bezár
 

art&design

2010. 07. 01.
Mi tette boldogabbá a futuristákat?
Depero, a futurista. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mi tette boldogabbá a futuristákat? Ismerve az olaszok temperamentumát, és, hogy mennyire nem jellemző rájuk az elmélkedő magukba zárkózás, az otthon ülés nyugalma, természetesnek tűnik, hogy a futurizmus Itáliából indult hódító útjára. Érdekes viszont, hogy a magyar művészeket is gyorsan magával ragadta. A kiállításon nemcsak a képek tanúskodnak erről, de a korabeli levelek is.
2009-ben ünnepelte megalakulásának száz éves évfordulóját az egyik, Olaszországban, Marinetti által alapított avantgárd mozgalom, a futurizmus. A Magyar Nemzeti Galéria az irányzat egyik legsokoldalúbb, és legfiatalabb művészének, Fortunato Deperonak (1892-1960) majdnem teljes trentói gyűjteményét, illetve, a kiállítás másik felében, a magyarországi futurista képzőművészek (Scheiber Hugó, Kádár Béla, Uitz Béla stb.) munkáit tárja a magyar közönség elé.
 Kádár Béla
A kiállítás egyik legnagyobb erénye, hogy lerombolja a futurizmusról alkotott előítéleteket. A mozgalom nem a fasizmust kívánta szolgálni, és nem pusztán a modern technika vívmányait, a nagyvárosi életet dicsőítette, hanem (kissé utópisztikusan) úgy gondolta, hogy az emberi élet a művészetek segítségével boldogabbá varázsolható. Fantáziát, alkotókedvet kell tehát a hétköznapokba is vinni, az egyes művészeti ágak hierarchikus rendjét, izoláltságát pedig megszüntetni.
Depero e Marinetti
A bejárattal szemben láthatjuk Marinetti és Depero fotóját, amint futurista mellényben „feszítenek”. Az öltözködésre is úgy tekintettek, mint az egyéniség művészi kifejezésének egy lehetséges formájára.
 
Depero egy, az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá tartozó kis faluból (Fondo) indult pályájára. Rómában ismerkedett meg a futurizmus képviselőivel (Boccioni, Marinetti), illetve Szergej Gagyilevvel, az Orosz Balett társulatával. Ezek a találkozások gyökeresen megváltoztatták a művészetről alkotott elképzeléseit. A kiállítás első része az avantgárd – főleg kubista (Picasso) – hatása alatt alkotott, nagyrészt fekete-fehér szén, tus, akvarell rajzait mutatja be, melyeken már előre vetül a művészetét meghatározó alapprobléma, a dinamizmus, illetve a sorozatok ábrázolásának megvalósíthatósága. 1915-ben, A világegyetem futurista rekonstrukciójában, így ír erről: „Mi futuristák, Balla és Depero arra szövetkeztünk, hogy az univerzumot derűs formában alkossuk újjá, és teljesen felfrissítsük.”
Depero - Fejek és csövek, 1945.
Izgalmasabb és színesebb a második rész, mely Depero kreatív alkotó periódusának csúcspontját (1917-1926) mutatja be. Egy, a gyermeki fantáziára, illetve a népművészet motívumaira épülő világ tárul elénk, mely mentes a tudatalatti tartalmak nyugtalanító többértelműségétől. A határozott formák, és vonalvezetés a világ rendjébe vetett hitről, és ennek a rendnek boldogító hatásáról árulkodnak. Depero egész életében hű maradt művészi elveihez, életművében nemigen fedezünk fel alkotói kétséget, illetve válságot.
 
1919-ben megnyitotta alkotói házát (Casa d’Arte Futurista Depero). Itt gyártottak, felesége segítségével, futurista motívumokat ábrázoló használati tárgyakat (faliszőnyegek, párnák, bútorok), melyek szintén azt a célt szolgálták (akárcsak korábban a szecesszióban), hogy a művészetet minél közelebb hozzák a hétköznapi élethez és a divathoz. A kiállítás negyedik része Depero amerikai tartózkodása alatt készített plakátterveit ábrázolja.
 Depero - Balerina Idol
Mivel a Depero alkotásait tartalmazó első rész egy már meglévő kiállítási anyagból építkezik, sokkal izgalmasabb a második, mely az olasz művész magyar alkotókra tett hatását mutatja be. A futurizmus mozgalma Magyarországon azért is jelentős, mert a többi európai országgal szinte egy időben jelentkezett. 1913-ban nyitották meg a Nemzeti Szalonban a Futuristák és expresszionisták kiállítását, 1910-ben, a Nyugatban pedig már megemlítik a mozgalmat. Bár a kor sok jelentős művésze (Ady, Babits) szinte utálattal beszél a korábbi művészeti hagyományokat erőteljesen megtagadó mozgalomról, a magyar képzőművészek, illetve egyes írók (Kassák Lajos) gondolkodását mégis radikálisan megváltoztatta. A kiállított képek közül sokat csak itt és most tekinthetünk meg, mert magántulajdonban vannak. 
 
Kádár Béla csodálatos színvilággal rendelkező képei dinamizmusában a magyar falusi világot, folklórt idézik meg. Scheiber Hugo képein a nagyváros forgataga ragad magával: Wurstli, Bál, Tömeg.
Shceiber Hugó Bál
Ismerve az olaszok temperamentumát, és, hogy mennyire nem jellemző rájuk az elmélkedő magukba zárkózás, az otthon ülés nyugalma, természetesnek tűnik, hogy a futurizmus Itáliából indult hódító útjára. Érdekes viszont, hogy a magyar művészeket is gyorsan magával ragadta. A kiállításon nemcsak a képek tanúskodnak erről, de a korabeli levelek is, illetve a Marinetti és Gáspár Margit (a futurizmusról beszámoló újságírónő) közt szövődött érzelmi viszony.
 
 
A kiállítás megtekinthető 2010. június 4-től augusztus 22-ig a Magyar Nemzeti Galériában.
 
 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kovács Rita --


További írások a rovatból

art&design

A jövőbe tekinteni, a jelenben élni, a múltban keresni A jövőbe tekinteni, a jelenben élni, a múltban keresni
Interjú Fridvalszki Márkkal a külföldi felsőoktatásban szerzett tapasztalatairól, a művészethez és alkotásaihoz való hozzáállásának megváltozásáról a bécsi, lipcsei és berlini közeg hatására
art&design

A sárga csend kísértete A sárga csend kísértete
A sárga csendről kiállítás: Schein Gábor megnyitó beszéde
art&design

Belevágtam az abszolút bizonytalanba Belevágtam az abszolút bizonytalanba
Interjú Lakner László festőművésszel pályájának alakulásáról, az emigráció körülményeiről és hatásairól, illetve a véletlen találkozásokról
art&design

Üzenetek a poszt-tisztaság korából Üzenetek a poszt-tisztaság korából
Avagy szeméthalmaz a galériában: Szabó Kristóf „ERROR” című kiállítása

Más művészeti ágakról

irodalom

Arra összpontosít, hogy tisztességes mondatokat állítson elő Arra összpontosít, hogy tisztességes mondatokat állítson elő
Beszélgetés Kutasy Mercédesz műfordítóval
irodalom

Aranykapu Aranykapu
Gáspár-Singer Anna novellája a Prae spekulatív fikció témájú számából
Rómeó-misszió avagy Rómeó és Júlia a Kaposvári Egyetem harmadéves színész osztálya előadásában Gyulán
John Krasinski: Hang nélkül 2.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés