AE.HU: Mondanál egy emlékezetes gyerekkori nyári olvasmányt és egy mostanit?

Gyerekkor: a Kétévi vakáció és a Winnetou-könyvek. Volt nagyjából négy nyár, amikor újra és újra ezeket olvastam, nem bírtam elszakadni tőlük, arról ábrándoztam, hogy a hajónk viharba kerül, és kikötünk egy vadnyugati szigeten.

Hasonlóan emlékezetes élményem a mostaniak közül nincs, sok nagyszerű friss könyvet olvasok, de a nagy nyári olvasmányok inkább az újraolvasottak közül kerülnek ki, tavaly Szilágyi István (Kő hull apadó kútba), most éppen Móricz (Tündérkert).   

PRAE.HU: Egy külföldi könyv, amit magyarul és egy magyar könyv, amit "külföldiül" jelentetnél meg...

Elég nehéz kérdés, szűk szeletét látom a külföldi gyerekkönyveknek, így csak az elfogultságom szólhat belőlem. A személyes kedvenceim közül talán Maurice Sendak Where the Wild Things Are könyvének örülnék a legjobban. Ha a kisfiamnak választanék, szuper lenne, ha az Állatkarnevál mellett Marianne Dubuc további könyvei is elérhetőek lennének.

Mit jelent a magyar könyv külföldiül? Van, amit egy-egy nyelvre, van, amit számosra fordítottak, és van persze, amit egyikre sem. Ha az utóbbi, még egyáltalán nem fordított magyar gyerekkönyvekre vonatkozik a kérdés, akkor sem tudok választani, mert olyan sok van, és mert annyira különbözőek a piacok, olvasók. Talán egy új (alapvetően fiatal) kortárs gyerekvers-antológiát tudnék elképzelni a nagy nyelveken. Ez magyarul is hiányzik, jó lenne, ha a Friss tinta! nem volna egyedül.

PRAE.HU: Ha teljesülhetne egy kívánságod, mit kívánnál a magyar gyerekirodalommal kapcsolatban?

Hogy történjen valami. Mintha elkényelmesedett volna a gyerekirodalom, megvannak a nagy nevek, a bejáratott márkák. Azt hiszem, azt kellene kívánnom, hogy jöjjenek a fiatalok - költők, írók, illusztrátorok, fordítók - és kavarják fel az állóvizet.

Címlapfotó: Bach Máté