bezár
 

gyerek

2011. 08. 10.
Áldott állapotban
Szokács Eszter: József Egyiptomba megy, ill.: Szántói Krisztián, 2011.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szokács Eszter és Szántói Krisztián Ádám világgá megy című könyvében az ember teremtésétől Jákobig mesélte újra az Ószövetség népszerű történeteit. A nemrég megjelent folytatásban (József Egyiptomba megy) kicsit lassítanak a tempón, és egy hősre fókuszálnak: József sorsa kerül a mesék középpontjába, 11 fejezetben ismerjük meg az egyszerű pásztorból a fáraó főemberéig ívelő élettörténetet.

Ha saját szavainkkal mesélünk el egy ismert történetet, egyben saját képünkre is formáljuk azt, a veleje ugyan legtöbbször megmarad, a színeket viszont mi adjuk hozzá egyéni adottságaink, fantáziánk gazdagsága szerint. A Szokács Eszter – Szántói Krisztián páros József Egyiptomba megy című könyve éppen így őrzi az eredeti József-történet fő motívumait, ugyanakkor a sok-sok apró hangsúlynak köszönhetően végeredményül egy saját interpretációt tár elénk, amelyben az ősatya (majdnem) legkisebb fia a népmesei hősökhöz hasonlóan józan eszének és különleges adottságainak köszönhetően felülkerekedik a bajokon, és eljut a boldogsághoz.

József alakját, személyiségét kapcsolatain keresztül ábrázolja a mesélő, kiválóan megragadja az ellentétes érzelmekben rejlő sorsfordító drámák lehetőségét. József tizenhét éves korára ragyogó szépségű, éles eszű, szókimondó fiatalemberré válik – tehetsége testvérei fölé emeli, ám ők ahelyett, hogy büszkék lennének rá (milyen emberi!), a kiemelkedni vágyó fiút visszarántják a porba. Az első néhány mese arról szól, milyen indulat él József testvéreinek a szívében, hogyan süllyednek egyre mélyebbre az irigység és gyűlölet mocsarában, s jutnak el végül testvérük eladásáig, s a hazugságig, amellyel majd’ összetörik apjuk szívét.



A hazugság, irigység, ármánykodás végigkíséri József sorsát. A kisszerű, alantas vágyak miatt nagyszerű karrierje többször is összeomlani látszik – előbb testvéreinek, majd később Potifár feleségének köszönhetően kerül megalázott helyzetbe. Töretlen lelkesedése, helyzetfelismerő képessége azonban átsegíti ezeken a mélységeken, és egyre magasabbra jut. Hiszen az irigységgel szemben ott áll a szeretet: Józsefet szereti az apja és legkisebb testvére, Benjámin; szépsége, kedves szavai miatt népszerű a nők körében; Potifár, a börtönőr és a fáraó előtt pedig egyaránt bizonyította rátermettségét, mindannyian kedvelték is emiatt.




József igazi self-made man-ként keresi a kihívásokat, nem siránkozik, hanem megragadja a kínálkozó lehetőségeket, hiszen – ha nem is tudja, de talán sejti – nagy dolgokra van hivatva. Az eredeti ószövetségi történettel ellentétben a mesebeli József a saját erejének, eszének, leleményességének köszönhetően jut egyre magasabbra, mintha mindehhez semmi köze nem lenne Istennek. (Érdekes, hogy a Mindenható neve nem is fordul elő a könyvben, aki nem ismeri az eredeti József-történetet, az egy közel-keleti színtéren játszódó népmesének is gondolhatná a 11 meséből összefűzött történetet.) A sorok között olvasva azonban láthatjuk, hogy József mindvégig „áldott állapotban” volt – s bár ő hajlamos azt gondolni, hogy „akinek esze van, mindent meg tud tanulni”, a bölcsesség is adomány, olyan útravaló, amelynek segítségével egy nagyobb terv részeseként isteni küldetést tölt be – megmenti az egyiptomiakat és a kiválasztott népet a pusztulástól.



Előző könyvükkel ellentétben a szerzőknek most bőségesen van terük arra, hogy újrameséljék a történetet, a maguk eszközeivel mindketten maximálisan kihasználják a lehetőséget: a mesélő szavai és a rajzoló képei közös erővel hidalják át a történet olvasója (hallgatója) és József kora közti több évezredes távolságot. A képes mesekönyv sajátosságainak köszönhetően Szokács Eszternek nem kell sokat bíbelődnie a korrajzzal, nyugodtan fókuszálhat a történetben rejlő érzelmekre, az emberi kapcsolatok kusza erővonalaira. A történet hátterét adó kort Szántói Krisztián képregényeket idéző rajzai elevenítik meg hitelesen. József karaktere a mesékből is egyértelműen kirajzolódik, ehhez sikerül az illusztrátornak olyan figurát rajzolnia, akinek markáns vonásai jól tükrözik a lelkében zajló harcokat. Mindez igaz a mellékszereplőkre is a 12 testvértől az egyiptomi rabszolgákon át a mindenhol jelen levő állatokig. Néha-néha még egy kis humort is sikerül becsempészni, ami még közelebb hozza a történetet az olvasóhoz.

A József Egyiptomba megy mind szövegében, mind képi világában felülmúlja a sorozat első részét. A szerzőpáros olyan sokszínű, élettel teli könyvet alkotott, amely egyszerre lelki olvasmány és izgalmas, drámai családtörténet gyerekek, felnőttek épülésére.



A képeket a könyv szerkesztői bocsátották a rendelkezésünkre. 

Szokács Eszter: József Egyiptomba megy – Bibliai mesék
Gólem Színház Egyesület, 2011
108. oldal, 2990 Ft.
www.bibliaimesek.hu

prae.hu


Kapcsolódó cikkek


nyomtat

Szerzők

-- Pompor Zoltán --


Más művészeti ágakról

Az Élet és irodalom LXIX. évfolyamának 51‒52. számáról
irodalom

Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 4. nap
irodalom

Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 3. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés