Elsőként a portál indulásának történetével ismerkedhettünk meg. A [a]http://www.terasz.hu[text]www.terasz.hu[/a] 2003-tól olyan nagy számban kapott erdélyi tudósításokat is, hogy felmerült egy önálló „szekció” létrehozásának igénye. A felkérés szerint Szabó Géza lett az induló portál (akkor még [a]http://www.erdelyi.irok.terasz.hu)[text]www.erdelyi.irok.terasz.hu)[/a] főszerkesztője. Még nagy sikerük (pár hónap alatt elérték a negyvenezres látogatottsági számot) ellenére is csődbe jutottak, pénzhiány miatt. Nagyobb szünetet követően az Erdélyi Magyar Írók Ligájának közreműködésével próbált újraindulni a lap, de ez nem járt sikerrel. Így önállósodtak, saját jogi háttérrel és egyesülettel kezdték meg újra irodalmi működésüket, mely viszonylag kevés primer irodalmi szöveget tartalmaz, annál nagyobb azonban a kritikai hangsúly. Ez különben céljuk is, hogy minél erősebb legyen az – ösztökélésnek szánt – bírálói hang, de véleményük szerint van is mit kritizálniuk. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – szinte büszkeséggel emelték ki (több ízben is) a feléjük irányuló ellenszenv megnyilvánulásait, melyek nem egyszer testi atrocitást is kilátásba helyeztek. A főszerkesztő azonban úgy fogalmazott, Erdélyben erős az ital befolyása, a kijózanodás után elhallgatnak ezek a hangok, az írásbeli megnyilatkozások elenyészők. (Különben várnák ezeket a hangokat, de elsősorban a reklám és csak másodsorban az abból való tanulás lehetősége miatt.)

Másik nagy „büszkeségük”, hogy – mivel szerintük az internetes keresőprogramok által csak a „szex” illetve a „Wass Albert” szavak azok, amelyek eljuttatják a világhálón bóklászót valami érdekeshez – provokatív vitáik (azért más témában is) olvasótábort szereztek. Egyik ilyen topik az éhezik-e az író/költő Erdélyben, mely hatalmas polémiává fejlődött. Ennek ellenére Magyary Ágnes egyik hozott és felolvasott szövege címében azért biztos ami biztos megjelenik a „szex” szó (Az unatkozó postáskisasszony esete a szexszel avagy miért akar mindenki regényt írni?). Sőt, nemsokára tervezik egy Wass Albertről szóló összeállítás megjelentetését is. A főszerkesztő Szabó Géza a Népszabadság felkérésére készített egy „olvasottsági felmérést”, valamint vélekedések gyűjteményét Wass Albert írói pályájáról. A napilapban a közeljövőben leközlendő tanulmánya után a portál másodközlésben megjelenteti a teljes anyagot, cenzúra nélkül – melyből Szabó Géza (ugyancsak cenzúra nélkül) idézgetett a hallgatóságnak is. Mivel a botrány jó reklám.

Magyary Ágnes elmondta, az internetes folyóiratok azon csoportjához tartoznak ők is, akik szerzőiknek nem tudnak fizetni. A többnyire erdélyi kötődésű, nagyjából ötven szerző mellé azonban a most következő arculatváltás során továbbiakat is szeretnének maguk köré gyűjteni – ennek feltétele azonban a fizetőképesség. A tervezett változás azonban nemcsak ezt a részét érinti a portálnak. A továbbiakban a [a]http://www.erte.ro[text]www.erte.ro[/a] címen megjelenni szándékozó folyóirat (mely azzal is ki akarja fejezni hovatartozását, hogy nem magyar vagy más külföldi szerveren szerez tárhelyet) új projekteket is létre kíván hozni. Az egyik projektterv a „Pink” című topik, mely egy populárisabb rovatként a nők helyzetével foglalkozna az irodalom berkein belül – szépirodalmi szövegekkel is megtámogatva. Másik tervük a gyerekek bevonása az irodalomba, az ő hiányuk ebben az irodalmi közegben fontos tényező – állította Szabó Géza.

A portál szerkesztői nem feltétlenül kötődnek Kolozsvárhoz, Magyary Ágnes Budapesten él, de más külföldön élő szerkesztőkkel is dolgoznak: stockholmival, ukrajnaival. Bár elsősorban tényleg az erdélyi szerzők vannak hangsúlyban az oldalon, a spanyol szakot végzett Magyary Ágnes jóvoltából és ismeretségéből a szinte kizárólag egyedüliként spanyol szövegeket fordító Pávai Patak Márta révén számos magyarra fordított spanyol nyelvű irodalmi alkotás bemutatását vállalják. Szabó Géza hozzátette, nemrég romániai könyvkiadóval (valamint a Magvetővel) kötött megállapodása értelmében a régmúlttól a közeljövőig mintegy százhúsz „hazai” könyvrecenzió is megjelent/fog megjelenni.

A folyóirat politikával és közélettel csak abban az esetben foglalkozik, amennyiben annak van irodalmi vonatkozása is. A főszerkesztő számára az irodalmi közélet azonban csak a feléjük irányuló visszajelzésekben ölt testet. Ezért is tartják fontosnak a naprakészséget és a gyors információ-áramlást, előfordult, hogy egy felolvasóest végét követően másfél óra múlva már olvasható volt annak kritikája is. Balázs Imre József szerint ez generációs vívmány – amelyet egy hetvenéves hetilapszerkesztő meg sem érthet –, így az idősebb nemzedék hátrányba szorul. (Még szerencse, hogy a kolozsvári egyetemváros hallgatósága jó bázis.) Így hát szabad az út a sex & drugs & techo életérzés bemutatása a portálon.

Ezek ellenére mégis marginális helyzetben (körön azaz az a határon kívülinek) érzik magukat a lap szerkesztői: egyrészt kiszorulnak a földrajzi távolságok miatt Bukarest vonzáskörzetéből (pedig internetes folyóiratról beszélünk!), másrészt az anyaország (akkor miért hangsúlyozottan román szerveren keresnek tárhelyet?) felől sem éreznek támogatást: véleményük szerint a Pest köré szerveződő kulturális élet csak a főváros közvetlen közelében (kb. egy kilométeres sugarában) jön létre, az ország többi része ebből nem részesül. Továbbá a magyar irodalmi élet másik problémája, hogy a folyóiratok nem olvassák egymást, pedig – kerül önellentmondásba saját magával Balázs Imre József – a földrajzi határok egyre kevésbé relevánsak.

Általános vélekedésük volt, hogy egy erdélyi szerzőnek mennyivel nehezebb érvényesülnie Magyarországon, hisz hiába "futott be" Erdélyben – itt szinte első kötetesként kezdi újra írói pályáját.

Balázs Imre József két hete megjelent kötetéből, a Vidrakönyvből olvasott fel, melynek szövegeivel mitológia megteremtésére vállalkozik a semmiből, vidrákkal és minden egyébbel. De elsősorban vidrákkal. A két részletben zajló felolvasás második fordulójában már gyűlöltem minden vidrát, amit csak az Úristen a földre teremtett, egyúttal sajnáltam is őket, hogy talán nem ilyen sorsot szánt neki a Teremtő…

Vári Csaba lírája határozottan izgalmas: Vers – Karácsonyi Zsoltnak címmel harmadikként elhangzott verse, mint a hegyi patak csobogott és csörgedezett megnyugtatólag a szegedi éterben.

A felolvasásra Magyary Ágnes imént említett kritikákat hozott. A Könyves Kálmán politikailag inkorrekt című kritikájának meghallgatása után azt hiszem, nagyon jól végzi dolgát, de elmondhatatlanul rosszul olvas fel.

Gyulai Levente költeményei alatt elmondtam egy Miatyánkot...

A főszerkesztő Szabó Géza olvasott fel utoljára. Eredeti szellemességgel megírt Mosóport vegyenek című novellája – mely az irodalmat a mosópor eladhatóságával veti össze – értékét szememben csak az csökkentette, hogy jó kritikushoz mérten megfékezhette volna a „mosópor” szó mérhetetlen burjánzását a szövegben (nekem mindig ki kell javítanom a szóismétléseimet…).

Sok szerkesztőknek és szerzőknek sok sikert kívánok a portál fejlesztéséhez, és további eredményes működéséhez – nagy szükség van az „irodalmi hőmérőkre”!


A beszélgetést Orcsik Roland nyitotta meg, a moderátor Kollár Árpád volt. Az esten részt vettek: Balázs Imre József (költő, egyetemi tanár; Kolozsvár), Gyulai Levente (költő, kritikus; Kolozsvár), Magyary Ágnes (kritikus, a kritika rovat vezetője; Budapest) Szabó Géza (főszerkesztő; Kolozsvár), és Vári Csaba (költő, kritikus; Kolozsvár).