Csobánka Zsuzsa regényének alapötlete a Litera Duna-legendárium című pályázata kapcsán fogalmazódott meg; a tanáriban, a kollégáktól kérdezte meg, mit írjon meg a Dunáról, amit érdemes volna. A vadkacsákat és Auschwitzot – hangzott a válasz, így született meg Jacob Singer története. Benedek Anna az írói módszeréről kérdezi Csobánkát: jellemzően aprólékos, részletekbe menő a stílusa, ami nagyon tudatosnak tűnik. Valóban az, majd szóba kerül: a férfi és női hangok mentén tervezte írni a regényt, de ezek elválaszthatóságánál problémába ütközött. Így lett az egyik fő vezérfonal az utazás motívuma: a regényben több európai várost járhat be az olvasó.

Ennek kapcsán Hász Róberthez fordul a moderátor: az ő regénye két jezsuita – eredetileg meglehetősen száraz – útinaplójából íródott. Az utat azonban lelki síkon is megteszik, ugyanis a főszereplő jezsuita kételyéről, a hit határairól és a lehetséges kiútról is szól a regény.

Halász Margit regényéből elhangzik egy részlet: a főszereplő, Matyi albérletet keres, és aki ilyen helyzetbe kerül Budapesten, az ugyanolyan lehangolt lesz, mintha a Terror Házát járná végig. A kedvcsináló felolvasás után Halász Margit elmondja, hogy a regény napjainkban, a Mátrában játszódik, ahol a főhős talál egy poros kódexet, amelyről kiderül, hogy azt Vidróczky Márton, egy híres betyár írta. A hajdani betyár útmutatásai alapján kezdi élni az életét, így lesz misztikus-realisztikus regénnyé a történet. A regényben a misztikus és a realisztikus összekapcsolódik, építik és erősítik egymást, így válik teljessé ez a világ – a szerző ugyanis a fantáziaképeket valóságként építette be a szöveg világába. Matyi tehát ugyanúgy lakni szeretne valahol és megélhetési lehetőségeket keres, mint bármelyikünk, csak közben előfordulhat, hogy útjába akad az Aranygyapjú.