bezár
 

220VOLT

2012. 05. 23.
1955 – Kelteresz
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
1955 – Kelteresz Alakot ölteni – rothadt ügy. Mert milyen legyen a bevándorló, ha kínai, peremvidéki vagy űrszörnyrágcsáló, savas vérrel, meg ilyesmi. Nem lehet belőle bonviván, donhuán, mi a faustot akartok?

Anyám nehezen szült meg engem, majdnem belehalt. Egész nap esett az ólmos, őszi eső. Paprikát fűztek a katárkában, ő is dolgozott, mert egy parasztcsaládban a terhesség nem betegség, végig helyt kell állni a gazdaságban. Vékony, 19 éves asszonyka volt, a medencéje szűk, sehogyan sem tudtam kicsúszni belőle. Egynapos szörnyű vajúdás után lovas kocsival vitték el a legközelebbi városba, Nagykikindára, ahol kórház és szakképzett szülész várta. Az utolsó pillanatban húztak ki fogóval, már teljesen elkékültem. A szerb orvos csak fellógatott a lábamnál fogva, és rávert a fenekemre egy nagyot. Rögtön elkezdtem bőgni, és mindenki megnyugodott. Így néztem én szembe először a világgal, fejjel lefelé, és mindjárt értettem, hogy fájdalmasan fogom itt szedni a karcos levegőt. Talán így is kellett volna maradnom, talppal a felhőkön, ordítva, a nyakszirtlebenyem meg nem állította volna visszájára az anyaföld látványát.


Ladislaus 9 naposan, James Dean temetésén (Oroszlámos, 1955. október 8.)

Mikor legközelebb feleszméltem, már ott feküdtem a Mutti mellén, a fehér ágyban, és körülöttünk az egész kis família: tata, nagyi, Pista batya és az apám. Kinyitottam egy pillanatra a szürkés-zöld szemem, és elöntött a nyugalom: ezek svábok, itt szeretet, gondoskodás és tisztes bőség lesz. Szorgos földművelők és kézművesek: cipész a muter, cipész a fater, mestercipész a Bandi bácsi Belgrádban, és cipész lesz nagybátyám felesége, Irén ángyi is, a szabadkai Solid gyárban. És mindenki felsőrészkészítő, ügyes kézzel hasítják a bőrt, alakítják a divatos topánok és simik fazonját. Én is cipész leszek, felsőrészkészítő, ha nem akarok mást. Álmosan lecsukom a pillámat, semmi vész, öregem, akarhatsz mást.

Boldog vagyok, hogy nem öltem meg anyámat – ő lesz nagyapám mellett az egyetlen támaszom a családban, aki minden hülyeségemet megbocsátja, és őrzi a biztonságos otthon szikláját. Hozzá mindig hazamehetek, szomorkás mosollyal fogad, magához ölel és megkérdezi: Már megint milyen rosszaságot csináltál?... Kész a vacsora, frissen húzott ágynemű vár, a régi szobámban érintetlenül a könyveim, ruháim és a sok haszontalan tárgy, amit szertelenül összegyűjtöttem. Belenézek ómama homályos metszett tükrébe, látom az arcom, a folyamatos öregedés újabb stációját, és arra gondolok, milyen lenne a szem csarnokának túloldalán... Anyámat majd megöli a munka, a magány és a tüdőrák, ami fejjel lefelé néző, vak szememnek azonnal felmutatta magát: KELTERESZ.


Triceps vs Weegee: Oroszlámosi Templom Distortion (New York, 19552012)

Tizenegy naposan szép csendesen meg is keresztelnek az oroszlámosi templomban, a Ladislaus nevet kapom az Úrban. A keresztapám, tömzsi és életvidám cipész, a lakodalmamra készít nekem egy pár gyíkbőr csizmát. Mutti lányt várt, Márta vagy Valéria lehettem volna, de mivel így jöttem, Szent Mihály napján, bigott nagyanyámat csak reménytelen vita után győzte meg, hogy "városi" nevet kapjak, a szocializmus hajnalán.

1955. szeptember 29-e, az év 272. napja, csütörtök, délután 6 óra. A Nap a Mérlegben áll. Felkelő jegye a Kos: a harcos, az Én, a tűzjegy – a szalmaláng. Ura a Mars. Lenyugvó jegye a Mérleg: a művész, a diplomata, az öngyógyász. Levegőjegy, szelíd szellő, amely mindenhová behatol. A külvilág, a Te, vagy Ti, a partner, a társ. Úrnője a Vénusz. A Mérleg általános értelemben a “tiszta magasrendűségében a legkevésbé megnyilvánulni tudó jegy". 3,6 kiló és 52 centi. Római katolikus, magyarsváb. Кикинда, a Bánság, Vajdaság. Fiú, jugoszláv. Hely, idő, súly, magasság, nem, család, nemzet, állam, vallás. Lángoló galaxisok a Szaturnusz határán. Szembenézni velük sok gondot és bajt fog okozni nekem. Nem akarok majd tartozni sehová, küzdök mindenek ellen, de nem szakíthat ki belőlük, csak a kedves megbocsátás. Leszek én még meseországban 5,2 kilós, 36 centis óriás.


Lantos Ábel (5 éves): Színezett Miki Egér (Budapest, 2003)

Apa a szabadkai Petoletka1 cipőgyárban, anya a falu cipész zadrugájában2 csirízel. Tatáék négy kapa földön vetnek-aratnak. Minden nagyon távoli és vészjóslóan halovány. Velem nem történik semmi: szopok, gügyögök, kakilok. Ilyen ez, szuszogom, nem más. Mikor a rádióból megtudom, hogy születésem másnapján példaképem, James Dean amerikai színész karambolozik Porsche sportautójával, és 24 évesen csontpéppé zúzza magát, azonnal lemondok a sebességről. Lassabban kell élni, mint ahogyan a halál közelít. Jerry Lee Lewis, a Gyilkos is szomorú, húszéves és másnapos, és már tervezi: úgy gyújtja fel a zongorát, hogy gyorsabban égjen, mint ahogyan a rock’n’roll elszáll. Csak a Miki Majszlinak örülök, vele már személyesen kezet lehet rázni az első Disneylandben, ahol Dagobert bácsi fürdik a pénzben, a kölykök meg hatalmas, kávéscsésze formájú körhintában forognak. Két dollár a belépő, melyben benne foglaltatik egy utazás a Holdba, a jövő univerzumába.

Miki mindent hall, és nem sóhajtozik, ha a mozigép leáll. Ő a kozmoszból érkezett, véletlenül, hogy enyhítse a csecsemők sírását. Alakot ölteni – rothadt ügy. Mert milyen legyen a bevándorló, ha kínai, peremvidéki vagy űrszörnyrágcsáló, savas vérrel, meg ilyesmi. Nem lehet belőle bonviván, donhuán, mi a faustot akartok? Legyen kétlábú, zoomorf humanoid – ez az emberállatrémek világában kevésbé feltűnő. Örökké tágra nyitott reflektorszemek, elasztikus propellerfülek, fülig érő száj, széles, fogatlan mosoly. A teste, öltözéke, mint a három éves korban megrekedt háromszáz éves idiótáké. Fogadja örökbe a jó öreg Dűzni apó. Legyenek barátai Felix, a Macska, és Oswald, a Nyúl. Legyen a neve Mortimer, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, vízuma négyévente hosszabbítandó. Várnak rám az egerek, kíméletlen lesz a leszámolás.


J. Otto Siebold: Miki úr parkolója (Amerika, 1990k)

Hét-nyolc éves lehetek, ősz van megint, nagyapámék morzsolják a kukoricát. Hogy ne lábatlankodjak, feladatot kapok: nekem kell összefogdosnom a góréból menekülő szürke egereket. Kiugranak az aranysárga csövek közül, és vakon rohannak a veteményeskert irányába. Lecsapom őket puszta kézzel, amelyik túléli, az egy ötliteres dunsztosüvegbe kerül. Mind kevesebb merészkedik elő, végül a góré is kiürül. Megemelem a padló egyik poros deszkáját, és alatta száz egér lapul. Semmi idő alatt szétspriccelnek, csak egyet sikerül elcsípnem, az meg belemar az ujjamba. Lekötözöm a dunsztos száját, és elmegyek aludni. Az egerek eszelősen ugrálnak egymáson, fölfelé. Másnapra valamennyi megfullad.

Kérek anyámtól, aki a kórház orr-fül-gégészeti műtőjében dolgozik, egy üveg étert, amivel a betegeket altatják. Beleteszem a legszebb egeret, a többit a macskák elé szórom. A két decis, vastag falú, gumidugós üveget biztos helyre rejtem, és elfelejtem. Húsz év múlva megtalálom. Az éter fele elpárolgott, olajos sárgává sűrűsödött, de a majszli még mindig benne van. Összetöpörödött, mint a megszületetlen embriók, de rendületlenül néz kifelé. Így.


Katsuya Ise: Mickey Mouse (Iwate, 1990k)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MAGAMHOZ

Nem vagy ám más, mint egy réges-régen felfúvódott hulla,
üres bensődben fonnyadtan guggolnak máj, vesék, prosztata;
lobbos tüdők, mint kicsapott, ócska kotonok, és a hülye szív,
haha, fáradt toporzékoló vénember. Ha keserű agyadat befalná
az élet-eb, óvatlan megveszne, ártatlan, a sok mérges gondolattól,
melyek sápadt embrióként úgy pislognak ki érhálós halántékodon
a világra, mint a spirituszban ülő, szomorúságba meredt gyíkok, férgek,
ordító békák, kaján mosolyú torzszülöttek, halovány homonculus,
halálra sértődött patkányok: semmire néző golyószemekkel,
fennakadt egeket kémlelő pupillákkal: lepecsételt, porosodó üvegeikből.

(1979)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1 Petoletka = Ötéves Terv (szerb)
2 zadruga = szövetkezet (szerb)

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Triceps --


További írások a rovatból

220VOLT

Négyujj Mester tanításai Négyujj Mester tanításai
Nem karácsonyi történet (életrajzi töredékek)

Más művészeti ágakról

Vénusz nercben a Vidéki Színházak Fesztiválján
A Phaeton tündöklése és bukása
irodalom

Boszorkánymesterek Boszorkánymesterek
Harry Partch vs Gergely Edit*
színház

Az ördög báránybőrt visel Az ördög báránybőrt visel
Az Ördög a Városmajori Szabadtéri Színpadon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés