bezár
 

irodalom

2012. 05. 17.
Irodalmi csendesülős ötödször
Prózarázás, Darvasi Ferenc
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Inspiráló, könnyed, aktuális. Ezekkel a címszavakkal határolható körül a prototipikus irodalmi rendezvény. A Prózarázás címet viselő eseménysorozat május tizedikei estjének sikerült megütnie a szükséges színvonalat. Egyszerre szórakoztatott, és szellemi felfrissüléssel szolgálta a nagyérdeműt. A vendég Darvasi Ferenc, első kötetes szerző, és a Bárka-Online szerkesztője volt.
Novellisták esetében gyakran felmerül, hogy a kis szövegformát gyakorló műfajnak tekintik-e, és céljuk a regény elérése, vagy alapvetően novellista gondolkodást mondanak magukénak. Az egy évvel ezelőtt megrendezett novellakonferencián a résztvevők megállapodtak abban, hogy egyes szerzők megjelenésével újra felütötte a fejét a tiszta novella, de még mindig kisebbségben van a mostanában oly tipikus novellafüzér szerkesztési elveit követő, egymásba fonódó rövid szövegekkel szemben. Darvasi Ferenc is a "tiszta" keretekhez tartja magát, célja nem a regény megvalósítása, hanem alapvetően novellisztikus szemlélete valósul meg szövegeiben.



Annak ellenére, hogy olvasóként a nagy kiterjedésű szövegmonstrumokat kedveli, a kisprózában találta meg magát. Persze, mint minden prózista, ő is eljátszott már a regény megalkotásának gondolatával: ha regényt írna, az biztosan a vonatokról vagy a fociról szólna. Miután ezt kimondta, azonnal hozzátette, hogy regényt egyébként csak akkor érdemes írni, ha az író a világról határozott, erős állításokat kíván mondani. Ez szerinte a novellánál nem szükségszerű.

A kérdés azonban összetettebb, Falvai Mátyás vitatkozott is a novellistával: minden szövegben állítássá válik maga a megképzett világ. Darvasi különösen vonzódik a perifériára szorult ember életének megidézéséhez, s a kisemberek bemutatása már önmagában is határozott állítássá válik. Ez a vonzódása a perifériához a mindennapi életében is jelen van, Budapest kietlen tájai is izgalmasabb vidékek számára, mint mondjuk a Ráday utca vagy a Múzeum körút. Falvai álszkeptikusan feltette azt a kérdést, hogy vajon megérdemli-e a figyelmet a kisember? "Persze. Mindenki megérdemli a figyelmet" – sőt, továbbmegy: kevés írónak vannak durva élményei a világról, és kevesen is írják meg, pedig mindig szükség lenne olyan szerzőkre, akik ezt a világot is bemutatják. Hiába kezelik pejoratívan a szociológiai témájú szövegeket, mégis fontosak, kitüntetett szerepük van az irodalomban, de csak akkor, ha tovább mutatnak ezen a társadalmiságon, és egyetemes problémák felé nyitnak.



A sorozat minden alkalmán felteszi a moderátor (aki maga is prózaíró) a sorkérdést : Mi az a komponens, ami nélkül nem jó a próza? A megválaszolhatatlanként felvezetett kérdésre két válasz is érkezett: a karakter és az atmoszféra.

A beszélgetés tartotta magát a kitűzött célokhoz, szórakoztató volt, könnyed, és elegendő intellektuális tápanyaggal szolgált. A sorozat következő vendége május 22.-én Grecsó Krisztián lesz.  


Fotók: Szabó Tibor Benjamin

nyomtat

Szerzők

-- Mechiat Zina --


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 45. számáról
Horváth Adél Sok ördögök című regényéről
Weber Kristóf Nyál című könyvének bemutatója az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon

Más művészeti ágakról

gyerek

Az Irány Panama! szerzője 96 éves volt
BIFF - Beszélgetés forgatókönyvírásról és az egyéni hang megőrzéséről
Idegen Virágok - Kiss Adrienn kiállítása az Irokéz Galériában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés