bezár
 

art&design / kiállítás

A pepita kétely rabjai
A pepita kétely rabjai
Kicsiny Balázs az utóbbi években jórészt olyan installációkat készített, melyekben jelen van egy fekete-fehér mintázat: 2007-ben A festő halála című alkotással jelenik meg művészetében a pepita motívum, de a későbbiekben olyan jelentős munkákon is tetten érhető, mint Az időszakos feltámadás vagy az Érzelmes utazás. E visszatérő mintázat eredete pedig nem más, mint egy 16. századi angol szarkofág, a pepita-kétely első darabja.
Hol a nadrág, fiúk?
Hol a nadrág, fiúk?
Ádám és Éva a Paradicsomban még gondok és ruha nélkül járt, a kiűzetésük után a helyzet azonban drasztikusan megváltozott. A művészet történetében bőven időszámításunk elé nyúlik vissza az az időszak, amikor a meztelen emberi test látványa természetességgel és szellemi ideákkal állt összefüggésben. Ha csak a görögöktől kezdve is figyeljük, a meztelen férfitest látványa egyáltalán nem szokatlan dolog, az európai eredetű kultúrákban időről időre azonban a női ábrázolások kerültek előtérbe. A reneszánsz óta ez a helyzet egyre dinamikusabban változik és dologiasodik el a szellem a mindent meghatározó test javára.
Régi értékek, mai gondok
Régi értékek, mai gondok
"Ma az ember érzi, hogy megmozdult a talaj a kultúra alatt, cseppfolyóssá vált minden, ami szilárdnak látszott a közéletben, összeomlóban vannak a társadalom oszlopai…" Így látta Móricz Zsigmond Magyarország helyzetét, és ma leginkább így látjuk mi is. Homo homini lupus est. Azonban létezik egy másik Magyarország, egy anakronisztikus hely, ahol az egyszerű emberek még mindig őrzik a hagyományokat és keservesen küzdenek a mindennapok terheivel. Ahol a kisemberek védtelenek és kitaszítottak, mégis él bennük a régi hit. Bukta Imre Műcsarnokban kiállított munkái ezt az eltűnt világot teszik láthatóvá.
A papírszövetek emlékezete
A papírszövetek emlékezete
Bátai Sándor kiállítása november 21-én nyílt meg Ősformák címmel a Magyar Műhely Galériában, melyet a megnyitón Szeifert Judit művészettörténész vezetett be. A Veszprémben született, jelenleg Kaposváron élő képzőművészt egyedi, filozófikus ihletettségű képépítkezés jellemzi, mely által a régmúlt lenyomatainak és a jelen fragmentumainak összekapcsolásával titokzatos atmoszférájú lírai alkotások születnek.
Káromkodásból katedrálist
Káromkodásból katedrálist
Közel száz Kondor-festményből és -grafikából álló kiállítással tiszteleg a debreceni Modem Kondor Béla emléke előtt, halálának negyvenedik évfordulója alkalmából. A tárlat különlegessége, hogy közintézmények – mint a Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum vagy a szentendrei Ferenczy Múzeum – képei mellet jelentős mennyiségű magángyűjteménybeli darab is közszemlére került.
A múlt ösvényein
A múlt ösvényein
Magyarországon első ízben valósult meg önálló Cézanne-kiállítás. A tárlat egyedi módon közelít a nagy posztimpresszionista mester életművének bemutatására. Csaknem 100 Cézanne képpel, s közel 40 olyan művel találkozhatunk egy helyen, melyek hatással voltak a festő művészetére, s amelyek olyan alkotók keze munkáját őrzik, mint Nicolas Poussin, Luca Signorelli, Gustave Courbet vagy Michelangelo.
A fotó mint médium
A fotó mint médium
Eperjesi Ágnes képzőművész Pixelszag néven műhelymunkát hirdetett, melynek célja a fotó médiumának átvilágítása volt. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai arra keresték a választ, hogy mi célt szolgál a fotó, meddig tartanak annak határai, és mi módon lehet a legújabb technikai lehetőségeket kihasználni a fényképezés során. A műhelymunka alatt megszületett alkotásokat a Mai Manó Házban december 9-ig tekinthetjük meg.
Acélfák kőtengerben
Acélfák kőtengerben
A 2012-es Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjában meditatív, szinte szakrális hangulatú kiállítás született. A nemzetközi építészhallgatói pályázatra beérkezett művekből felépített maketterdőben bolyongó látogatót Kelle Antal ArtFormer installációi késztetik megállásra, töprengésre.
A sötétség hajnala
A sötétség hajnala
A Modem legújabb kiállításán altémák szerint összefüggő képcsoportokat választottak el egymástól szöveges felületek – mint megértést segítő tagoló elemek. "Ez az enyém, ez a tied"-elven működő rendszer alakult ki a kiállítótér fordulóiban, hogy a különböző témákhoz tartozó alkotások véletlenül se keveredjenek össze fejünkben a közös cím alatt.
Szemtelenség és önirónia
Szemtelenség és önirónia
Major János képei keményen arcul csapják a befogadót: olyan szinten provokatívak és olyan módon sértik a tabukat, hogy még mai világunkban is nehezen tudjuk elfogadni és értelmezni ezeket az alkotásokat. Azonban kétségkívül nagyra értékeljük e munkákat, még akkor is, ha ezek szellemi tartalmukkal mélységes megdöbbenést váltanak ki. A 2B Galériában – Önarcképek álarc nélkül címmel – nyílt kiállításon leplezetlenül tárul elénk Major János sajátos szerepfelfogása.
28   29   30   31   32   33   34   35   36 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés