A Bogyó és Babóca sorozat idén ünnepelte tízéves jubileumát, az első kötetek 2004-ben kerültek az olvasók kezébe. Azóta hatalmas karriert futott be a széria, rengeteg kisgyereknek szereztek örömet ezek a történetek, így 2009-ben teljesen evidens volt, hogy a mesekönyv-sorozatból filmet készítsenek. Bartos Erikának, Bogyó és Babóca “szülőanyjának” csak két aggálya volt a rajzfilmes adaptálással kapcsolatban: vajon képes lesz-e a digitális technológia visszaadni a szabadkézi rajz báját, illetve, hogy a film tud-e hozzátenni a mesékhez, jelent-e értéktöbbletet, ha a történetek megfilmesített formában jelennek meg? Bartos elmondta, hogy végül mindkét esetben megszűnt a kételkedése, hiszen a filmen is megőrizték a sorozat alakjainak lágy, szelíd és művészi részleteit, illetve ez a formátum kiteljesítette a korábban csak könyvben létező történeteket.

Bartos négy olyan elemet sorolt fel, amelyek mindenképpen hozzátesznek az ő eredeti ötletéhez. Ezek közül a legfontosabb a hang: Pogány Judit narrálja ezeket a meséket és a figurákat is ő szólaltatja meg, aki a Játszótársak meséiben így több, mint száz különféle hangon szólal meg. Bartos szerint Pogány nemcsak azért volt jó választás, mert ezerféle hangszíne saját gyerekkorunkat idézi vissza, hanem mert a színésznő képes gazdag és érzelmes vonásokkal színesíteni az egyes figurák beszédét, akik ettől még élethűbbé, elevenebbé válnak. A második összetevő az Alma Együttes kedves dalainak felcsendülése a mesékben, melyek tovább árnyalják Bogyó és Babóca történeteinek báját. A kellemes dallamok mellett Bartos a zenekar szövegeit is méltatta, ő úgy látja, hogy az Alma valóban képes megszólítani a legkisebb korosztályt, számos slágerükkel igazolták már, hogy igazán értenek a gyerekek nyelvén. Kiemelte még az animátorok munkáját is, akik nem egyszerűen megmozgatták alakjait, hanem életre is keltették őket: a karakterek e mozgások hatására sajátos egyéniséggel gazdagodtak. Végül, negyedikként a rendezők és a forgatókönyvírók kerültek elő, akik az ő szabadon szárnyaló történeteit ötperces struktúrába rendezték, dinamikus és jól működő konstrukcióba ültették át.

Krizsanics Antonin, a sorozat egyik rendezője a Bogyó és Babóca filmek fejlődéséről beszélt és elmondta, hogy az újabb évadok megjelenésével nemcsak a történetek öltöttek egyre kristályosabb formát, hanem maguk az alkotók is egyre eredményesebben nyúltak az anyaghoz. Szerinte tehát a harmadik évad az eddigiek közül a legjobb a sztorik, a szereplők és a zene szempontjából is, mivel mostanra már a sorozat beérett, “beállt a saját pályájára”. Persze, nem arról van szó, hogy ne lehetne folyamatosan fejlődni, tette hozzá, csupán azt szerette volna hangsúlyozni, hogy a Bogyó és Babóca történetek kiforrottá és önműködővé váltak, amelyek így könnyen jutnak el a kisgyermekes családokhoz világszerte. A rendező azt is elmesélte, hogy az évek során a katicalány és a csigafiú az országhatárokon is messze túljutott, a külföldön élő magyarok is szívesen mutatják meg gyerekeiknek ezeket a történeteket. A sikerek pedig arra buzdítják őket, hogy a jövőben az alapkoncepciót megtartva még jobb részeket hozzanak létre, akár hosszabb epizódokat, akár egy egész estés filmet…

A sajtótájákoztatón azt is hangsúlyozták, hogy a Bogyó és Babóca mindenki számára egy sikeres kaland, maguk az alkotók is sokat profitáltak a közös munkából. Szabó Tibor, az Alma Zenekar gitárosa elmesélte, hogy kezdetben a csapatnak nagy kihívást jelentett ez a feladat, hiszen korábban nem csináltak hasonlót, de nagyon hamar sikerült összecsiszolódniuk, a vége felé már félszavakból is megértették egymást. A Bogyó és Babóca harmadik évada tehát egy közös munka, hatékony együttműködés gyömölcse, ami mindenki számára sikeres kaland volt, tette hozzá M. Tóth Géza, a filmsorozat producere és másik rendezője.

M. Tóth a sorozat sikerét különböző adatokkal is igazolta: megtudtuk, hogy 2010-ben és 2011-ben is a legnézettebb magyar filmek között szerepelt az előző két évad harminc-, illetve hatvanezer nézővel, illetve, hogy Youtube-on már 45 millió megtekintésnél tartanak az epizódok. M. Tóth szerint ez a siker annak is köszönhető, hogy a struktúra követi a gyerekek filmnézési rutinját: önmagukba záródó, teljes, ötperces részekkel operálnak, melyeket 5-10 másodperces szünetekkel fűznek egymásba, mert ezzel a kisgyerek figyelme folyamatosan fenntartható az adott epizód alatt, míg a szünet pontosan elég arra, hogy feldolgozza az így szerzett információkat és felkészülhessen az újakra. A népszerűség másik tényezője pedig az, hogy ezek a történetek sohasem beszélnek a gyerekek fölé, hanem partnerként kezelik őket, ennek köszönhetően Bogyó és Babóca történetei közérthetőek a 2-10 éves korosztály számára.

Bogyó és Babóca: Játszótársak - sajtótájékoztató és premier előtti vetítés az Uránia Nemzeti Filmszínházban, 2014. 08. 18.