bezár
 

film

2017. 01. 16.
A jó játékadaptáció még várat magára
Justin Kurzel: Assassin's Creed
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A videójátékból készült filmek régebben többnyire rendkívül gyengére sikerültek, de nem kaptak igazi figyelmet, lévén hogy messze elkerülték a fősodort. Ma nagy költségvetéssel és komoly marketinggel készülnek, de a minőségi ugrásra még várni kell.

Több okból is nehézkes játékból filmet készíteni. Az alkotásnak önállóan, a forrásanyag nélkül is erősnek kell lennie, ám közben muszáj a masszív és meglehetősen szigorú rajongói bázisnak imponálnia. Ha túl sok a rajongóknak szánt tartalom, a "kívülről érkező" érdeklődő elidegenedik, a teljesen konvencionális irány viszont a fanoknak nem fog tetszeni, ezért nem előnyös egyik véglet sem. A Marvel-képregényekből készült szuperhős filmek látszólag jó egyensúlyt tartanak a belső utalások és az általánosan megérthető tartalom között, de a videójátékok esetében valami mintha mindig el lenne szúrva.

Egy játék az élmény tekintetében sokkal komplexebb lehet, mint egy film, mert időben korlátozatlan, interaktív térbe helyezi az embert. A játékból készült filmek zöme nem is próbálja rekonstruálni mindezt, inkább csak távoli kapcsolatokat ápol az alapanyaggal. A kétezres évek adaptációinak nem elhanyagolható részét a tehetségtelen Uwe Boll neve fémjelezte. A német rém bámulatos gyorsasággal dobta össze pocsék zsánerfilmjeit, amelyek címe megegyezett egy adott kultuszjátékéval, de érdembeli hasonlóságot valójában nem tartalmazott a forrásanyagával. A Far Cry-filmnek (2008) például a címet leszámítva valójában lényegileg semmi köze nem volt a játékokhoz, így aztán a játék rajongói nem is érezték sértésnek, hogy a film vacak lett, csakúgy, mint más hasonló próbálkozások.

 Assassin's Creed

Sokáig nem éreztük tehát, hogy igazi adaptációk készülnének, amelyek ténylegesen életre keltenék az adott játék univerzumát. Mára már megjelentek a nagy költségvetésű, a játékot tiszteletben tartó filmek, de beszélhetünk-e valódi minőségről, összejöhet-e végre egy épkézláb, videójátékból készült film? Duncan Jones idén mozikba került Warcraftja, habár felettébb megosztotta a közönséget, határozott lépés volt a jó irányban. A Justin Kurzel által rendezett Assassins’s Creedben látszólag van igény mind a játék univerzumának éltetésére, mind az általános szórakoztatásra, de sajnos számos sebből vérzik.

 Assassin's Creed

A történet zavaros és nehezen követhető. Callum Lynch (Michael Fassbender) halálraítélt bűnöző, akit a templomosok rendje fogad oltalmába, hogy az Animus nevű gépre kötve Lynch a génjein keresztül újraidézze őse, Aguilar emlékeit, akinek az asszaszin rend tagjaként a 15. századi Spanyolországban, az inkvizíció idején, tudomása volt az Éden Almájának helyéről. A csoport szerint az alma meglelésével az emberiségből kiirtható lenne minden erőszak, ezért céljuk annak felkutatása. 

A zavaros történet nem lenne feltétlenül akkora hiba, de mivel a néző számára nem tisztázottak a világ szabályai, a cselekményből hiányzik minden valódi izgalom. Amit az Assassin's Creed-játékok koncepciója megenged, ismerve azok színes és változatos eseményeit, abból rendkívül eredeti és izgalmas dolog kerekedhetett volna, nem csak egy egyszerű Mátrix-klón, középkori díszletekben. A katyvaszos sztori miatt kárpótolhatna minket a páratlan látványvilág, de ilyen tekintetben is elhasal a film: szürke és jellegtelen, akciójeleneti pedig zavaróan túlvágottak, s így hiába a jó koreográfia, erőtlenek és súlytalanok lesznek. További hiba, hogy a lényegbe, a múltban játszódó jelenetekbe mindössze 3-4 alkalmmal nyerünk betekintést, és a cselekmény zöme egy unalmas és steril jelenben zajlik.

 Assassin's Creed

Az Assassin’s Creedben rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, ezért különösen sajnálatos a projekt sikertelensége. Hiába a nagy nevű színészek és a magas büdzsé, a B kategóra árnyéka mégis szembetűnik itt-ott, mintha csak spórolni kellett volna. Hová lett az a nagy költségvetés, amelyből a film készült? Az utolsó képsorok nyitott befejezéséhez érve az izgalom érzése helyett azt kérdeztem magamtól, vajon mi értelme volt ennek az egésznek. Persze vitatható: összehozható-e a filmek relatív rövidsége és linearitása a játékok időfüggetlen, interaktív élménytereivel, vagy ez a műfaj bukásra van ítélve? Én hiszek benne, hogy a jövőben sikerülhet jó filmet csinálni a videójátékokból, ha megtalálják a megfelelő receptet a megfelelő alapanyaghoz. Hiszen egyre inkább érződik a játékokban a moziszerűség, a filmek pedig egyre virtuálisabbak. Nyilván azok az alkotások számíthatnak sikerre, amelyek értelmes történetet játszanak le egy kellően gazdag, jól kidolgozott univerzumban. Úgy tűnik, Hollywood nem igazán talál új ötleteket mostanában – a videójátékok rendkívül népszerű világainak kiaknázása virágzó programja lehetne az elkövetkező éveknek.

 

Assassin’s Creed

Színes, magyarul beszélő, amerikai-angol-francia akciófilm 116 perc, 2016

Rendezte: Justin Kurzel

Forgatókönyv: Bill Collage, Adam Cooper, Michael Lesslie

Producer: Patrick Crowley, Michael Fassbender

Operatőr: Adam Arkapaw

Vágó: Christopher Tellefsen

Szereplők: Michael Fassbender (Callum Lynch / Aguilar), Marion Cotillard (Dr. Sophia Rikkin), Jeremy Irons (Alan Rikkin) Brendan Gleeson (Joseph), Michael Kenneth Williams (Moussa) Callum Turner (Nathan), Ariane Labed (Maria), Mathias Varela (Emir)

Országos bemutató: 2016. december 29.

Forgalmazó: InterCom

Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott!

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Horányi Péter --

Horányi Péter az ELTE Filmtudomány Tanszék mesterszakán végzett 2019-ben. 2016 óta jelennek meg filmes kritikái és írásai. Érdeklődési területe az ezredforduló utáni magyar film, a dokumentum és a fikció határterületei, valamint a szerzőiség helyzete a kortárs filmművészetben.


További írások a rovatból

Interjú Erdély Mátyással az operatőri hivatásról, a siker kérdéseiről, a kamera mögött álló művész hazai és külföldi lehetőségeiről
Nagy Zoltán: Szép csendben
Bogdán Árpád Gettó Balboa című filmje a 16. Verzió filmfesztiválon

Más művészeti ágakról

Gyerekirodalom és medialitás - Tudományos konferencia
Gyerekirodalom és medialitás - Tudományos konferencia
art&design

Sorsszimfóniák Sorsszimfóniák
Az ugyanolyanok című kiállításról
A FISZ Változó örökség című irodalmi délutánja


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés