Ködös novemberi este: ősz végi depresszió és szomorúság a csuklyák, a sapkák és a kalapok alatt. Egy átszorongott és kudarcokkal teli nap után zörög velem át a villamos Pestről Budára. Végre megérkezem a csillogó Hadik Irodalmi Szalonba: születésnapi felolvasóestre vagyok hivatalos, de a hangulatom távolról sem ünnepi. Hétre megtelik a Szalon vendégekkel, szokás szerint harcolunk a szabad székekért. Alulmaradva a helyfoglalási küzdelemben, meghúzódom a Hadik lépcsőjén: igyekszem jegyzeteléshez alkalmas pozícióba helyezkedni. Miközben az est kezdetére várakozom az egyre levegőtlenebb Hadikban, mintha furcsa tejszerű köd szállná meg a kávéházat, és a magyar irodalom nagyjait ábrázoló freskó megmozdulna mellettem. Egyszercsak minden idők "legsikeresebb magyar múzsája", Bőhm Aranka rámkacsint.



A Hadik Irodalmi Szalon ötletgazda-háziasszonyának köszöntő szavai zökkentenek ki éber álmomból. Juhász Anna elmeséli, hogy két évvel ezelőtt bekopogtatott a lakásával szemben frissen újranyitott Hadik Kávéházba, és előadta Bosznai Tibor művészeti vezetőnek, hogy szeretné az egykor idejáró művész törzsközönség szellemét egy irodalmi esttel megidézni. Az első szeánsz olyan jól sikerült, hogy a Hadik havonta jelentkező tematikus estjei azóta is minden alkalommal teltházzal zajlanak. Nem véletlen, hiszen a Hadik-esteken Juhász Anna a kortárs művészeti élet legjelesebb figuráit vonultatja föl a közönség előtt. Csak pár tematika az elmúlt két évből a teljesség igénye nélkül: a Múzsák estjén híres művészek feleségeivel ismerkedhettünk meg, a Generációk estje alkotó apák alkotó fiairól és lányairól szólt, foci és irodalom mitikus kapcsolata is külön estet kapott, megidézték Petrovics Emil és Latinovits Zoltán emlékét is.



A tavalyi születésnapi est is emlékezetesre sikerült: a Boldog születésnapot című slágert maga Halász Judit, az est egyik vendége énekelte el a születésnapos Juhász Annának és a születésnapos Hadik Irodalmi Szalonnak. A Hadik szervezői idén is megadták a módját: meghívták a kortárs irodalom ügyeletes mesélőjét, Nyáry Krisztiánt, aki január óta a magyar irodalom nagy alakjairól és más hírességekről szóló, főként szerelmi történeteivel szórakoztatja a Facebook-közönséget. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára közel húszezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat és egy csodaszép kiadvány lett. Krisztián elmondása szerint, az volt a célja ezekkel a történetekkel, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett valós, izgalmas, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon az olvasásához és az irodalomhoz.


Nyári estjén Bartsch Kata és Elek Ferenc színművészek közreműködésével és a gráfelmélet segítségével mesélte el a XX.századi magyar irodalmi és kulturális élet szereplőinek szövevényes szerelmi történeteit. A hálózat vagy más néven kézfogáselmélet akkor elvezetett bennünket Petőfi Sándortól Ady Endrén át egészen József Attiláig. A Hadik estjén a szervező- és mesélőelv az 1920-as év volt: az irodalomtörténészből lett kommunikációs szakember ezúttal Pálfi Kata és Kovács Lehel színészek segítségével mondta el, hogy merre jártak ekkor "hőseink". Bekukkantottunk a Karinthy család, és Bőhm Aranka ablakán, Krúdy Gyulához a Dohány utcába, és az Otthon Körbe, Babits Mihályhoz a Centrál Kávéházba, a Reáltanoda utcába a magányos Benedek Elekhez, és a Hűvösvölgyi útra az ünnepelt dívához, Fedák Sárihoz.

