bezár
 

gyerek

2013. 08. 03.
BBBB
Schmal Róza: Budapesti böngésző; Pikler Éva: Balatoni böngésző
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
BBBB A szín- és formavilág megalapozása, a fölismerhetőség, a kontúrok élessége, a figurák sűrűsége, korosztállyal följebb lépve: a történetszakaszok követése, még följebb: a szálak összesodrása – mindemellett a cselekedetek, helyzetek etikai mozzanattal bővítése a leghalványabb erőlködés nélkül, körülbelül ezek lennének nagy vonalakban, amiért funkciójuk miatt szeretjük a böngészőket.
Milyen is a jó böngésző, ami egy éves kortól az iskoláig elkísérheti a gyerekeket? E tekintetben talán nem is oly vegyes a hazai (nem túl széles) piaci kínálat. A csúcson mindenképpen a közelmúltban fővárosunkba látogató holland Tom Schamp két kötete áll (Ottó a városban; Ottó a hóban): művészi elgondolás, kivitelezés, újszerű technika, kimagasló empatikus készséget sugalló játékosság, ami nem hagyja érintetlenül a morcos, fáradt szülőt sem. Nem elhanyagolható: olyan képi nyelven tudja megszólítani kis böngészőjét, ami kortársként kortalan.

A dobogó következő fokán Rotraut Susanne Berner év- és napszakos böngészői állnak (összesen hat), a sorozattá összeálló kisvárosi szereplők és mindennapi élethelyzetek rendkívül gazdag látvány- és élményvilágot közvetítenek, ugyanakkor nagyon sok történetmesélős lehetőséget kínálnak (Naphegy Kiadó). Nagyon hasonló eszközökkel dolgozik Hartmut Bieber, Óriásböngészője (Manó Könyvek) oldalpárjai külön világokat jelenítenek meg, ezeken belül lehetséges a történetalakítás, illetve a rámutatás gyermeki reflexiója sem szorul korlátok közé: van mit nézni! A mesék varázsos világába kalauzol el Melanie Brockamp Meseböngészője (Manó Könyvek). Némileg karcsúbb, de ehhez a vonalhoz tartozik Anne Suess Apróságok képeskönyve című böngészője (Alexandra Kiadó) is, mely a tanya, az erdő, a park, az állatkert képein ad lehetőséget a felismeréseknek és az elbeszéléseknek. A Keress, találj, mesélj! Ravensburger-sorozata (Susanne Gernhauser, Scolar Kiadó) sorolható még a hazai paletta igényes kiadványai közé – ha a szokásostól eltérő formátumban is.

A szín- és formavilág megalapozása, a fölismerhetőség, a kontúrok élessége, a figurák sűrűsége, korosztállyal följebb lépve: a történetszakaszok követése, még följebb: a szálak összesodrása – mindemellett a cselekedetek, helyzetek etikai mozzanattal bővítése (a rablót elkapja a rendőr; kérj bocsánatot!; viselj bukósisakot!; védd a természetet! stb. stb.) a leghalványabb erőlködés nélkül, körülbelül ezek lennének nagy vonalakban, amiért funkciójuk miatt szeretjük ezeket a gyermekkönyveket.



A Budapest böngésző hihetetlenül nagy ötlet, melynek megvalósítása nem annyira jól sült el. "A könyvben látott tereket, épületeket ismeri majd föl a gyerek, amikor arra járunk, vagy fordítva, örömmel fedezi föl a könyvben a már látott helyszíneket…" Lehet, a várakozásoknak képtelenség megfelelni, de az sem kizárt – meggyőződésem –, hogy inkább a feladathoz nem sikerült fölnőni. Eleve vita tárgyát képezheti, hogy a 12 oldalpáron bemutatott Budapest-image mennyiben és kinek felel meg, pláne a valóságnak. Noha nem reprezentatív alkotásról van szó (hála égnek!), ahol konszenzus dönt az egyes helyszínekről, nagyon sztereotipnek, idejét múltnak érzem a szelekciót, amely alapján az ábrázolás szinte alig szakad el a Duna-partról, ha meg igen, elég kifogásolható módon (Lehel tér, kőbányai gyorsforgalmi út, Városliget). Azt persze nem vitatom, hogy fővárosunk turistalátványosságban igen szegényes, de nagyobb invenciót láttam volna benne, ha épp ezért eltért volna a bevett Parlament, Margitsziget, Vár, Hősök tere (a Bazilika vajon miért maradt ki?) kliséktől, hiszen ennek a böngészőnek nem idegenforgalmi kézikönyvnek, hanem (gyerekekre) jellemző élethelyzetek képzeletgazdag, ötletes bemutatójának kellene lennie.

A képi narráció szerkesztettsége is megkérdőjelezhető. Az első fővárosi látképes oldalpáron már olyan szereplők mutatkoznak, akik aztán a következőn (reptér) érkeznek Budapestre – elég csak az ajánlott követési – elég girbegurba – (út)vonalra, a megszökött majmok történetére utalni. Ugyancsak a történetmesélés nehézségeivel küzdünk, amikor az újra és újra feltűnő figurákhoz összefüggő történetet szeretnénk kovácsolni, de ehhez túlontúl statikusak, azaz legtöbb esetben nem csinálnak semmit, nem vezetnek át egyik helyszínről a másikra, miközben ezt az igényt maga a kötet is megfogalmazza. Tehát inkább a ráismerés működik, míg a szándékolt történetalakítás sikerületlen – vagy nevezzük középutasnak.



Az egyoldalú Budapest-kép, a nem egy helyütt nem budapestiként értelmezhetetlen jelenetek, figurák, események enigmatikussága (Hősök tere, Városliget), statikussága, a képi humor gyér ereje mellett (ezek mind fölnőtt észrevételek) a rajztechnika kontúrtalansága, maszatoltsága a leginkább meghatározó abban, miért nem vesszük elő nagy gyakorisággal ezt a kiadványt. Míg a háttér (tér, épületek) mindig kimunkált, biztos kezű, addig a figurák túl kicsik, leginkább odafirkált foltoknak, légypiszoknak hatnak, pedig a szemem, akár a sasé. A böngészés alatt ne kelljen silabizálást értenünk! Mindezért inkább egy általánosabb, művészi ambíciókat kevésbé (másképp) érvényesítő, de mégis sokkal élvezhetőbb, funkcionalitásában tanulságosabb böngészőt lapozgatunk.



Ha nagyobb már a srácunk, akkor például a Balatoni böngészőt. Nem mondom, hogy ez a régi Ludas Matyi humorlap vagy a Varázsceruza című rajzfilm stílusára hajazó képi világ olyannyira eltalált (engem) egy böngésző esetében, de nem is én vagyok elsősorban a célközönség. A megjelölt 5 pluszt kissé kevésnek érzem a főleg a (képi) humorra építő kiadvány estében. Inkább a kisiskolás korosztály 8-10 évesei lehetnek mohó kutatói a szélvihar elfútta hetven tárgynak, mely (nem kizárólagos) irányt ad a böngészésnek. A humor forrásai ugyanis/ugyanakkor főleg nem ezekhez a tárgyakhoz köthetőek. A stilizált, emblematikus Balaton környéki települések, amiket egy térképen akár be is lehet azonosítani (Füred, Siófok, Tihany, Sümeg, Keszthely stb.) csak azoknak érdekes, akik jártak már ott, a gyerekeknek a vicces, "nem odavaló", kirívó elemek, "világrészek" kínálnak inkább derűt (Poszeidón, sellők, indián, szánkózó béka, napozó hóember, kisördög, cápa, Loch Ness-i szörny, Pókember stb.). Azt gondolom, működne ez Balaton nélkül is! Ez inkább csak egy apropó, fogás, közel engedés, valószerűsítés – nem szükségszerűség. Mindazonáltal Pikler Éva könyve sikeresen teljesítette a Balaton-átúszást is, a böngészéssel kapcsolatos elvárásainkat is. Jövőre irány a Hortobágy?




Schmal Róza, Budapest böngésző
Budapest, Kolibri Kiadó, 2012.
[24 old.] 2990 Ft
2+

Pikler Éva, Balatoni böngésző
Budapest, Kolibri Kiadó, 2013.
[26 old.] 2990 Ft
5+


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Rácz I. Péter --


További írások a rovatból

gyerek

Zseblámpás könyvek: új könyvsorozat a Pagonytól
Első egyedül olvasós könyvek 7-10 éves gyerekeknek
gyerek

Világraszóló mesék a barátságról Világraszóló mesék a barátságról
100 éve született Zdeněk Miler és idén 65 éves a Kisvakond

Más művészeti ágakról

J Blakeson: Fontos vagy nekem
színház

Vers – színház – film 3.: Finálé, ahogy kell Vers – színház – film 3.: Finálé, ahogy kell
A Szavalóverseny 3. része a Katona K:ortárs-sorozatában
Beszélgetés Szolcsányi Ákossal új verseskötete kapcsán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés