogy a média, a filmek és audiovizuális kultúra társadalmat formáló mechanizmusát jelenítem meg. Egy szürreális, meseszerű, autonóm törvények szerint működő filmi cselekményvilágot építettem fel. Ebben a világban a szabályok teljesen eltérnek a tárgyi valóság szabályaitól. A film vázát adó történet koncepciózusan reflektál a horror, illetve a thriller műfaj ’80-as és ’90-es években megjelent klasszikusaira. Az Alef labirintusa azonban nem csupán más filmekre reflektál, hanem magát a filmet létrehozó mechanizmust is lépten-nyomon felfedi. Az önreflexió tehát a film legfontosabb stílusjegye. A kameramozgás nem követi szolgaian a főhőst, alá van rendelve a világnak, amiben a történet kibontakozik. Az Alef labirintusában a film autonóm világa fontosabb, mint hogy mi történik a főhőssel, ezért a meseszövés nem a klasszikus hollywoodi elbeszélésmód szabályit követi. A nagy látószögű objektív torzító hatása, a gyakran alkalmazott szuperközelik, a tükrökben kiegészülő kompozíciók pedig egy olyan szorongató világot teremtenek, ahol a klasszikus nézői prekoncepciók folyamatosan megbuknak. A történet tudatosan félrevezeti a nézőt azzal, hogy klasszikus filmes toposzokban tálalja az eseményeket, de olyan eltérésekkel, amik a nézők elvárásaival szöges ellentétben állnak. Ez a félrevezetés kényelmetlenné, kiszámíthatatlanná teszi a történetet, ezért szorongást kelt. A film nem didaktikus formában dolgozza fel a média, a filmek működési mechanizmusát, hanem azzal, hogy eljátssza a nézővel azt a játékot, amit minden audiovizuális mű, csakhogy ez a film lerántja a leplet önmagáról.
Az Alef labirintusa
PRAE.HU: A film elkészülésénél kik voltak még meghatározó emberek? Ki volt az, akin nagyban múlott a produkció, illetve aki erősen meghatározta a végeredményt?

Először is a két producert Csernai Judithot és Márk Ivánt említeném meg, akik tényleg hozzáértő stábot hoztak össze, és akiktől bizalmat kaptam. Múlott a koproduceren, Deák Péteren, aki a RED kamerát és az utómunka stúdiót biztosította. Amúgy a film operatőre is ő volt, szóval művészileg is tevékeny részt vállalt. Művészileg számított még Orbán Tímea, aki megismertette velem Jorge Luis Borges műveit, ami jelentősen meghatározza Az Alef labirintusa világát. Említeném még mindenképp Matuz Emesét, a rendezőasszisztenst, aki az operatív és szervező munkából vállalt rengeteget. De ott van Molnár Kata, a producer asszisztens, meg Oláh Ottó, a hangmérnök, Vákár Balázs, a fővilágosító, szóval igazából mondanám az egész stábot, úgyhogy inkább nem is mondok többet.

PRAE.HU: Mi a film további sorsa? Azon túl, hogy a filmklik.hu-n ingyenesen meg lehetett nézni a Szemle ideje alatt, hol lesz még látható, mit terveztek még ezzel a filmmel? Milyenek a visszajelzések?

A film 2009. január közepén készült el, még nagyon friss. Eddig az Urániában és a Bem moziban, valamint Kiskunfélegyházán és Keszthelyen lehetett látni. A filmklik.hu-n és az teka.origo.hu-n on demand formában csak a szemle alatt volt hozzáférhető. Most elkezdjük fesztiváloztatni a filmet. Egyiptomban kezd, és végigjárja majd a nemzetközi fesztiválokat. A film témája miatt kiemelt figyelmet kapnak majd a zsidó fesztiválok. A Duna televízió szándéknyilatkozatot adott, hogy vetíti a filmet, és reményeim szerint az MTV is leadja majd. Ezen kívül pár nyugat-európai külföldi csatornát is megkeresünk. Nekem rendezőként vannak még egyéb elképzeléseim is, de ezek még bizonytalanok, úgyhogy inkább nem beszélnék róluk.
Az Alef labirintusa
PRAE.HU: Van már következő filmötleted? Milyen témával akarsz következőleg foglalkozni?

Filmötletem sok van, de olyan kell, amiért rajongani is tudok. Különben is, hosszú az út a forgatókönyv első betűjétől az utolsó vágásig. Van kirajzolódóban egy film. Igen. Egy játékfilm, ami a nagyváros útvesztőiben játszódna, amolyan Budapest underground.


Az Alef labirintusa
Írta és rendezte: Király Tamás
Operatőr: Deák Péter
Zeneszerző: Grósz Arthur Valentín
Szereplők: Gáspár András, Murányi Tünde, Balogh Bodor Attila, Bide Bence, Éles Nikolett

www.azaleflabirintusa.hu

nyomtat

Szerzők

-- Keller Mirella --


További írások a rovatból

Ugrin Julianna és Vizkelety Márton: A döntés
Nemes Anna Beauty of the Beast című dokumentumfilmje a 19. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés