Számtalan népmesegyűjtemény jelent és jelenik meg, szerzői válogatások, gyűjtések (gondoljunk a klasszikusokra: Arany László, Benedek Elek, Kriza János, vagy újabbaknál Kóka Rozália, Boldizsár Ildikó), tematikusak és kevésbé tematikusak egyaránt. Ez a kötet annyiban más, hogy egyrészt a kötet végén egy közel 20 oldalas, de jól tagolt módszertani ajánlót ad szülőknek és pedagógusoknak, másrészt a tervezett sorozat korosztályok szerint adagolja majd a népmeséket. Az első, most megjelent kötet történetei újszülöttől 4 éves korú gyerekekhez szólnak, a várható többi kötet pedig a 4–6, a 6–8, illetve a 8–10 éves korosztályt célozza majd.
 
A kötet a világ népmeséiből ad közre válogatást és valóban nagy nemzetközi spektrummal, hiszen többek között indián, tuvai, indiai, lett, osztják, mongol, izlandi, Celebesz-szigeti, eszkimó népmeséket találunk számos magyar mese mellett. A meséket különleges módon egy-egy mondóka vezeti be, ugyanis, mint a szerző írja: a mondókák, énekek, találós kérdések "segítenek abban, hogy [a gyerekek] a környezetüket, a testüket, saját magukat, az érzelmeiket tudatosítsák, értelmezzék és megértsék" (155. oldal). A mondókák hasznosak a képzelőerő fejlesztéséhez, ugyanolyan szimbolikus nyelvet használnak, mint a népmesék, és ezzel a szimbolikus, képi nyelvvel ösztönzik a jobb agyfélteke képzeletért felelős központjait. 
 
Gondosan válogatott, sokszor meglepő szövegekkel találkozni ebben a kötetben, amely kifejezetten a legkisebb korosztálynak szól. Témájukat tekintve: testünk, világunk, környezetünk megismerése, a mindennapi történések ritmikus láncolata, eredetlegendák és -mesék, állatos és állathangos mesék és mondókák, találós kérdések követik egymást tematikusan. A minden mese előtt álló pár soros, a magyar hagyományból merítő mondókák jól irányítják a gyermek figyelmét: most mese következik, varázslat. Lehet, hogy a felnőttnek egy adott mese elsőre nem lesz szimpatikus, a gyerekek figyelmét mindenképp megragadhatja (korosztályos tesztelésen esett áldozatul ma a könyv, sikeresen). A nyulacska harangocskája, A nyulacska vagy a Kóró és a kismadár meséjét lehet, hogy fárasztó a szülőnek elolvasni (miért nem tud elmenni az a nyulacska egyenesen a favágóhoz, hogy adná vissza a harangocskáját ízibe), ezek a mesék, mint a módszertani ajánlóból is kiderül, formulamesék, amelyeknek szabályuk van, rendjük van, a világ rendjét képezik le, s ha ebben a rendben valami megsérül, a mese szerkezete bomlik meg, nem lesz a visszaállítható a mesei világ rendje. A kisgyermeknek a követhető, átlátható rend adja a lelki biztonságot, ezzel kap megnyugvást, alapozza meg bizalmát az őt körülvevő, egyelőre még nagyon idegen világ iránt.
 
Az Itt vagyok, ragyogok! szellős tördelése hagy helyet a gondolatoknak, s ebben az illusztrációk is segítenek. Schall Eszter nem kifejezetten illusztrálja a szövegeket, inkább mesei jelenések ezek a grafikák, hangulati elemek (például A kiscsibe meg az öreg macska című burmai mesénél nem látjuk a főhős csibét és a ravasz tyúkanyót, csak a fenyegetően hatalmas, dundi öreg macskát). Szép a tördelés, bár a fejezetcímek betűi lehetnének egy fokkal olvashatóbbak. Nagyon hasznosnak találtam a könyv végi útmutatót, a mesék térképét, amelyen bejelölték, honnan érkeztek a mesék, és a gondos szerzői-szerkesztői munkát dicséri, hogy a mesék, mondókák forrásjegyzéke is megtalálható a kötet végén. Azt nem tudom, hogy az ajánlott kor szerinti 0-4 családi gyakorlatban mennyire állja meg a helyét (én a kétéves fiaimnak még nem mertem volna közelükbe tenni szakítható szilárdságú kötetet), de 4-5 éves óvodásoknak kiváló. Továbbá pedagógusjelölteknek, kezdő és haladó pedagógusoknak, szülőknek és nagyszülőknek, valamint a mese, akár mint szimbolikus erdő utáni kutatóknak feltétlenül ajánlott.