bezár
 

irodalom

2016. 01. 25.
A puszta Faustja, avagy mi köll a boldogsághoz?
Cserna-Szabó András: Sömmi. Magvető, 2015, 205 oldal, 2990 Ft
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ha az utca emberét megkérdeznénk, ki volt Rózsa Sándor, szinte mindenki tudná a választ: a híres betyár. Arra a kérdésre pedig, hogy jó vagy rossz ember volt-e ez a „Sándor bácsi”, valószínű, hogy a válaszok a jó irányába billennének.  Ám 2015-ben, Cserna-Szabó András tollából (Veszelka Imre, vak koldus elbeszélése nyomán) fény derült az igazságra: Rózsa Sándor magával az ördöggel kötött paktumot. És akkor ez még sömmi. A könyv lapjain titkos, szegedi receptekre, finomkodást nem tűrő, fülledt erotikára és kegyetlen, véres jelenetekre számíthatunk.

Megszokhattuk, hogy Cserna-Szabó már a könyv címével meglepi az olvasóját. A Puszibolt, a Mérgezett hajtűk és a Szíved helyén épül már a halálcsillag után az író most 180 fokos fordulatot vett, és a sokat sejtetés helyett a Sömmi.-t választotta. Mielőtt a „kisromán”-ba belelapoznánk, megakad a címen a szemünk. Az olvasó azt várná a szerzőtől, hogy már a címmel némi információt szolgáltat. ehelyett kölcsönveszi a könyv főhősének, a hírös betyárnak a leggyakoribb mondatát, és ezzel imitálja is kicsit Rózsa Sándor felfogását: az irányítás az én kezem alatt áll, fél ország rettegi tetteimet, próbálja elnyerni kegyeimet, ám én senkinek nem tartozom magyarázattal vagy elszámolással. Az inkább a tettekre „hajtó”, mozgásban lévő főhős és nyelvhasználata között tehát izgalmas ellentét feszül, mely Veszelka Imre, az elbeszélő „mesemondásának” is mozgatóereje lesz.

Arra, hogy a szerző egyfajta vicces párhuzamot húz a főhős és saját maga között, példát szolgáltat az is, hogy Rózsa Sándor András nevű apja, az épp világra készülő fiának szintén az András nevet adná, ám az ördög és a feleség kívánsága teljesül: a fiút Sándornak keresztelik. És hát, „egyszer az életben lehet az Ördögnek meg az asszonynak is igaza.”

Cserna-Szabó elbeszélői élvezik feladatukat. Veszelka Imre mély lélegzetet vesz, és szinte egy szuszra mondja el gazdájának, Rózsa Sándornak történetét, ahogy eddig még nem hallhattuk. A regényben nem ritkák a többoldalas, szinte egy egész fejezetet kitevő mondatok. A vak koldus mondandója úgy hömpölyög, hogy olvasóját is magával ragadja. Veszelka féktelen közlésvágyával csak szexmániája vetekedik, így egészítve és segíteve ki gazdáját, Rózsa Sándort, aki inkább, különösen az ördöggel kötött paktum után, a rablásokra, gyilkolásokra koncentrál.

Hogyan lesz egy 19. századi, elég sokszor feldolgozott témából 21. századi olvasót lebilincselő olvasmány? Cserna-Szabó alapos kutatómunkát végzett, és az érdekes, értékes információkért az olvasó hálás szokott lenni: gazdag, Szeged környéki szókinccsel és szóhasználattal, részletes, pontos helyleírásokkal, izgalmas receptekkel és hiedelmekkel, népszokásokkal találkozhatunk a regény lapjain. Természetesen ez önmagában még nem lenne elég az olvasó elbűvöléséhez, bár kétségtelenül jó alap. Az író nemcsak szépen kihímzett kelengyét szeretett volna a kezünkbe tenni. Az izgalmas betyárkalandokat és -történeteket humoros, misztikus környezetbe ágyazta, így pedig magukra az eseményekre és Rózsa Sándor tetteire felülről kérdez rá.

A betyárvezér születésekor maga az ördög jelenik meg a háznál, először krisztusi alakban, hogy beengedtessék az udvarba. Az apától a születendő fiú lelkét követeli, de sem nyájas, sem pedig erőszakos szavakkal nem éri el a célját, így kénytelen-kelletlen, sűrűn átkozódva sarkon fordul. Ám mivel Rózsa Sándor is, akárcsak Goethe Faustja, sehogy sem találja a boldogságot – amnesztia iránti kérelmét is elutasítják –  az ördög felkeresi őt felnőttkorában és szerződést kínál. Abból a szemszögből nézve a történteket, hogy Rózsa Sándor a szerződést végül aláírja, új megvilágítást nyernek a betyárnak a történelemből már ismert „túlkapásai”, nevezetesen az Ezeres faluban elkövetett vérengzés is.

Rózsa Sándor tetteire és alakjának tragikomikusságára azonban a regény nem csak ezt a misztikus magyarázatot adja. A hatodik fejezetben, a könyv közepe táján, ahol az elbeszélő az ördöggel kötött szerződés pontjait is felsorolja, megismerhetjük a betyár bandájának egyes tagjait. Itt kerül elő „egy bizonyos Csala Franc, vagy Franz Tschala, (…) aki egy kimondhatatlan nevű sváb bölcselő bálványimádójává lett”. Ennek a bölcselőnek a könyvéből idézve, többek között ezeket a sorokat olvashatjuk: „Mert a legmagasabb, legváltozatosabb és legállandóbb élvezetek a szellemiek, bármennyire csalódjunk is bennük fiatal korunkban; ezek azonban jórészt a szellem erejétől függnek. Már ebből kiviláglik, mennyire függ boldogságunk attól, ami vagyunk…” Már csak azért is elgondolkodtatja az olvasót a mintegy másfél oldalnyi idézet, mert sem előtte, sem pedig utána nem találkozik hasonló okfejtéssel a könyv lapjain.

Az, hogy a Sömmi. Rózsa Sándorának boldogtalansága és az abból fakadó dorbézolások, féktelenségek, a körülmények meghatározó erején kívül egyfajta szellemi restségből is fakadhatott, könnyen lehet egy értelmezési szempont. Hisz egy jó irodalmi műben minden apró részletnek megvan a maga szerepe és jelentősége. Igaz ugyan, hogy arra nem keresünk magyarázatot: a rózsás húsú leányokat és a válogatott, finom alföldi ételeket miért kedveli mindenki a kisrománban?

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kovács Rita --


További írások a rovatból

irodalom

Termőtestek Termőtestek
Sepsi László regényrészlete a Prae spekulatív fikció témájú számából
irodalom

Sosem hal már meg Sosem hal már meg
Brandon Hackett novellája a Prae spekulatív fikció témájú lapszámából
irodalom

Értékelés, felolvasás, lazulás Értékelés, felolvasás, lazulás
SZÍN Szépírónők Évadzáró Buli

Más művészeti ágakról

színház

Kinek szól a taps? Kinek szól a taps?
III. Richárd Gyulán
Gyerekkönyvek a koronavírusról
színház

Azt mondom: cirkusz Azt mondom: cirkusz
Szubjektíven CIRCUS FLOW Cirkusz-Művészet-Alkotás Tárlatról, Visegrád, 2021. július 7., Duna Event rendezvényhajó
Magnus von Horn: SWEAT


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés