bezár
 

színház

2009. 11. 28.
Don Juan Japánban hódít
Omar Porras rendezése Sizuokában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Néhány évvel ezelőtt Omar Porras Párizsban Don Juant rendezett, majd előadása beutazta és meghódította egész Európát. Látta ezt egy japán színház igazgatója, és annyira megtetszett neki, hogy a fejébe vette, hazaviszi. Bár Európában már nincs repertoáron a darab, a sizuokai művész álma 2009 őszén valóra vált: Omar Porras előadása Japánban, japán színészekkel, európai módon valósult meg.

2005 márciusában mutatták be először Omar Porras rendezését a Teatro Malandro előadásában a párizsi Városi Színházban. A bogotai származású Porras a genfi Teatro Malandro rendezője és művészeti vezetője, egyedi stílusa, a mozgásszínház és más klasszikus előadói formák ötvözésével teszi felejthetetlenné az előadást. A spanyol barokk szerző, Tirso de Molina Don Juanjához csatolja az egyéb olasz és francia – többek között Molière – Don Juan-változatokat, így hoznak létre egy saját történetet.

Sokat merít a commedia dell’arte stílusából, de azt is saját kénye-kedve szerint használja. A rikítóan fehér maszkok helyett itt testszínű álarcokat láthatunk, melyek színét alig lehet megkülönböztetni a színészek arcától. Az arcok torzak, az arckifejezések eltúlzottak, mégsem tudunk úgy elvonatkoztatni, mint a hófehér álarcoknál. Így az arcok természetes természetellenességükben nem eltávolítanak a történettől és az adott szereplőktől, inkább groteszkké teszik az előadást.

Ezt a groteszkséget támasztja alá a színészek mozgása, öltözete, a hol reneszánszot idéző, hol pedig inkább kísérteties, de mindenképpen karakteres, feszes tempójú zene is. A teret jelzésszerű díszletekkel látják el, amiket a színészek mozgatnak. Ezek elhelyezése mintegy felvezetése egy újabb jelenetnek, amivel megadják a hangulati aláfestését is.

Szkéné színház

Részlet az eredeti, francia előadásból


Bár a SPAC-beli (Shizuoka Performing Arts Center) előadás alapvetően a párizsi eredetinek az átvétele, mégis történtek kisebb-nagyobb változtatások. Például az eredeti előadásban egy helyen a La Marseillaise-t énekelve jelenik meg egy szereplő, itt természetesen a japán himnuszt lehetett hallani. Vagy amikor Don Juant egy sereg nő veszi körül, akkor egy kimonós öregasszony is feltűnik. A rendező elmondása szerint a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a japánoknak nincs humoruk. Bár hozzáfűzte, a próbák alatt e téren is sokat fejlődtek az előadók, és maga Porras is elégedett az eredménnyel. Való igaz, a commedia dell’artén alapuló harsány humor távol áll a japán gondolkodástól, és szokatlanul hat a japán közegben. Ellenben sokat segítettek a maszkok, melyek révén kinézetben is eltávolodtak a szokványos japán környezettől. Ahogy a színészek ráéreztek az európai humorra, velük együtt élvezte a közönség is a karikírzott helyzeteket, és Japánra alig jellemzően hangos hahotával élvezték az előadást.

Említést érdemel még a darabon végigvonuló elementáris erejű, karakteres mozgás, ami szintén a vásári komédiák és a commedia dell’arte elemeit veszi alapul. Ez a főleg felsőtestre irányuló mozgáskultúra idegen a japán mozgásvilágtól, ami sokkal inkább a lábra és a derékra koncentrál. Különösen igaz ez a jelen társulatra, melynek a korábbi művészeti vezetője Szuzuki Tadasi volt, a híres Szuzuki-módszer megalkotója. Ez a módszer az alapvető mozgáselemeihez a japán tradicionális színház, azaz a nó és a kabuki  elemeit veszi alapul.

Don Juan

Omar Porras ezúttal hetedszer jár Japánban, Sizuokában pedig ötödször, azonban eddig mindig a saját társulatával érkezett. Vendégszerepeltek többek között Lorca Vérnászával és Molière Scapin furfangjai című előadásával. Viszont ez az első alkalom, hogy bár egy meglévő rendezést használ, helyi színészekkel dolgozik. Reméljük,  legközelebb kifejezetten az ittenieknek rendez egy új előadást.


Tirso de Molina: Don Juan

Rendező: Omar Porras

SCAP (Shizuoka Performing Arts Center)
2009. szeptember 28.

nyomtat

Szerzők

-- Mátrai Titanilla --


További írások a rovatból

Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról
A Corvina Kiadó Plautus: Hét komédia című kötetéről
Istentelen ifjúság a Radnóti Színházban

Más művészeti ágakról

Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
gyerek

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés