bezár
 

építészet

2008. 03. 07.
Tezuka félig kékben a KÉK-ben
(Bubbles from Japan – kiállítás megnyitó március 4. 19:00, Kortárs Építészeti Központ)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Tezuka félig kékben a KÉK-ben A Kortárs Építészeti Központban (KÉK) Takaharu Tezuka japán építész megmutatta, hogy szokásához híven kékbe öltözött: pólója, zoknija és órája is kék. Pirosba öltöző feleségét, Yui Tezukát pedig otthon hagyta Japánban, gyerekeiknek holnap ugyanis iskolába kell menniük, felügyeletüket nem tudták másra bízni.

A Japán Alapítvány elnökének rövid köszöntő beszéde után Takaharu Tezuka vette át a szót, rövidnek tűnő, másfél órás, vidám hangulatú előadása során először megtudtunk néhány részletet családi életükből, mint például, hogy egyik lányuk mostanában sárga színű ruhákba öltözik, aztán három épület ismertetésén keresztül bemutatta a Tezuka Architects építészirodát, rengeteg képpel, és vicces történetekkel színesítve az estét.


Tetőház

TetőházA tTetőház az építészpár egyik legkisebb költségvetésű épülete , ellenben talán az egyik legmeghatározóbb pályafutásuk alakulásában, ugyanis ez az épület hozta el számukra az ismertséget, először Japánban, majd egyre többfelé a Világban. Tezukáék szeretik megismerni épületeik leendő felhasználóit, úgy gondolják, nem a szerkezet, és maga az épület a legfontosabb, hanem annak története, "élete", vagyis a benne lakó emberek.

A tetőház esetében a megrendelő családdal ismerkedési céllal elköltött ebéden is feltették a kérdést: mit tartanak a legfontosabbnak, ha elképzelik leendő házukat? Nekik a tető volt a legfontosabb, használni szerették volna a tetőt. Ebből a gondolatmenetből kiindulva született meg a ház, amit világszerte egyre többen ismernek: a tetőt, amit élettérként használ a család. Az ötlet meghökkentő, és nagyon egyedi. Van a tetőn minden: zuhany, konyha, étkező, játéktér, fal, ami tereket választ el egymástól.

Lejtése okozott némi problémát például az étkező asztal elhelyezésénél, aminek nem árt, ha legalább az asztallapja vízszintes. Az asztal egyik végén rövidebb, másik végén hosszabb lábakkal áll a tetőn. Tezuka úr mosolyogva mondta el: az asztal rövidebb lábakkal rendelkező végét az alacsonyabbak, a másik oldalát a magasabb emberek használják, így mindenkinek kényelmes.

Aztán megtudhattuk, hogy a ház asszonya, a tetőről a pár száz méterre lakó édesanyja házára lát, így állandó figyelemmel kísérheti életét.
A szomszédok is szeretik a házat, ugyanis nem magasabb az ő házuknál, nem árnyékolja őket, nem takarja kilátásukat.
A földszinten minden helyiségnek van tetőkibúvója, ami egyben egy szeletét mutatja az égnek, és kijárat is van mindenhonnan a tetőre, létrával. Minden tetőablaknak van egy tulajdonosa a családból. Mivel a tetőszerkezet kialakítása felemésztette a család pénzének nagy részét, a ház belső tereinek kialakítása rendkívül egyszerű és olcsó lett. A világítás is ezt tükrözi: egyszerű villanykörték lógnak kábeleken, semmi cicoma.

Tezuka javasolja, ha arra járunk, nézzük meg a házat, könnyen megtaláljuk, csak beülünk egy taxiba, minen taxis tudja, hová kell mennie, ha azt hallja, Tetőház.


Fuji Óvoda

Fuji 1 A Tetőház sikere után egy gigantikus tetőóvoda tervezését kérték tőlük. Elvállalták, így végül Japán legnagyobb óvodája ovális alakú lett, közepén egy ovális belső udvarral és egy hatalmas tetővel. A területen három öreg, nagy fa állt, azokat mindenképp szerették volna megtartani, és meg is tartották, mintegy köréjük építve az épületet.
A fotókat nézve a gyerekek láthatóan szeretnek itt lenni. Hatalmas körökben rohangászhatnak a tetőn, felmászhatnak a fákra, lóbálhatják a lábukat, átdugva a korláton. A tetőről csúszdán is lejuthatnak a nagy, védett belső udvarra.

A belső tér kialakításánál nagy dilemma volt, hogy rengeteg kis termet kellett volna elhelyezniük, egymástól és a külvilágtól úgy leválasztva, hogy a zajok ne legyenek zavaróak. Az óvoda belső tere végül egyetlen hatalmas légtér lett. A gyerekek így, hogy egymás mellett különböző tevékenységeket végző csoportok vannak elválasztás nélkül, jobban megtanultak egy dologra koncentrálni. Takaharu Tezuka elmesélte, hogy gyakran járnak az óvodában tévéstábok forgatni, a gyerekek azonban kizárva a külvilágot, hátat fordítanak a kameráknak, csak az éppen zajló foglakozásra összpontosítanak.

Az óvoda másik erőssége, hogy teljesen átjárja a levegő, így még a nagy nyári, gyakran 40 ºC feletti melegben sincsen szükség légkondicionálásra, pedig Japán többek között a rengeteg légkondicionáló használatáról hírhedt. Ahogy a tetőháznál, itt is egyszerű villanykörtéket használtak világításként, itt azonban nem elsősorban költségspórolás miatt, itt tanító célzattal. A mai Japán gyerekek gyakorlatilag nem találkoznak már villanykapcsolóval, minden elektromos eszközt távirányítóval működtetnek, egészen kicsi gyerekkoruk óta. A Fuji Óvodában viszont a tervezőknek köszönhetően megtanulják, hogy lehet felkapcsolni egy lámpát kapcsolózsinórral.

Fuji 3 Egyszerű fa bútorok, illetve rengeteg fa kocka van az épületben, ami bútorként, játékként egyaránt használható.
Tezuka elmondja, hogy a legtöbb ötletüket az óvoda tervezése során saját gyerekeiktől kapták, ahogy őket, az ő játék-szokásaikat, igényeiket figyelték. Aztán megterveztek egy nagy, tetőre helyezett játszóteret.


Matsunoyama Természettudományi Múzeum

Japán ezen területén telente nem ritka a 6-7 méter magas hó, és a nagy hideg. Az épületet úgy kellett megtervezni, hogy ellenálljon a vastag hóréteg súlyának, nyomásának.

Az épület kitartóan kanyarog az erdő széli völgyben, mintegy 120 méter hosszan. Az acél épülettestet hatalmas nyílászárók nyitják meg a hó és a természet felé. A legnagyobb nyílászáró 14 méter hosszú, ennek vastagsága 7,5 cm, súlya 4 tonna körül. Tezuka elárulja, hogy nem üvegből van, hanem egy speciális műanyagból, akril alapanyagból, ami 7,5 cm vastagságban is teljesen átlátszó.

múzeum 2 Elmeséli, hogy az ott dolgozók az első télen, az első hóesés alkalmával pár óra után azt mondták a növekedő hó láttán, aggódnak. Újabb pár óra után féltek, de aztán megszokták az ablakok előtt egyre tornyosuló hóhegyeket. Az épület állta a havat, habár a legnagyobb hóban a nagy nyílászárók majdnem teljesen eltűnnek, így az épület fényviszonyait erősen befolyásolja a hóréteg vastagsága. Nyári időszakban az épület kinyílik az erdő felé, együtt él vele.

Az előadást Takaharu Tezuka személyes, családi képekkel kezdte, és azokkal is zárta, az utolsó képen kéken áll, piros felesége oldalán, sárga autójuk mellett. Széles mosoly az arcukon. Nagy taps.


Takaharu Tezuka honlapja
nyomtat

Szerzők

-- Répás Éva --


További írások a rovatból

építészet

Interjú Merényi Dáviddal
építészet

Interjú Kőszeghy Flórával
építészet

Reflexió a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments című kiállításáról

Más művészeti ágakról

Tóth Kinga AnnaMaria sings/singt/énekel című kötetének bemutatója
Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés