bezár
 

gyerek

2011. 09. 17.
Találd meg a párját!
Eric Carle: Legelső könyvem a színekről; Legelső könyvem a számokról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Találd meg a párját! Mielőtt megvásárolnánk egy gyerekkönyvet, többnyire elolvassuk a hátoldalán található ajánlót, összefoglalót. Eric Carle szóban forgó két könyvének hátsó borítóján csupán egy-egy képet találunk: a belső oldalak egyikét mindenféle szöveg nélkül. Tökéletes összefoglalása ez a könyveknek, hiszen minden fontos információ benne van. A vizuális meghatározottság, a könyv felépítése és a benne rejlő játék.
A Pagonynak köszönhetően két újabb Carle-könyvet forgathatnak a gyerekek immáron magyarul. Igaz, a fordítónak nem sok dolga akadt, mert a kiadványokban alig található szöveg, történet pedig egyáltalán nincsen. Az egyikben a színekkel, a másikban a számokkal lehet ismerkedni, barátkozni. A keménylapos könyvek jól bírják a gyűrődést, azazhogy gyűrhetetlenek, bátran nyüstölheti őket a gyerekkéz. Ez fontos, mert Eric Carle kimondottan a kicsik kezébe szánta a lapozókat, nem véletlenül az a címük, hogy Legelső könyvem a színekről illetve Legelső könyvem a számokról.



Ahogy Carle többi alkotásában is, itt is főszerepet kap az interaktivitás, a játék. Carle jól tudja, hogy a kicsik számára ez a legfontosabb és legkedvesebb elfoglaltság, ezért legtöbb művébe beépít valami játékos pluszt: A telhetetlen hernyócskában például lyukakat helyezett el, A kelekótya kaméleonban színes regisztert, a magyarul még nem olvasható A nagyon csendes tücsökben (The Very Quiet Cricket) ciripelő hangot. A képzőművész-író többször, több helyen is elmondta, hogy műveinek többsége amolyan átmeneti műfaj játék és könyv között. Olvasható játék, vagy máshogyan: érintésre váró könyv.

A két új Carle-könyv teljes egészében egyetlen játékra épül: a gyerekeknek meg kell keresniük az összeillő párokat. A lapozók ugyanis osztott oldalúak, vízszintesen ketté vannak vágva, és minden felső féllaphoz passzol egy a lentiek közül. A színeket egy-egy színes ábrával, a számjegyeket pedig a megfelelő mennyiségű gyümölccsel kell párba állítani.

A két Legelső könyvem-ben is megfigyelhető Carle minden alkotásán érezhető és témaválasztását is általában meghatározó természetszeretete. A „madaras” lapozó alsó részében az egy-egy színből kivágott és összeillesztett formák többsége is a természetből vett példa: a rózsaszín párja egy virág lesz, a sárgáé citrom, a liláé szőlő, a kéké madár, a zöldé fakorona. Van egy kakukktojás is, a tarka, aminek a pillangó a párja. Az „epres” lapozóban pedig gyümölcsöket kell a számokhoz rendelni. Carle gyümölcsei persze véletlenül sem egyformák: a kilenc meggy között van kisebb, nagyobb, van száras, leveles, sőt, van fülreakasztható páros is. Akárcsak a természetben. Mintha a Carle-könyveknek lenne egy olyan üzenete is, hogy a természetben minden ott van, ami egy kíváncsi, a világot éppen felfedezni készülő gyerek számára izgalmas lehet.



A kiadványokban látható képek természetesen most is kollázstechnikával készültek. Carle -akárcsak egy sajátos összerakós játékban - a maga festette színes selyempapírokból apró darabkákat vagdos vagy tépdes, aztán egymáshoz illesztgeti, próbálgatja őket, és egyszer csak a sok pici elemből összeáll a kép, létrejön a hernyócska, a kaméleon és az összes többi Carle-figura. Lehet, hogy a gyerekek is azért kedvelik a szerző sajátosan egyszerű, élénk színű, vidám képeit, mert érzik benne a játékszerűséget, az összerakósdit.

A kollázs-képek további jellemzője az esetlegesség és véletlenszerűség. A szabálytalan körvonalak, az elnagyolt formák, a perspektíva hiánya gyerekrajzokat juttathat eszünkbe. Eric Carle egyébként bárkit szívesen beavat munkamódszerébe, a nevét viselő képeskönyv-művészeti múzeumban (The Eric Carle Museum of Picture Book Art) rendszeresen tart bemutatót, sőt a gyerekek különféle foglalkozások keretében el is sajátíthatják a kollázskészítés alapjait.

A múzeumban speciális képeskönyv-olvasási gyakorlatokat is tartanak, melyet az intézmény egyik munkatársa, Megan Lambert fejlesztett ki néhány – már ismert - olvasási és ismeretelméleti módszer felhasználásával. A Whole Book Approach elnevezésű módszer lényege, hogy a gyerekek nem csupán passzív befogadói egy felnőtt által előadott történetnek, hanem aktívan részt vesznek a képeskönyv, mint műtárgy teljes felfedezésében. Felolvasás helyett párbeszéd zajlik, melyben a felnőttnek csupán irányítói szerep jut. A gyakorlat során nem csak a szöveggel foglalkoznak, sőt, a hangsúly inkább a képeskönyvek vizuális megalkotottságán van. Együtt megbeszélik, hogyan egészítik ki a képek a szöveget, hogyan járul hozzá a könyv egész szerkezete, felépítése, kinézete a történethez. Vagyis itt nem a gyerekeknek, hanem a gyerekekkel együtt olvassa a felnőtt a képeskönyvet, amely ebben a megközelítésben a gyerekek kritikus és kreatív gondolkodását fejlesztő eszköz.



"Szeretném megmutatni a gyerekeknek, hogy a tanulás szédítő és egyben vidám dolog." - olvashatjuk a magát képírónak is nevező Eric Carle weboldalán. A szerző minden alkotásából tanulhatnak valamit a kicsik - általában nem olyan direkt módon, mint a Legelső könyvem-sorozat részeiből -, de a "tanulnivaló" minden alkalommal játékba, humorba van csomagolva. Így a gyerekek szinte észrevétlenül és jókedvűen teszik magukévá az alapvető fontosságú ismereteket.

Eric Carle: Legelső könyvem a színekről; Eric Carle: Legelső könyvem a számokról
Pozsonyi Pagony Kft., 2011, 20 oldal
1-4 éves gyerekeknek, 1690 Ft





nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Boczán Bea --


Más művészeti ágakról

irodalom

Közösség újraépülőben Közösség újraépülőben
Borsik Miklós és Biró Krisztián kötetbemutatója
irodalom

Mi az erő, amit könyvnek hívnak? Mi az erő, amit könyvnek hívnak?
Ferencz Mónika, Nagy Hajnal Csilla és Érsek-Obádovics Mercédesz kötetbemutatója
irodalom

Nem mindig boldog, ha épp süt a Nap, és boldog tud lenni a sötétségben is Nem mindig boldog, ha épp süt a Nap, és boldog tud lenni a sötétségben is
Bemutatták Horváth Márk legújabb könyvét, Az antropocént
Seregi Tamás: Jövőbe szédülő lendülettel, Prae Kiadó, 2021


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés