art&design
2009. 03. 30.
BBS reloaded
Decembertől BBS a Műcsarnokban
Év végén a Műcsarnokban kerül megrendezésre a Balázs Béla Stúdió történetét és tevékenységét ismertető kiállítás, melynek célja egyfelől a Stúdió bemutatása a legfiatalabb generációk számára, másfelől a műhely tevékenységének szélesebb megismertetése és kortárs művészeti kontextusba helyezése – hangzott el a Műcsarnok sajtótájékoztatóján.
A Balázs Béla Stúdió 1959-ben filmklubként indult, majd 1961-ben jött létre a Mafilm gyártóbázisára támaszkodó Stúdió, mely hazai viszonylatban egyedülálló módon biztosított lehetőséget a kísérleti filmek elkészítéséhez. A Stúdióban készülő filmeknek nem volt bemutatási kötelezettsége, azaz a cenzúra csak azokat szelektálta, amelyeket nagyközönség elé vittek. A BBS sokak számára fogalom, ugyanakkor egyre többen vannak, akik már nem tudják, hogy mi is volt valójában a stúdió, amely eleinte olyan, mára már legendás rendezőknek adott lehetőséget az alkotásra, mint Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Szirtes András, Gazdag Gyula, Sára Sándor, Nepp József, vagy Szabó István. A hetvenes évek elejétől a BBS keretei között nemcsak filmesek, de képzőművészek, írók, tudósok is lehetőséget kaptak a kísérletezésre: Erdély Miklós, Hajas Tibor, Maurer Dóra, Birkás Ákos, Baranyai András, Halász Péter, Pauer Gyula, vagy Háy Ágnes.
Bár a Stúdióról megjelent egy, a szerkesztők által is „kötetlen műfajú emlékkönyvnek” nevezett visszaemlékezés-gyűjtemény, de mindezidáig nem született komolyabb átfogó munka a BBS történetéről, alkotóinak művészetéről, annak értelmezéséről. Persze a BBS munkájában résztvevőktől valóban nem várható el, hogy megírják saját történetüket, a fiatalabb generáció tagjai pedig csak a közelmúltban kezdhettek foglalkozni a Stúdió anyagaival. Az utóbbiak számára a BBS, a múlt egy legendás műhelye, amiről viszonylag keveset lehet tudni, a rendszerváltás után születetteknek pedig történelem, melynek megértése, feldolgozása még csak most kezdődött el. Ezért valóban időszerű egy átfogó, a Műcsarnok összes termét elfoglaló kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok megrendezése, valamint a tervezett tanulmánykötet kiadása.
A Műcsarnok és a BBS Archívum 2003-ban kezdeményezett együttműködésének köszönhetően a Műcsarnok épületében létrejött kutatóbázis, médiatár és adatbázis megfelelő infrastruktúrával felszerelve segíti nemcsak a kutatókat, hanem az érdeklődőket is – mondta el Kodolányi Sebestyén, az archívum vezetője. A BBS Archívumban 271 rendező 546 filmjét őrzik, ezeknek körülbelül a fele már digitálisan is hozzáférhető. A gyűjtemény, hála a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a BBSA és a Műcsarnok „derűs kapcsolatának”, már biztonságban, feldolgozás alatt van – hangsúlyozta Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója, majd hozzátette, hogy az együttműködésnek köszönhetően született meg ez a kiállítás.
A tárlathoz kapcsolódva jelenik meg - ugyancsak év végén - az a tanulmánykötet, melynek szerkesztője, Gelencsér Gábor elmondta, hogy a tanulmányok megírására tudatosan nagyobbrészt olyan fiatal kutatókat kért fel, akik nem vettek részt a BBS munkájában sem alkotóként, sem érintettként, így a Stúdiót kívülről szemlélik. Az esztéták, filmesek, képzőművészek, irodalmárok, történészek sokszínű csapata Gelencsér reményei szerint új szemléletmóddal reflektálhat a legalább ennyire sokszínű BBS-re, amely nyitottságával ma is kérdezésre készteti mindazokat, akik foglalkoznak vele. Ennek értelmében a kötet katalógusként és tanulmánykötetként egyszerre lesz használható. A négy nagyobb egységre osztott könyv tartalmaz majd egy történeti áttekintést, mely tízéves periódusokra osztva tárgyalja a BBS történetét, egy irányzatokkal, stílusokkal, műfajokkal foglalkozó részt, egy, a társművészetek kérdéskörét érintő fejezetet, valamint egy katalógus részt. A szerkesztő reményei szerint a tanulmánykötet az oktatásban is hasznos segédanyagként szolgálhat majd.
A kiállítás megrendezésekor – tekintettel az óriási anyagra – szelektálni kell, ebben segítséget jelent a már említett könyv szerzőinek munkája – hangsúlyozta Páldi Lívia, a kiállítás kurátora. A szelektálás szempontjait meghatározza a kortörténeti értelemben vett informativitás, az alkotók látásmódja, vizuális világa, szemléletük. Azaz, egyfelől olyan filmek kerülhetnek vetítésre, melyek magát a kort, az emblematikus figurákat, helyszíneket mutatják be, másfelől az egyes műfajok, irányzatok, hatások és az alkotók is alakítják a bemutatandó anyagban való válogatást. Páldi szeretné a műveket kortárs művészeti kontextusban is elhelyezni.
A kiállításon bemutatandó filmek hosszúságára, és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések nagy számára való tekintettel a szervezők olyan jegy-konstrukció bevezetését is tervezik, amely a látogatók számára lehetővé tenné a többszöri visszatérést.
Jó anyag, jó elképzelés, jó ötletek. Reméljük a kivitelezésben sem lesz hiba és sikerül a szervezőknek nagy tömegeket csalogatni a Műcsarnok termeibe.
Más hangok, más szobák – Rekonstrukciós kísérlet(ek)
Kiállítás a Balázs Béla Stúdió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából
Műcsarnok, 2009. december 13. – 2010. február 28.
Kurátor: Páldi Lívia
Bár a Stúdióról megjelent egy, a szerkesztők által is „kötetlen műfajú emlékkönyvnek” nevezett visszaemlékezés-gyűjtemény, de mindezidáig nem született komolyabb átfogó munka a BBS történetéről, alkotóinak művészetéről, annak értelmezéséről. Persze a BBS munkájában résztvevőktől valóban nem várható el, hogy megírják saját történetüket, a fiatalabb generáció tagjai pedig csak a közelmúltban kezdhettek foglalkozni a Stúdió anyagaival. Az utóbbiak számára a BBS, a múlt egy legendás műhelye, amiről viszonylag keveset lehet tudni, a rendszerváltás után születetteknek pedig történelem, melynek megértése, feldolgozása még csak most kezdődött el. Ezért valóban időszerű egy átfogó, a Műcsarnok összes termét elfoglaló kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok megrendezése, valamint a tervezett tanulmánykötet kiadása. A szervezők által közösen megfogalmazott cél, hogy a tárlat ne csak a szakma és az érintettek, hanem a fiatalok, az érdeklődők, a családok számára is vonzó legyen, valamint hogy segítse a BBS megismerését nemzetközi körökben is.
A Műcsarnok és a BBS Archívum 2003-ban kezdeményezett együttműködésének köszönhetően a Műcsarnok épületében létrejött kutatóbázis, médiatár és adatbázis megfelelő infrastruktúrával felszerelve segíti nemcsak a kutatókat, hanem az érdeklődőket is – mondta el Kodolányi Sebestyén, az archívum vezetője. A BBS Archívumban 271 rendező 546 filmjét őrzik, ezeknek körülbelül a fele már digitálisan is hozzáférhető. A gyűjtemény, hála a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a BBSA és a Műcsarnok „derűs kapcsolatának”, már biztonságban, feldolgozás alatt van – hangsúlyozta Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója, majd hozzátette, hogy az együttműködésnek köszönhetően született meg ez a kiállítás.
A tárlathoz kapcsolódva jelenik meg - ugyancsak év végén - az a tanulmánykötet, melynek szerkesztője, Gelencsér Gábor elmondta, hogy a tanulmányok megírására tudatosan nagyobbrészt olyan fiatal kutatókat kért fel, akik nem vettek részt a BBS munkájában sem alkotóként, sem érintettként, így a Stúdiót kívülről szemlélik. Az esztéták, filmesek, képzőművészek, irodalmárok, történészek sokszínű csapata Gelencsér reményei szerint új szemléletmóddal reflektálhat a legalább ennyire sokszínű BBS-re, amely nyitottságával ma is kérdezésre készteti mindazokat, akik foglalkoznak vele. Ennek értelmében a kötet katalógusként és tanulmánykötetként egyszerre lesz használható. A négy nagyobb egységre osztott könyv tartalmaz majd egy történeti áttekintést, mely tízéves periódusokra osztva tárgyalja a BBS történetét, egy irányzatokkal, stílusokkal, műfajokkal foglalkozó részt, egy, a társművészetek kérdéskörét érintő fejezetet, valamint egy katalógus részt. A szerkesztő reményei szerint a tanulmánykötet az oktatásban is hasznos segédanyagként szolgálhat majd. A kiállítás megrendezésekor – tekintettel az óriási anyagra – szelektálni kell, ebben segítséget jelent a már említett könyv szerzőinek munkája – hangsúlyozta Páldi Lívia, a kiállítás kurátora. A szelektálás szempontjait meghatározza a kortörténeti értelemben vett informativitás, az alkotók látásmódja, vizuális világa, szemléletük. Azaz, egyfelől olyan filmek kerülhetnek vetítésre, melyek magát a kort, az emblematikus figurákat, helyszíneket mutatják be, másfelől az egyes műfajok, irányzatok, hatások és az alkotók is alakítják a bemutatandó anyagban való válogatást. Páldi szeretné a műveket kortárs művészeti kontextusban is elhelyezni.
A kiállításon bemutatandó filmek hosszúságára, és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések nagy számára való tekintettel a szervezők olyan jegy-konstrukció bevezetését is tervezik, amely a látogatók számára lehetővé tenné a többszöri visszatérést. Jó anyag, jó elképzelés, jó ötletek. Reméljük a kivitelezésben sem lesz hiba és sikerül a szervezőknek nagy tömegeket csalogatni a Műcsarnok termeibe.
Más hangok, más szobák – Rekonstrukciós kísérlet(ek)
Kiállítás a Balázs Béla Stúdió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából
Műcsarnok, 2009. december 13. – 2010. február 28.
Kurátor: Páldi Lívia
Szerzők
-- Schneller János Benedek --
További írások a rovatból
art&design
Bánkúti Gergő: Kőszikla a házam, zöld mező takaróm című kiállításáról
art&design
Bemutatták a Vasarely regényes évszázada című könyv bővített kiadását
Más művészeti ágakról
gyerek
Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
színház
Az Irma, te édes című előadás az Orlai Produkciós Irodánál
