bezár
 

gyerek

2010. 05. 13.
Életre kelt Ószövetség
Ádám világgá megy - Bibliai mesék
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Életre kelt Ószövetség Szokács Eszter Ádám világgá megy című könyvében tíz ószövetségi történetet mesél el sok-sok humorral, játékkal. A mesékhez Szántói Krisztián készített sokszínű, életvidám illusztrációkat.

A Biblia – ezen belül az Ószövetség – történeteinek újramondása komoly kultúrahagyományozó szereppel bír. A világ és az ember teremtése, az özönvíz, Bábel tornya vagy éppen a pátriarkák ismerete nélkül az európai irodalom megértése is nehézséget okoz. De ne legyünk naivak: a görög-római mitológia és a zsidó-keresztény tradíció egyre kevesebb érdeklődést vált ki a mai fiatalokból, pedig ezek a generációról generációra hagyományozott évezredes történetek a ma emberének életére is komoly hatással vannak – ahhoz persze ki kell lépni a virtuális világból, hogy megláthassuk lelkünket e történetek tükrében. Jó tudni ugyanakkor, hogy magyar nyelven is egyre több olyan igényes, gyermekeknek/gyermekekhez szóló, a bibliai történeteket újraíró könyv van, amely felvállalja ezt a kultúraközvetítést.

A mesélő újraformálja a történetet, a meglévő alapanyagból saját ízlése, világlátása, gondolkodása, szándékai szerint új történet hoz létre, amely, ha jól sikerült, képes az eredetihez hasonló katartikus hatást elérni. A mesélés nem öncélú tevékenység, feltételezi a hallgatóságot, aki reagál a mesére, akinek igényei, életkori sajátosságai vannak – bár tudjuk, hogy a didaktikus mese csak akkor jó, ha az elsőrenden irodalom és a hallgatóságot (esetünkben a gyermeket) lenyűgözi a történet.



Szokács Eszter úgy mesél újra tíz bibliai alaptörténetet, hogy érintetlenül hagyja azok szüzséjét, a mesélő stílusa viszont egyéni karaktert ad a jól ismert történeteknek. Míg a gyermek számára új lehet az Édenkert vagy Ézsau és Jákob története, addig az epizódot jól ismerő felnőtt hajlamos átsiklani a részletek felett, esetleg kicsit unja is már a jól ismert sztorit. Egy újramesélés új nézőpontot adhat, és talán felrázhatja lankadó figyelmünket, amikor rávilágít egy-egy korábban észre sem vett apró momentumra. Így válik a mesélés közös játékká, a hagyományos történet mozaikdarabkáit felnőtt és gyermek közösen illeszti össze egésszé. Szokács Eszter tudni véli, hogy mi tetszik a gyerekeknek, így aztán olyan történeteket válogatott ki, amelyek nem elijesztik, hanem kíváncsivá teszik őket a nagy egészre, a Bibliára.

Az Ádám világgá megy című bibliai mese-gyűjtemény szerzője bátran sző mesei elemeket a valóságos(nak hitt) történetekbe, ezzel maivá, élővé formálja azokat. A hangsúly az alapanyaghoz hasonlóan Isten és ember, ember és ember kapcsolatán van, ugyanakkor az olvasó és a történetek közötti időbeni távolság – köszönhetően az apró módosításoknak – jelentősen lecsökken.

Az ember és az őt körülvevő (teremtett) világ számos csodájára mutat rá a könyvet bevezető teremtéstörténet. A Kertes mese fókuszában az ember áll, a maga életörömével, játékosságával. Isten azzal bízza meg Ádámot, hogy adjon nevet az állatoknak. Az első ember a feladatot félreérti, és nem köznevekkel, hanem tulajdonnevekkel látja el őket – pávián helyett Pupák Pálnak nevezi a mellette üldögélő szőrös állatot. Hasonlóan humoros eleme az első mesének, hogy a Tudás Fájának gyümölcsét kínálgató kígyó pösze. Ez a komoly témát könnyed hangnemben, játékosan tálaló beszédmód meghatározó stílusjegye lesz az egész kötetnek.

A bűneset és a kiűzetés következtében az ember elvesztette élő kapcsolatát mind Istennel, mind a természettel. Noé történetében Istennek már csak egy emberhez és családjához van üzenete, az ő feladatuk lesz újjáépíteni a világot. A bárkába zárva az ember újra átélheti az Édenkert elveszett világát, feladatul ezúttal az állatok gondozását kapja. Elég csak elképzelni, mennyi gondot okozhatott ennek a rengeteg élőlénynek a gondozása. A szerző elképzeli és el is meséli nekünk, hogy milyen örömök és gondok nehezíthették Noé és családjának életét: szelíd, helyzet- és jellemkomikumokban bővelkedő humor hatja át ezt a mesét is.

Ezt követően Ábrahám, Izsák és Jákob történeteiben a választott nép első vezetőinek hol felemelő, hol emberien esendő kalandjaiból kapunk ízelítőt, jól vegyítve az ismert, klasszikus és a kevésbé ismeret történeteket.

Jelmezverseny

Az egyik legabszurdabb része a könyvnek Jákob és Ézsau meséjében található állatverseny leírása. Már maga az is elég abszurd, ahogy Jákob megszerezte az atyai áldást Ézsautól, ezt még tetézi a mesélő azzal, hogy a körülöttük lévő állatok jelmezversenyt rendeznek, amelyet aztán egy halpikkelyekkel borított birka nyer meg. Nyilvánvaló, hogy az állatok viselkedése rímel az emberekére, Ézsau azonban erről tudomást sem vesz, és amikor meglátja a különös állatgyülekezetet egyszerű kézlegyintéssel elintézi. Ugyanakkor kimondja a könyv legsúlyosabb mondatát: Vagy tényleg felborult a világ rendje?
A bűneset valóban felborította a világ rendjét, ezt a rendet Isten többször megpróbálja helyre billenteni, kell is az egyensúly, mert a mese(könyv) boldog vég nélkül nem sokat ér. Az utolsó mesék középpontjában egy testvérviszály áll: Jákob végül elbujdosik Ézsau elől, feleséget szerez magának, gyermekei születnek. Testvérével azonban továbbra sem harmonikus a kapcsolata, mégis úgy dönt, visszatér, reménykedve, hogy fivére megbocsát. A történet végét ismerjük – boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Jó választás volt ezzel a mesével lezárni a könyvet!

Szántói Krisztián munkásságát ismerők meglepődhetnek azon, hogy az illusztrátor elvállata a bibliai mesék rajzolását. Nem lehetett könnyű egy ekkora hagyománnyal bíró műfajban a tradíció és a saját képi világ közötti középutat megtalálni. Szántói Krisztiánnak mégis sikerült, realista képei a szöveg életörömét sikeresen viszik át a könyv képi világába, a Kertes mese szinte követelte a sok színt, ez a színgazdagság szerencsére a többi történetre is jellemző. Az illusztrátor láthatóan akkor élvezte leginkább az alkotást, amikor több teret kapott arra, hogy emberi érzéseket, kapcsolatokat megjelenítsen: a Vizes mese Noéját körülvevő embertenger vagy Jákob és gyermekei a könyv leglendületesebb, leggazdagabb vizuális elemei. A képek nyitottak, nemcsak megjelenítik a szövegtartalmat, hanem lehetőséget adnak annak továbbgondolására, továbbmesélésére, képzeletjátékokra.

A mesék folytatódnak, hírlik, hogy a következő könyvben József története kerül a középpontba, ősszel róla mesél el tíz epizódot Szokács Eszter és Szántói Krisztián.

A képek a könyv honlapjáról származnak.

prae.hu

nyomtat

Szerzők

-- Pompor Zoltán --


További írások a rovatból

Renaud-Delage: Gru 4
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Kertész Edina: A fotográfuslány – könyvbemutató

Más művészeti ágakról

[ESCAPE] – A Donkihóte-projekt az Örkény István Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciójában
Platon Karataev: Napkötöző
Bartók György szerzői estje a Fugában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés