bezár
 

art&design

2015. 05. 01.
Épített környezet, ipari táj, embertelenség
#‎ ON - A CCA Budapest szobrászainak közös kiállítása
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Tematikailag kapcsolódnak egymáshoz az #ON munkái: valamilyen módon mindegyik az épített környezet hatásaira, valamint az ember és természet viszonyára reflektál. Azonban ezzel nagyjából meg is szűnik a munkák közötti hasonlóság, hiszen az öt kiállító művész mind egyéni hangon szólal meg, illetve eltérő a térszemléletük és anyaghasználatuk, továbbá a tárgyalkotás módja és metódusa is különbözik.

Egy igazán izgalmasan installált kiállítótérrel van dolgunk, amelyben a munkák szellősen helyezkednek el, egymástól éppen olyan távol, hogy az egyes darabok önmagukban befogadhatóak legyenek, miközben a szobrok közötti vibrálás, intenzív kölcsönhatás is erősen érvényesül. A munkák azonban nemcsak együtt, egymással alkotnak erős szövetet, hanem a körülöttük húzódó térrel is: a terem puritánsága, sterilsége szépen rímel a kiállított munkák letisztult formavilágára, egyszerű anyaghasználatára.

Erős Ágost Koppány - LIGU

Erős Ágost Koppány például fehér ABS elemekből építette fel  Ligu Normal, Ligu Exclusive és Ligu Comfort címet viselő szobrait. Ezek a viszonylag apró, minimál struktúrák egy-egy nagyobb, szürke posztamensre lettek installálva, így biztosított a teljes körüljárhatóságuk, amire egyébként szükség is van, hiszen ezek a szobrok csak úgy tárulnak fel a maguk teljességében a befogadó számára, ha a látogató közelről és valóban minden oldalról szemügyre veszi őket. Erős Ligu-sorozata egyébként leginkább abban erős, hogy a Lego elemek szögletes merevségét megtöri, különböző ívekkel oldja, így az apró kockákból a realitás látszatát keltő építmények lesznek.

 Szabó Ádám: Buldózer

Hasonlóan érdekes Szabó Ádám anyaghasználata, aki klasszikus szoboralapanyagokból, mészkőből és márványból, illetve readymade-ekből, kis játékautókból alkotja meg komplex szobrait, melyek az épített világhoz kapcsolódó kérdéseket fogalmaznak meg. Ezek a szobrok azonban túl is mutatnak a felvetett kérdéseken azáltal, hogy hozzájuk kapcsolódik egy fotókból összemontázsolt videó is, mellyel e munkák együttesen a szobor mozdulatlanságát, a plasztika időbeli állandóságát teszik kérdéssé.

Gombos Andrea installációja a természeti és az emberi ambivalenciáját hangsúlyozza: a létrehozott táj első körben a naturalitás, az idilli táj látszatát kelti, azonban a befogadó hamar rájön arra, hogy e részletek egy mesterséges környezetet hívnak életre, ahol a napot is egy zseblámpa fénye helyettesíti. Gombos másik munkája erős szubjektivitásával kelti fel a látogató figyelmét: az egymásnak támasztott létrák, a közöttük halmozódó faforgács, a létrafokokon heverő parányi cipők a semmivé foszlott otthon maradványaiként értelmezendőek.

Gombos Andrea installációja

Csepregi Balázs Pirkasztó című munkájának érdekességét eleven plasztikussága adja: egy harmonikus, végtelenül idillikus táj rajzolódik ki az egyes elemekből, amit az alkotó egy elidegenítő gesztussal, egy technikai instrumentummal tesz semmissé: a daruhoz rögzített napkorong abszurd, szürreális mivolta a realitás mesterkéltségét hangsúlyozza.

Csepregi: Pirkasztó

A kiállított munkák közül talán a legizgalmasabbak Németh Marcell acéllemezmunkái, melyek komplexitása, kontrasztossága ragadja meg leginkább a befogadót. Németh reliefre emlékeztető „szobrain” az ipari környezet, a minimál elemek, az acéllemez szürkeségének és az ember nélküli tájnak a zordságát szépen ellensúlyozza a precíz megmunkáltság, a leheletfinom térbeliség. Németh idő- és energiaigényes alkotásain nagyfokú érzékenységgel kérdez rá az épített környezet, az urbánus tér és az ember viszonyára, közben pedig az izgalmas perspektíva, szokatlan képkivágás és a finom kidolgozottság esztétikaivá oldja a súlyos kérdéseket feszegető műveket, így válnak azok lírai alkotásokká.

Németh Marcell: Közeli látószög III.

Az #ON munkái izgalmasan hozzák játékba a teret, melyben benne foglaltatnak, miközben önmagukban is „térjátékok”. Ezek a kultúra/civilizáció vs. természet, a teremtés vs. rombolás kérdéskörei mentén szerveződő szobrok nagyszerűsége persze leginkább abban rejlik, hogy a látogatót megerősítik abban: a szobrászat fogalma ma már nem definiálható korábban megszokott, klasszikus fogalomrendszerek és konvenciók szerint.

Az #ON című kiállítás a Center of Contemporary Art Budapest galériájában (Karolina út 65.) tekinthető meg 2015. május 15-ig. 

Fotó: Herbert Aniko

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

art&design

Az eltűnt idő nyomában Az eltűnt idő nyomában
Tértelen hely projekt: A Blaha Lujza tér múltja és jelene négy fiatal szemével
art&design

Traumapanoráma Traumapanoráma
Lázár Kristóf: You can’t take another ache inside your body című kiállításának megnyitóbeszéde
art&design

Mágikus önbeállítás Mágikus önbeállítás
Galántai: 80. Riport a kapcsolati hálóról, A jövő emlékei című kiállításról és az Artpoolról az intézet kurátorával, László Zsuzsával

Más művészeti ágakról

Interjú Annemarie Bon gyerekkönyvíróval
irodalom

Kicsoda Esterházy a magyar irodalomban? Kicsoda Esterházy a magyar irodalomban?
Három tematikus különszám bemutatójáról
A Mirrén titkának könyvbemutatója
irodalom

Közösség újraépülőben Közösség újraépülőben
Borsik Miklós és Biró Krisztián kötetbemutatója


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés