bezár
 

zene

2012. 02. 09.
Sssszenzációs techno-lemez érkezőben
Vince Clarke és Martin Gore első közös projektjét teszteltük
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sssszenzációs techno-lemez érkezőben A Depeche Mode népes számú rajongói számára mindenképpen izgalmasan kezdődik az új esztendő. Január elején lezajlott az "ünnepélyes csapatgyűlés" a zenekar házi szerzőjének, Martin Gore-nak Santa Barbarai otthonában, aminek eredményeként a "módosok" már most bejelölhetik a jövő év elejét, mint kedvenceik soron következő albumának legvalószínűbb megjelenési dátumát.
Klasszikus kedvencek 2018.
És, hogy addig se teljenek túl nehezen a várakozás napjai, március 13-án érkezik egy sokat ígérő korong, amely legalább akkora durranás "depeses" körökben, mint amikor David Gilmour tavaly májusban beszállt Roger Waters mellé "falazni" a londoni O2 Arénában.

Már 2010 őszén azt twitterelték a madarak, hogy Vince Clarke (ex-Depeche Mode, ex-Yazoo, Erasure) és Martin Gore aktív fájlcserébe kezdtek, és nem kedvenc zenéiket vagy filmjeiket osztják meg egymással, hanem egy közös techno-albumra gyúrnak. Az első ízelítőre (Spock EP) tavaly év végéig kellett várni, de a hallottak alaposan felbolygatták a Depeche Mode internetes rajongói fórumait. Pro és kontra záporoztak a szakavatott vélemények, de szó nélkül senki sem tudott a VCMG névre keresztelt projekt mellett elmenni.

Néhány dolog már első hallásra kiderült Vince Clarke és Martin Gore márciusban debütáló közös produktumáról:

-mindketten lelkesednek a minimál-technoért, és kifinomultan értenek a kortárs elektronikus zenékhez
-analóg szintetizátorokból, samplerekből, effektprocesszorokból egyikük házi stúdiója sem szenved hiányt.
VCMG "Ssss"
Amit pedig a nagylemez kiszivárgott artworkje és tracklistája egyből elárult:

-a minimál zenéhez borítóként egy absztrakt, minimál kép párosul, melyet a cím (Ssss) jelentésének egyféle visszaadásaként is felfoghatunk
-az album szerzői kiskamaszként valószínűleg sok ’70-es évekbeli sci-fi filmet néztek, példa erre a Zaat (kísérletezős-szörnyes kultfilm ’72-ből), vagy a Spock (a Star Trek sorozat legendás szereplője) című track, de említhetnénk még a Windup Robotot is, melyből biztosan megbújt egy-egy példány Vince és Martin gyerekszobájában.

Ami a két zenész pályafutását kevésbé ismerők számára furcsa lehet, az az, hogy hogyan tud két ennyire különböző ember ilyen remekül fuzionálni úgy, hogy 3 évtizedig kis túlzással szóba sem álltak egymással. A válasz fentebb olvasható. A szinti-pop keresztapái úgy döntöttek, hogy egy hirtelen jött ötlet apropóján elássák azt a fránya csatabárdot - amit nem is annyira ők, mint inkább a pop-sajtó ásott néhanapján elő -, és egy album erejéig kiélik közös szenvedélyüket, amire anyazenekaraik kötelékében eddig nem igazán nyílott lehetőségük.

Kísérleti techno-zenéről beszélünk, ami mostanában nem szerepelt sem Vince Clarke, sem pedig Martin Gore együtteseinek a repertoárjában. Vince utoljára talán a Yazoo bemutatkozó albumán tett tanúbizonyságot kísérletező kedvéről, és követett el merényletet a szirupos popzenén ellustult hallójáratok ellen (I Before E Except After C). Ezen kívül még néhány Erasure kislemez B-oldalára csempészett fel szeletelős elektro-ámokfutásokat a ’90-es évek elején (Snappy, Vitamin C, Carry On Clangers) – persze, jóval fogyaszthatóbb kivitelben.

A Martin nevével gyakorlatilag egybeforrt konkurens csapat, a Depeche Mode sem tud túl sok vegytiszta techno-szerzeményt felmutatni. Kivételt képez ez alól néhány B-oldalas track, mint például a Kaleid, a Painkiller, vagy a Headstar. Emellett Mr. Gore DJ-szettjeiben villantotta meg kortárs minimál-zenékre való fogékonyságát.
VCMG - 2
A március 13-án napvilágot látó Ssss LP-n azonban főműsoridőben mutatják be nekünk, mitől is döglik a légy a techno-táncparketteken. Az ugyanis biztos, hogy egy magára valamit is adó elektro-DJ idén nem celebrálhat naprakész műsort e nélkül a lemez nélkül.

A VCMG-féle kemény, energikus techno ugyan erőteljesen táncorientált, mégis legalább annyira megcélozza az agyat, mint a stroboszkópok fényében rángatózó testet. Így hát fülessel a fejünkön is maradandó élvezetet okoz. (Az audiofil-lelkületűek a bakelitváltozatot válasszák!)

És most fussunk végig a trackeken, egy-egy gondolat erejéig.

1.Lowly Tökéletes felvezetés, lassan építkező, baljós hangmontázs - remek ráhangolódás az előttünk álló órára. Lépjünk hát be Dr. Clarke és Mr. Gore zenelaboratóriumába!

2. Zaat Az egyik legsikerültebb kompozíció, pulzáló eszméletvesztés, az idei technopartyk nagy kedvence lehet.

3. Spock A beharangozó EP. Indusztriális beütésű kísérleti techno, a Nitzer Ebb rajongótábora is elismerően bólogathat ilyen zenei alapok hallatán.

4.Hááá, ez valami vicc, ugye? A Just Can’t Get Enough Schizo Mixe előkerült a pincéből, és ez szolgáltatja az alapot a Windup Robotnak. Egy kikacsintás a közös múlt és a rajongók felé. Játékos űr-hangok, mintha itt menetelne a szobánkban a felhúzható robotfigura, a gyerek pedig persze, hogy kipróbál rajta minden gombot, ami hangot ad. Abszolút favorit!

5. Bendy Bass Egy újabb táncolható track, dübörgő basszusokkal és simogató szintetizátorhangokkal megspékelve - benne Vince Clarke pörgős táncbetétével a Behind The Wheelhez készült 2011-es remixéből, némi R2D2-s csipogással kiegészülve.

6. Single Blip A második EP-re szánt tétel. Ismét kicsit darkosabb vizekre evezünk, de táncolni való kedvünket mindez nem befolyásolja. Jarre-os szintetizátorszőnyeg vegyül a szegecselős elektronikával.

7.Eszünkbe ne jusson a következő track címének (Skip This Track) bedőlni, mert korántsem töltelékszámról van szó. Kicsit kraftwerkes, kicsit ebm-es, és egy picike Depeche Mode is jutott bele - a Shoutból vett aprócska hangminta erejéig.

8.Aftermaths Talán a legszigorúbb hangvételű felvétel az albumon. Fémes ütemek és csillogó űr-hangok kavalkádja. Clarke és Gore alaposan megtornáztatják a hallójáratainkat.

9.Recycle Éljen a Kraftwerk-féle elektronika és a robot-zene! Imádom, ahogy felépíti magát ez a szám! És a végén még egy fricska is belefér - bravó!

10. Flux  Talán a "leg-depesesebb" felvétel a lemezről - egy kis fém-szimfónia, azzal a tipikus Martin-féle édes-melankóliával. Vince pedig pattogtatja az effekteket a háttérben.

Ssss - ez nagyon fáin volt! És ahogy áldott emlékű Flipper Öcsi kiabálta a Dolly Roll bakeliten: Mindjárt itt a lemez vége, tedd gyorsan az elejére!

A VCMG projekt ugyan nem több két régi játszótárs 30 év utáni egymásra találásánál, és a régi-új játékkedv felszabadult kiélésénél, de homo ludensként örömmel veszünk részt mi is a játékukban, és örülünk neki, hogy egy közös Clarke-Gore produktum is bekerül a Depeche Mode diszkográfiába.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Janurik János --


További írások a rovatból

The Trousers, Peter Kovary & The Royal Rebels, Reverend Backflash - Robot Club, 2019. 04. 12.
Mark Rothko lemezborítók
Nagy Csaba és Sárai Gábor lantduettje a Régi Zene Napján
Rohmann Ditta Bach-sorozata

Más művészeti ágakról

Danny Boyle: Yesterday
színház

Minek nevezzelek? Minek nevezzelek?
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szinhazinevelés.SZFE című szakmai konferenciájáról
Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről
Jonathan Levine: Csekély esély


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés