bezár
 

gyerek

2015. 08. 02.
Versben taní-tani
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Versben taní-tani Gyerekkoromban gyakran játszottuk azt, hogy találomra felütöttük a Bakost (az internetnemzedék kedvéért: az Idegen szavak szótárát), felolvastunk egy meghatározást, és a másiknak ki kellett találnia, melyik szóra gondoltunk.

Ma már nem kell ilyen száraz, unalmas módon (bár mi élveztük a játékot) elsajátítaniuk a kicsiknek azokat a kifejezéseket, melyek idegenül csengenek számukra.

Itt következhetne egy hosszabb fejtegetés arról, hogy mi is az az idegen szó, hiszen a szavak státusza állandóan változik, ami tegnap még idegen szónak számított, mára magyar helyesírással tökéletesen beleolvadt a magyarba – és ez egyre inkább így van, hiszen a rohamosan változó technológiai fejlődést a nyelv igen nehezen tudja követni, sokszor már nem is akarja.

Laik Eszter kötete verses formában okít, magasra helyezi tehát a lécet. Ha formai szempontból nem is, de célját tekintve mindenképp rokonítható Tótfalusi István A forró kutya című munkájával, melyben kerettörténetbe helyezve, beszélgetések formájában ismerkedhetünk az idegen szavakkal (lásd hot dog), eredetükkel, útjukkal a magyar nyelvig. (Mára épp az előbb emlegetett változások miatt természetesen elavult, de a maga idejében fontos, hiánypótló kötet volt.)

Laik formai megoldása a következő: a vers címe az idegen szó, a csasztuskák tartalmazzák a részletesebb magyarázatot, illetve a cím kiemelt definíciója a címmel azonos színnel van szedve a vers szövegében.

Valószínűnek tartom, hogy a kötetben található verseket általában nem egymás utáni sorrendben olvassák a gyerekek, ahogy én sem, így felvetődik a kérdés,  hogy nem kellett-e volna utalókat is használni, hiszen ha a szerző felveszi e verses szótárba a celeb szót, majd használja a ceremónia szócikkben, talán valamilyen formában jelezni lehetett volna, hogy az előbbi is megtalálható a kötetben. Persze egyes szavakon is el lehetne vitatkozni, például, hogy mit keres manapság az idegen szavak között a büfé, illetve a zseni, vagy az ambíció című versben miért szerepel a findzsa szó, mely régies szavunk, és még a bölcsészkari vizsgára beugró tesztben is kérdésként merült fel a jelentése. Túlkapások is találhatóak a kötetben, hiszen miért kell a zoo angol szót megmagyarázni, talán azon túl, hogy az állatkertbe látogatva a gyerek értse, mit is jelent a zoocsemege. (Szokásától eltérően a Móra Kiadó ez esetben nem adta meg, hogy hány éveseknek szólnak a versek, érzésem szerint a hét-tizenkét év közötti korosztály forgathatja örömmel a könyvet.)

A szómagyarázatok néhol sántítanak, adódik ez a rímkényszerből és a forma adta kötöttségekből, illetve a célközönség kívánta leegyszerűsítésből, de a homogén nem egyféle, hanem egynemű, a depresszió nem csupán búbánat, a cinikus több mint megvető, a kombinál nem számolgat.

Mindezek ellenére élvezetes olvasmány a kötetecske, egyes darabok igen szellemesre sikeredtek, mint például a generáció vagy a monoton, vagy ez:

demagog

 

demagóg

 

Vérlázító

népámító,

ásíttató

ténymásító.

 

 

 

A kötet kiállítása impozáns, Kárpáti Tibor szellemes rajzai Réber Lászlót idézik, és bár skiccei számomra néhol túlságosan direktek, mégis nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyv élvezhetővé váljon.

 

Laik Eszter: Abszurd bravúr celeb
100 idegen szó verses magyarázata

Kárpáti Tibor rajzaival
Móra Kiadó, 2015.
64 oldal, 2199 Ft

 

 

nyomtat

Szerzők

-- Jolsvai Júlia --


További írások a rovatból

gyerek

Családi program május 22-én
Interjú Molnár T. Eszter írónővel és Török Zoltán természetfilmessel
Interjú Balázs Eszter Annával, a Lampion Könyvek főszerkesztőjével

Más művészeti ágakról

Interjú Illés Mártonnal zenei energiákról, a kortárs zene helyzetéről, tanulmányokról
Szlovák est a Tiszatáj szerkesztőségében
Joseph Kosinski: Top Gun: Maverick


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés