bezár
 

irodalom

2011. 07. 22.
Apokrif misztériumjáték
Király Levente: Énekek éneke, L’Harmattan, 2011.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Apokrif misztériumjáték A sors és a szerkesztő szeszélye folytán ezúttal több oldalról is megvizsgálunk egy kötetet. Király Levente könyvéről Csobánka Zsuzsa és Payer Imre is írt kritikát. Remélhetőleg igaz, hogy több szem többet lát, hogy a két írás teljesebb képet ad ugyanarról a könyvről, és jobban megmutatja a különböző olvasói elvárásokat és szokásokat.
Király Levente könyve megtöri az utóbbi évtizedek irodalmának modalitástrendjét. Szembefordul a nyelvkritika attitűdjével, az iróniával és az alulstilizálással. Szemben velük az ő hangneme patetikus és ünnepélyes.

Mindezt egy olyan értékszerkezet hozza létre, amely a mítoszokból és mesékből ismert archetipusok, kollektív tudatalattiban levő őskép(let)ek érvényességét vallja. Nem elemzi a beszédhelyzeteket, nem analizálja bizalmatlanul a mondás hogyanját. A szerző számára az egyértelmű affirmáció/falszifikáció az igaz kijelentés hona, a kinyilatkoztatás ünnepe és pátosza. Úgy tűnik, az arcetipusok világa nem gyanakvó természetű. Annyiban is érződik az archaizáló szándék, hogy Király Levente még a könyvnyomatás előtti irodalom medialitását inszcenírozza. Az időmérték – főleg a prózában – a hallható nyelvet hozza működésbe, nem pedig a láthatót, szemben a pozitivista alapozású regénnyel, amely eszközként használta a látványt. Egyszerűsítve azt mondhatnánk: nem az úgynevezett valóság eseményeire való reflexió a fontos az Énekek énekében.

Pélaként említhető, hogy Király Levente könyvében kevésbé termékeny az a jelentéstulajdonítás, miszerint a csatába menés motívuma megfeleltethető lehet a családfő mindennapos helytállásásnak a “munka frontján”. Ez a gondolat inkább az ősképek időtlenségét sugallja, a férfi és a női principium tradícionális jelentésének mozdíthatlanságát. A szerző nem az analitikus lélektan műfaját követi, hanem feltámasztja az archaikus legenda-hagyományt. Vagy pédául olyasmit is sejtet ez a szöveg, hogy a boldog, Istentől áldott szerelem a kiválasztottak osztályrésze. Ebben a kegyelmi helyzetben minden hétköznapi esemény szakrálissá válik. Nem hagyományos értelemben vett roman-t, inkább apokrif misztériumjáték olvashatunk.

Király Levente profi módon alkalmazza ennek a világnézetnek az allegoricitás retorikáján alapuló nyelvét. Világ és ember találkozása az örök Szellem médiumában történik meg. Az emberi lét értelmét firtató kérdésre adott felelős válasz a Szerelem transzcendenciájába emelkedés. Ennek kifejezésére alkalmazza ezt az archaikusan veretes nyelvet, ami a XVIII. század végi, XIX. század eleji nyugat-európai romantika költészetére is emlékeztethet. Hölderlin Menón panasza Diotímáért című költeményére pédául a főszereplők neve is utalhat: a női főszereplő Diotima, a férfi: Meión.

A mai irodalom(tudomány) leginkább a jelentésességre gyanakszik – emiatt a szkepszis miatt fordult a figyelem a kommunikációs technológiák materialitása, a kulturális intézmények hatalomtechnológiái felé. Király Levente szemlélete homlokegyenest ellentéte a mai main stream-nek. Az ő világképe az abszolút érvényű Jelentésen alapul. Esszenciális jellegű. A hétköznapinak tűnő jelenetek is – hajvágás, vacsora, szerelmeskedés – mind-mind egy olyan beavató és megtisztító ceremónia részei, amely által a kiválasztott, kegyelmi állapotba jutott személy mintegy a megvilágosodás időtlen állapotába juthat. A párbeszédek, rituális jellegük folytán a szennyes múlttól való megszabadulásról szólnak, a transzendencia öröklétbe emelkedéséhez kellenek. A kötet nem a transzcendencia kereséséről, hanem annak megtalálásáról szól. A halhatatlanságra törekvő lélek megleli igaz, kiteljesedett és boldog honát. Ez az emelkedettség az olvasót sem hagyja-hagyhatja figyelmen kívül: a hitetlenség önkéntes felfüggesztését várja tőlünk – a fennkölt és a magasztos minőségének jegyében.

A transzcendenciával kapcsolatban a könyv nem az epifánia logikáját követi. Nem a hétköznapi világban jelenik meg a szentség, hanem az imaginativ rétegben, s ilyen értelmben is szól a beteljesült, boldog szerelemről. A szereplő archetípusok is, és a kötet egésze is azt sugallja, mindenkinek ezt az ősmintát kéne követnie. Az ősképlet Platón Lakomájának szerelemtana a kétfelé vált emberről, akinek létfeladata megtalálni hiányzó párját, s így azután szerelmi társával lehet újra önmaga. Nagyon jó ötlet ezért, hogy a főszereplők majdan megszületett gyermeke a történet narrátora, s így természetes módon,erőltetettség nélkül adódik az időtlen transzcendencia képzete. Hiszen a beszéd így valóban az időtlenségből tart az időbeliség felé, s összeköti a két szférát, akárcsak az archetípus teszi. Ebből igazolja magát a nyelvi magatartás és teszi érvényessé ezt a nem elemzésre, hanem kinyilatkoztatásra épülő beszédmódot.

Ha valami miatt támadható lehetne az Énekek éneke, az a regény kommersz irodalommal közös eszköztára, hiszen a lektűrök nagy része alapszik ezoterikus jellegű metafizikán. Király Levente poétikai összetettséggel kerüli ki ezt a veszélyt. Színvonalas kötete az archaikus medialitásra épül a sekélyes filozofálás helyett. s a könyvben szereplő allegória a borítón szereplő Chagall inspirálta festménnyel is jelentéstani kapcsolatot teremt, egyszersmind hitelesítődik.

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

További írások a rovatból

irodalom

Traumatológia az Irodalomtudományi Intézetben Traumatológia az Irodalomtudományi Intézetben
A kortárs próza újabb fejleményei konferencia 1. napja
Életrajz-változatok Takács Zsuzsára
irodalom

Talajt kell érni Talajt kell érni
Interjú Izsó Zitával
irodalom

Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Interjú Németh Bálinttal, A hangyák élete szerzőjével

Más művészeti ágakról

színház

A színtelen és szívtelen Don Juan A színtelen és szívtelen Don Juan
Ödön von Horváth darabja a Jurányi Házban
Egy képregényről, ami a női egyenjogúságról szól, egy észt sikerkönyvről, és kíváncsi gyerekekről
Borbás Dávid: A buszsofőr, Jamrik Levente: Az elíziumi kém


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés