bezár
 

irodalom

2013. 11. 13.
Botero szobrai életre keltek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A feminista irodalomkritika szerint elkerülhetetlenné vált biografikus olvasat kapcsán automatikusan gondolhatnánk azt Mán-Várhegyi Rékáról, hogy valamikor túlsúlyos volt, Tóth Marcsi szerint pedig az olvasó megérzi, ha smúzol vagy hazudik. A Rovarokkal suttogó sorozat 8. Estjén Borsik Miklós beszélgetett a két fiatal novellistával a Macska Miauban, 2013. november 5-én.
A Macskát sokan tévesztik össze egy hasonló nevű kávézóval – mesélték korábban itt -, ahol igazi macskákat tartanak, és a kávé mellett simogatni is lehet a cicákat. Az egyik vendég most is keresi őket (bár lehet, hogy csak viccel), de a nyávogó négylábúak csupán faragott asztali díszek formájában képviseltetik magukat. Játszani persze ezekkel is lehet, párszor átvariáljuk a macskafigura-kompozíciót az asztalon. Önfeledt játékunknak Borsik Miklós, az est moderátora vet véget, aki egy Jonathan Franzentől származó megállapítással indít: az olvasó a szerző barátja. Ennek kapcsán először arról kérdezte a meghívott szerzőket, hogy mennyire céljuk az olvasó megnevettetése; Mán-Várhegyi Rékának ez feltett célja, Tóth Marcsinak nem feltétlenül. A moderátor ezután Botero duci – ne eufemizáljunk, dagadt – szobrait hozza fel párhuzamként, mert Mán-Várhegyi Réka Viszlát, kamaszkor! című novellájának is hasonló alkatú testvérpár a hőse. A bevett módszer egy rövid részlet felolvasása, de a szerző az egészet felolvassa nekünk, ami viszont egy pillanatra sem válik fárasztóvá – még ha meg is jegyzi az elején, hogy "Kitartás, már csak a négyötöde van hátra". Nevetünk is, amikor az elbeszélő nem éppen rokonszenves anyja a következő módon vegzálja öklendező lányát a szomszéd helyiségből: "Nem hallom azt a rókát!", pedig a szituáció – groteszk jellege ellenére vagy éppen amiatt – meglehetősen nyomasztó. Feloldásként Karosi Júlia énekel.

A moderátor a túlzás kérdéséről faggatja a szerzőt, aki példaként A csatárnő című szövegét hozza fel. A novella egy világraszóló karriert befutó női futballistáról szól, aki ugyan azt álmodja a történet elején, hogy ő Messi, de a valóságban nem változik át Messivé. Borsik szerint a szürreális elemek effajta megfékezése szerencsés. Mán-Várhegyi Réka egy másik szövege, Az ihlet súlya kapcsán – mely egy magyar származású performanszművésznő sorsát követi nyomon – mesél a túlzásokról: valószerűtlen, de reális dolgokról szeret írni, mert világhírű magyar performanszművésznő ugyan nincs, de ott van Marina Abramovic, aki ugyan nem magyar, de világhírű, és a közelből származik.

A feminista irodalomkritika szerinti biografikus olvasat ekkor kerül szóba: Réka szerint a hallgatóságában felmerülhet, hogy ő hajdan lefogyott 60-70 kg-ot, mire Borsik elmeséli, hogy az egyik barátjának egy 140 kilós nővel való szexuális kalandot elbeszélő novelláját ő olvasta fel a szerző helyett, és akkor benne is felmerült, hogy vajon mit gondolhat róla a közönség.

Tóth Marcsi van soron; Borsik párhuzamot lát közte és Thomas Bernhard között, olyan értelemben, hogy a fiatal novellista hasonlóan bánik a szereplőivel. A színházi, illetve filmes világban is otthonosan mozgó szerző vidámabb novellát szeretne felolvasni; Morning Glory című szövegén valóban lehet mosolyogni, amikor ilyen párbeszéd hangzik el: " – Nem is tudtam, hogy cigizel. – Csak ha részeg vagyok.", de a hisztis színésznő környezetében mozgó, nem egészen erről az életről álmodó, jelmezeket varró lányok szánalmat is keltenek bennünk. Tóth Marcsi elsődleges célja, hogy érzelmeket váltson ki az olvasóból; Borsik Miklós is úgy látja, hogy az újfajta prózapoétikákban fontos az érzelem rehabilitációja. Tóth Marcsi le is szögezi, amit a moderátor az este elején említett: az olvasó a barátunk, megérzi, ha hazudunk.
 

Fotó: Négyessy Nedda

prae.hu


Kapcsolódó cikkek


nyomtat

Szerzők

-- Nagy Márta --


További írások a rovatból

Mohácsi Balázs Újabb narancsok gurulnak el című kötetének bemutatójáról
A veszprémi Sziveri Intézet működése 2019 és 2026 között
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 23. számáról
irodalom

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 22. számáról

Más művészeti ágakról

színház

Tarnóczi Jakab Rekviem című darabja a Katona József Színázban
Eric Clapton budapesti koncertjéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés