bezár
 

art&design

2015. 05. 07.
Intim viszonyban a Nagy Háborús művészekkel
Béke és háború – Művészsorsok a Nagy Háború idején
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Molnár C. Pál Műterem- és Lakásmúzeum igen izgalmas vállalkozása a Béke és háború – Művészsorsok a Nagy Háború idején című kiállítása, nemcsak azért, mert feltárja az első világháború alatt alkotók közötti különféle viszonyrendszereket és gondolati kapcsolódásokat, hanem azért is, mert az installálásnak köszönhetően képes egy bensőséges, meghitt kapcsolatot teremteni a befogadó és a képek között.

A kiállítás egyik nagy érdeme tehát a szokatlan személyesség. A műterem két helyiségében a műalkotások úgy lettek installálva, mintha a helyiségek dekorációs elemei, berendezési tárgyai volnának. A korabeli bútorok, székek, asztalok és személyes tárgyak között ezek a vásznak és grafikák kontextusra lelnek, élővé lesznek, a benjamini aurával gazdagodnak, ennek köszönhetően pedig a látogatóval eleven és közvetlen kapcsolatba kerülnek, ami befogadásukat is megkönnyíti.

Az intim befogadást teszik lehetővé a térbe helyezett kisméretű tablók is, melyek teljes képet rajzolnak az adott művészről. Az ezeken szereplő fotók, képek, újságcikkek és az életrajzok izgalmas elemeinek felvillantása ugyanis éppen azt segítik, hogy a befogadó megismerje az adott alkotó személyiségét, motivációit. Azonban ezeknél a részleteknél sokkal fontosabb, hogy minden egyes táblán a művész egy-egy leszármazottjának visszaemlékezése szerepel a száraz életrajz helyett, ezek pedig rendkívül személyesek és egyedi szövegek, ennek köszönhetően a befogadó nemcsak a művekkel, hanem az alkotókkal is intim közelségbe kerülhet, őket nemcsak művészként, hanem emberként ismerheti meg.

Szőnyi István és Aba-Novák munkái

A tablókból kirajzolódó személyiséget tovább árnyalják azok a személyes tárgyak, melyeket a hagyatékok őrzői bocsájtottak a múzeum rendelkezésére. Az egyik vitrinben a frontról „hazatért” használati tárgyakat szemlélheti a befogadó, egy másik sarokban egy üveglap alatt Medgyaszay István szerelmes leveleivel, Rippl-Rónai naplójával és más művészek vázlatfüzeteivel találkozunk, melyekből világosan kirajzolódik az alkotók háborúellenessége is.

Sokat segít a közvetlen befogadásban az is, hogy a munkák érinthető közelségben helyezkednek el, nem kell a múzeumban megszokott távolságokat tartanunk, ami lehetőséget ad arra, hogy a festmények sosem látott részletei váljanak láthatóvá a befogadó számára. A látogató esetenként nemcsak új részleteket fedezhet fel, hanem számára teljesen ismeretlen munkákra is bukkanhat, hiszen e mostani kiállításon nagyszámban szerepelnek olyan festmények és szobrok, melyeket eddig nyilvánosan sehol máshol nem lehetett látni.

Rippl-Rónai, Medgyaszay és Ligeti munkái

Azonban nemcsak ettől egyedülálló a tárlat, hanem amiatt is, mert a művészettörténet egyik vakfoltját tárja fel, hiszen korábban ekkora teljességben még nem informálódhattunk e művészek háborúban töltött éveiről, illetve alkotóéveik e sajátos korszakáról. Nem közismert például, hogy Kisfaludi Stróbl Zsigmond kosztfelíróként dolgozott a Képzőművészeti Főiskolán működő hadikórházban, de az sem, hogy Rudnay a védelmi rendszer álcázására fákat és bokrokat tervezett. E kiállításon ezekre a „titkokra” is fény derül, illetve a bemutatott plakátok, könyvtervek, tisztekről készült portrék világossá teszik azt is, hogy melyek voltak ekkoriban a művészek legfontosabb bevételi forrásai.

Dicsérendő még a kiállítás önreflexivitása, az, hogy a bemutatott munkák között fel-felbukkan Molnár C. Pál egy-egy alkotása is, annak ellenére, hogy ő egészségügyi okok miatt nem vett részt a háborúban, viszont szellemi közösséget alkotott fronton járt társaival, így a munkái szerves egységet alkotnak a többiekével.

A kiállításon tizennégy alkotótól láthatunk műveket: a falakon és a vitrinekben Aba-Novák Vilmos, Benczúr Gyula, Jeges Ernő, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Körösfői Kriesch Aladár, Ligeti Miklós, Mednyánszky László, Medgyaszay István, Molnár C. Pál, Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula, Sámuel Kornél, Stróbl Alajos, Szőnyi István festményei, grafikái és szobrai találhatóak.

A Béke és háború – Művészsorsok a Nagy Háború idején című kiállítás a Molnár C. Pál Műterem- és Lakásmúzeumban (1118 Budapest, Ménesi út 65.) tekinthető meg 2015. június 27-ig.

Fotók: Kocsis Katica

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

art&design

Az üzemanyag a kreativitás legyen Az üzemanyag a kreativitás legyen
Interjú Szauder Dávid médiaművésszel karrierépítésről, a berlini művészvilágról, online jelenlétről és motivációkról
art&design

Portré a 20. századról Portré a 20. századról
Virtuális séta a Budapest FotóFesztivál „Fotóikonok – Archívumból történelem” című kiállításon
art&design

Transzparencia Transzparencia
Majoros Áron Zsolt „Influence/Hatás” című kiállításáról
art&design

Balatont álmodom, s melléje magamat Balatont álmodom, s melléje magamat
Gondolatok Bodolóczki Linda „Nekem a Balaton” című kiállításának képeiről

Más művészeti ágakról

Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Az üzemanyag a kreativitás legyen Az üzemanyag a kreativitás legyen
Interjú Szauder Dávid médiaművésszel karrierépítésről, a berlini művészvilágról, online jelenlétről és motivációkról
Platon Karataev koncert a Müpában
gyerek

Hátha találunk megoldást Hátha találunk megoldást
Interjú a SQUAD – A banda - drogprevenciós tinimusical író-rendezőjével, Janik Lászlóval
A Mirrén titkának könyvbemutatója


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés