Április 16. szombat

16–17 óra
Kovács András Ferenc dedikál a Magvető standján
(Jövő Háza/43-as)

16.30–17.30 óra
Mellettem elférsz – Grecsó Krisztián új regényének bemutatója
Résztvevők: Grecsó Krisztián, Lévai Balázs televíziós szerkesztő, műsorvezető
(Csodák Palotája/Osztovits Levente terem)

17.30–18.30 óra
Grecsó Krisztián dedikál a Magvető standján
(Jövő Háza/43-as)

Április 17. vasárnap

15–16 óra
Hogyan felejtsünk el egy nőt – Beszélgetés Dan Lungu román íróval
Résztvevők: Dan Lungu, Kőrössi P. József író, Lakatos Mihály műfordító
(Jövő Háza/Kner Imre terem)

16–17 óra
Dan Lungu dedikál a Magvető standján
(Jövő Háza/43-as)

Április 13–17.

Budapest Editorial Fellowship Programme
A Magyar Könyv Alapítvány és a Magvető Kiadó közös szervezésében

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ideje alatt és keretei közt idén először lesz könyvszakmai ösztöndíjprogram külföldi kiadók, szerkesztők számára – ami számos nemzetközi könyvvásáron már működő, jól bevált gyakorlat. Több neves külföldi kiadó, valamint néhány kisebb feltörekvő könyves cég képviselőjét hívtuk meg négy napra Budapestre.

A teljes programról itt olvashat.

„Vágy és soha nem múló szeretetéhség”

Grecsó Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.

„Tátongó fényben sivatagi testek,
Háromkirályok, mágusok ügetnek
Alkonnyal málhás, hűs üvegtevéken,
Tűnt hajnalűrben, törhetetlenül.”
Négysoros álom

„Elmenni annyi, mint futni, nevetni, örülni – nem meghalni.”

Bíró Yvette első regénye nem önéletrajz, mert a személyesen megélt és a képzeletbeli események szabadon keverednek benne. Ám a tényeket legtöbbször nem maga a főszereplő teremti? Lehet, hogy hét év vándorlásai hét országon át szükségesek ahhoz, hogy a hiány befogadhatóvá váljék?
Bíró Yvette Budapesten született. Esszéista, forgatókönyvíró, a New York University emeritus professzora. Könyvei, tanulmányai magyarul és mintegy tíz más nyelven jelentek meg.

„Három nő, három szív, három szakadás”

Fordította: Hermann Péter

Jadzia félárván nő fel, mivel az apja hősi halált hal a háborúban. Legalábbis ezt meséli az anyja, Zofia, noha tudja, hogy az igazság ennél valamivel bonyolultabb. Apja valójában a házuk közelében lévő folyóba zuhan a II. világháború utolsó napján – valószínűleg részegen. Hét hónappal később megszületik a gyermek, és szárnyra kelnek a falusi pletykák. Lehet, hogy attól a zsidótól fogant meg az anyja, akit a padláson rejtegetett? Vagy az ellenséggel kollaboráló szomszéd gyermeke, aki megerőszakolta? Zofia egy gazdag rokonhoz küldi Jadziát Wałbrzych-ba, Alsó-Sziléziába. Itt zuhan később Stefan karjaiba a pályaudvar lépcsőjén megbotolva, hogy az életük végül egymáséba gabalyodjon. Idejekorán gyermekük fogan, és ezzel egy időben Jadzia szemében is kialszik a hős lovagjáért lelkesedő ragyogás. A megszülető kislány egyáltalán nem hasonlít a szüleire, csontos, sötéthajú és -szemű, azonban nagyanyja, Zofia jobban rajong Dominikáért, mint a saját lányáért. Az unoka már a modern kor gyermeke, a Homokhegynek nevezett korszerű lakótelepen nő fel, Wałbrzych iparnegyedében. És élete ott folytatódik majd, ahonnan a Nyugat illatát a határ mögül Milka csokoládés papírokon hozta magával évtizedeken keresztül a szél… A Homokhegy három nő története, mely átível a huszadik század második felén: Zofia kénytelen újraépíteni egész életét az embertelen háború után, Jadzia a kommunizmus színtelen éveinek áldozata, Dominika pedig a kapitalista fordulat szemtanúja. Indulat, harc és vágyakozás, halál és újrakezdés, az emberlét bonyolult egyszerűsége – Joanna Bator regényében mindez álomszerűen bájos és szívfacsaróan valóságos.

„Seftelés és leányrablás kelet-európai módra”

Fordította: Körner Gábor

Władek igazi kelet-európai hős: lepukkant cipőben és ruhában jár, láncdohányos, nem veti meg az itókát, fejben azonnal bármilyen összeget átvált kilenc valutában, mindig tudja, mit hol kell venni és eladni. Ő és szótlan útitársa keresztbe-kasul furikázzák a lengyel, ukrán, szlovák, román és magyar falvakat, kínai bóvlit árulnak, hogy aztán leszámoljanak egy brutális emberkereskedő-keresztapával, aki fogva tartja a gyönyörű Evát, Władek szerelmét. Útjuk a Balkánon keresztül Isztambulba vezet, és a Taksim-negyedben ér véget, ahol talán a boldogság vár rájuk.

„A térkép érdekesebb, mint a táj.”

Fordította: Tótfalusi Ágnes

A nagy sikerű Elemi részecskék szerzőjének új regénye a művészet, a pénz és az elérhetetlen szeretet meséje. A regény Jed Martin, a Franciaország turisztikai térképeiről készített fotóival egyszeriben világhíressé váló képzőművész életét meséli el: tétova szerelmi próbálkozásait, építész apjával való nehézkes kapcsolatát, küzdelmeit a művészettel és a művészeti iparral. Jed élete akkor vesz különös fordulatot, mikor találkozik az Írországban visszavonultan élő Michel Houellebecq-kel, majd akinek brutális meggyilkolása kapcsán egy rendőrségi nyomozásban is részt kell vennie. A könyv tavaly megkapta Franciaország legrangosabb irodalmi kitüntetésének számító Goncourt-díjat.

Újra kiadtuk!

Ez a könyv az európai Psycho - írta a regény egyik méltatója 1998-ban, amikor Houellebecq műve megjelent Franciaországban. Az elemi részecskék kegyetlen regény egy testvérpárról. Michael híres tudós, Bruno irodalomtanár és író. Bruno a szexben keresi az élet értelmét, Michael pedig a tudományba zárja magát. Kapcsolatokkal vagy kapcsolatok nélkül, az eredmény a végtelen magány. A testvérek beszélgetéseikben a 20. század második felének társadalmi változásait, az emberi kapcsolatok változását elemzik, megpróbálják megfejteni sorsuk titkát. Houellebecq kiváló humorérzékkel festi le new age-es világunkat, a hitek, filozófiák, ezoterikus tanok kavalkádját, megváltásunk megannyi előfizethető segédeszközét.Az izgalmas, helyenként merészen naturális könyvből mégsem hiányzik a remény. Az utópiába váltó történetben Michael a mikrobiológiában megtalálja a választ az örök kérdésre: legalább elvileg van-e lehetőség normális emberi kapcsolatokra, lehet-e családban és szeretetben élni?

„Te vagy életem szerelme.”

Terézia Mora neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, hiszen a Németországban élő írónak több könyve jelent már meg magyarul, és neki köszönhetjük fordítóként többek közt Esterházy Péter Harmonia cælestis című művének német nyelvre való átültetését. Terézia Mora regénye, Az egyetlen ember a kontinensen a kortárs Berlinben játszódó szerelmi történet, egy szerelem férj és feleség közt… A könyv két olyan ember kapcsolatának szépségét és bonyodalmait meséli el, akik semmi másban nem hasonlítanak, minthogy szeretik egymást. Flora és férje, Darius Kopp néhány hétköznapjának humoros és színes története arról mesél, hogy életünk minden napja egy regény, ha odafigyelünk, mi is történik velünk és szeretteinkkel.