Tudom, hogy az elhangzott képtelen szerelmi történeteket bárki megtalálja Nyáry Krisztián Facebook oldalán és az Így szerettek ők című könyvben, ami hetek óta pihen az éjjeli szekrényemen, de az est folyamán mégis muszáj volt lejegyeznem pár motívumot, történetfoszlányt és jó mondatot. Krúdytól egy találó hasonlat kerül a jegyzetek közé: "A férfiak olyanok, mint a rókák… ketrecbe kell zárni őket, hogy meg ne szökjenek." Krúdy mondata sokszorosan igaznak bizonyult az este folyamán: Fedák Sárinak, az ünnepelt primadonnának nem sikerült megtartania Molnár Ferencet, aki 1920-ben beleszeretett Darvas Lilibe, a trónörökös sztárszínésznőbe. Fedák Sári és Molnár Ferenc botrányos, a bulvársajtó számára éveken át a napi betevőt jelentő kapcsolata azonban nem szakítással, hanem házassággal végződött, mert a művésznő nem akarta az elhagyott szerető szerepét magára ölteni. "Volt érzékük a magánélet dramaturgiájához" – vonta le a következtetést Nyáry.

Talán Bőhm Aranka története volt a legdrámaibb az összes közül. A vad, szellemes, okos és eredeti Aranka orvosként és pszichológusként betegeket gyógyított, múzsaként pedig pusztított: szerelmi pályfutását Ady szeretőjeként kezdte, majd Karinthy Frigyessel folytatta, akivel telefonbetyárkodás útján ismerkedett meg. A Hadikban keleti hercegnőként trónoló Aranka Déry Tibort is "elkapta", és elcsábította unalmas feleségétől. Végül Aranka és Karinthy újból egymásra találtak. A fényes szerelmi és orvosi karrier tragikus véget ért: a zsidó származású Arankát 1944-ben az Auschwitz felé vezető úton egy keretlegény hasbalőtte, miután kikérte magának a méltatlan bánásmódot. Kétségtelen, hogy utolsó gesztusa is királynői volt.

"A kegyetlen szerelem a kezembe adta őt." – ezt már Babits jegyezte föl Csinszkáról, aki 17 évesen írta első rajongó levelét Babitsnak, a Nyugat főszerkesztőjének. Csinszka olyannyira nem akart új Szendrey Júliaként a nemzet költőjének özvegye lenni, hogy egyenesen megkérte Babits kezét. Miután 1920-ban elváltak, hozzáment Márffy Ödön festőművészhez, a nagy költő pedig elvette Tanner Ilonát, ismertebb nevén Török Sophie-t, aki élete végéig féltékeny volt elődjére, Csinszkára, és arra kérte Babitsot, hogy égesse el Csinszka leveleit.

Nyáry zárójelben jegyezte meg, hogy Babits elégette őket, de szerelmük történetét mégis azekből a levelekből ismerjük, amelyek Babits íróasztalának fiókjából kerültek elő a költő halálát követően. A szerelmi história azonban tartogat még érdekes fordulatokat: ugyanis 1920-ban Török Sophie eredetileg Babits titkárának, egyben tanítványának és lakótársának, Szabó Lőrincnek volt a menyasszonya. Ahogy ők nevezeték, ’legirreálisabb alkujuk a valóság rovására’ instant mennyaszonycseréjük volt: Tanner Ilonát megkapta a mester, aki ugyan nem volt szerelmes férjébe, de élete végéig hű volt hozzá és imádta, sőt, szabályosan istenítette őt.

Benedek Elekről is kiderült egy s más az este folyamán: felesége, Fischer Mária hat gyermeket szült neki, akik közül többen is írói pályára léptek. Elek apó keményhangú szociális publicista és komoly nőjogi harcos volt, aki kiállt Bródy Sándor Tanítónőjének rokonai mellett. A nagy mesélő, aki tudatosan fordult a gyermekirodalom felé, hitt a sírig tartó szerelemben, és feleségével, a pesti zsidó lányból igazi székely asszonnyá lett Máriával egymás után haltak. Szép volt az életük, a
szerelmük és a haláluk is.



Éljen a szerelem – végszavazta a felolvasát Juhász Anna, aki azt est levezetéseként föltett pár gyors kérdést Nyárynak a Facebook-posztok keletkezési körülményeiről és a siker titkairól. "A házmester szerelmi története is érdekes, csak őt kevesebben ismerik" – mondta Nyáry, akiben semmiféle tudatosság nem volt, amikor szórakoztató és egyben informatív szerelmi történeteit elkezdte posztolni a Facebookon. A Hadik háziasszonya a történetek folytatásáról kérdezte, de Nyáry most sem tervez előre semmit, mert reméli, hogy az eddig jól bevált spontaneitás és a taktikus tervezés hiánya a jövőben is be fog válni. Az est záróakkordjaként a születésnapi torta egészen biztosan bevált, kifele menet Bőhm Aranka még utoljára rámmosolygott és kacsintott, hogy az ő történetét és tekintetét vigyem magammal haza most már kisimulva, nyugodtan és gondtalanul.