bezár
 

irodalom

2011. 06. 04.
Mesélnek a testrészek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mesélnek a testrészek Milyen is egy novellaregény, és miféle háttérszerkezet, vezérfonal szükséges egy nagyobb struktúra kialakításához? Tóth Krisztina új, az Ünnepi Könyvhétre megjelenő prózakötetéről, a Pixelről (Magvető Kiadó) és a prózaírási technikákról Szegő János beszélgetett a szerzővel 2011. június 3-án fél egytől, a Vörösmarty-szobor előtti színpadon.
A szerző érkezése előtt részletet olvasnak fel a kötetből, egyrészt csalogatónak, másrészt kedvcsinálónak – a könyv negyedik fejezetét, azaz a láb történetét, mert, mint megtudjuk, a kötet 30 története 30 testrész története is egyben.

Szegő János először a műfajmegjelölésről, majd az alcímről faggatja Tóth Krisztinát: a „novellaregény” megnevezés a kiadó ötlete, az alcímet - Szövegtest - viszont az író adta a könyvnek. Az írásokat a Népszabadságban olvashattuk korábban, Tóth Krisztina könyve ugyanis egy feladatból született, amely azonban hamar túlnőtt azon; a szerző nagyobb struktúrát keresett, így született az az ötlet, hogy a testrészek alkossák a szöveg fő csapásirányát, azaz vezérfonalát, vagy vonalát – hogy Tóth Krisztina első prózakötetére, a 2006-os Vonalkódra utaljunk. És bár a testrészek száma véges, a struktúra mégis nyitott; a történetekben rejlő három-négy narratíva-magból akár végtelen számú történet is születhetne.

Ha megvan a háttérszerkezet, a történetek többi elemére a legkülönfélébb helyeken lehet rábukkani, például a 61-es villamoson – mondja a szerző, aki a Pixel egyik figuráját egy mellette ülő ismeretlen utasról mintázta. Ezek szerint érdemes nyitva tartani fület-szemet a tömegközlekedési eszközökön.

Szó esik még a szerző számára ideális prózai szövegekről; nem szereti a fecsegést, a nagyon sűrített szöveg az eszményképe, amelyből már nem is lehet húzni. Fenyegeti-e a magyar irodalom betegsége, a „regénykényszer”? – kérdezi Szegő, melyre a szerző nem ad egyértelmű választ: jelenleg családi történetekkel foglalkozik, de hogy ezekből milyen műfajú és jellegű próza íródhatna, egyelőre nagyon halványan körvonalazódik – a már említett háttérstruktúra megtalálásával talán többet tudna mondani erről.

Miután pedig kivesézték Tóth Krisztina műhelytitkait, a költészetre terelődik a beszélgetés. A szerző elmondása szerint hetekre van szükség ahhoz, hogy egy-két megfogalmazódó versfoszlányból kész alkotás szülessen, és jelenleg annyira erősen koncentrál a prózára, hogy verset sajnos nagyon ritkán tud írni, de természetesen a lírát sem szándékozik elhanyagolni.

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Nagy Márta --


További írások a rovatból

irodalom

Antal Balázs: térdeplő beszéd Antal Balázs: térdeplő beszéd
Vers a Prae folyóirat Ragály-számából
irodalom

Az elkülönböződés folyamata Az elkülönböződés folyamata
A mesterséges intelligencia távlati perspektívái egy fenomenológiai ontológia tükrében

Más művészeti ágakról

színház

Arcközelik a színpadon Arcközelik a színpadon
Garaczi László: Végre egy kis csönd - a K:ortárs sorozatában
art&design

Elegáns megoldások Elegáns megoldások
Interjú Bornemisza Eszterrel karriertörténetéről, szakmai önfejlesztésről és a kortárs textilművészet hazai és nemzetközi megítéléséről
Színház otthonról - Szúnyogok a National Theatre at Home online közvetítésében
gyerek

Last Words és Van Művészi Vénád?
Új kiállítások és programok a Deák17 Galériában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés