építészet / település
2014. 10. 25.
A 20. század elején a nagyvárossá váló Budapest alapjaiban befolyásolta a fővárosba költöző írók látásmódját, akik nemcsak rácsodálkoztak a fejlődésre és az urbanizációra, hanem ezeket a benyomásaikat rögzítették is regényeik lapjain. Jókai Mór, Krúdy Gyula és Molnár Ferenc műveiben is nagy jelentőséggel bírnak a pesti, főleg a józsefvárosi helyszínek, amelyeket mi magunk is végigjárhattunk egy kellemes őszi délelőttön. A PIM és a Hosszúlépés. Járunk? szervezezésében megvalósuló két órás séta alatt a fogadók asztalaitól a graffitikkel telerajzolt panelokig vezetett az út.
2014. 10. 24.
A köztudatban a lakótelep gyakran a nagyváros sivárságának, monotonitásának metaforájaként jelenik meg, illetve ezek az egyforma betontömbök a modern ember magányosságának és az előre tervezett életterek kudarcának sztereotípiáiként is működnek, azonban a kép a valóságban ennél jóval árnyaltabb. A PIM Budapest Transzfer utolsó beszélgetése éppen ezeken az egyoldalú értelmezéseken kívánt túllépni, miközben megvizsgálta a lakótelep metaforává, művészi reprezentációvá válásának folyamatát olyan szerzők segítségével, akiknek egyes írásaikban és filmjeikben a lakótelep központi témaként jelenik meg.
2014. 10. 20.
A Budapest Transzfer ebben az évben az urbanizáció szemszögéből vizsgálja az irodalom és építészet kapcsolatát, a PIM szervezésében megvalósuló fesztivál beszélgetései, felolvasásai, városi sétái arra keresik a választ, hogy az irodalmi művekben miképpen jelenik meg az épített környezet, illetve, hogy az hogyan hat vissza az irodalomra. A 0. napon e téma megalapozásaként László Ferenc moderálásában a nagyvárossá váló Budapestről és annak kulturájáról beszélgetett Fábri Anna, Kemény Mária és Ritoók Pál.
2013. 03. 31.
“Fizessen be egy útra Európába, ameddig Európa még létezik" - áll a kopott falon egy amerikai utazási iroda hírdetése, 1981-ből. Gesundbrunnen utcái alatt vagyunk az egykori Nyugat-Berlinben, egy bunkerrendszerben, mely a hidegháború paranoiájában egy meg nem történt pusztítástól védett volna meg pár ezer szerencsés embert.
2013. 02. 03.
Az újlipótvárosi séták rendezvény illő és üdvös, a betemetett múltból előásott csontdarabkák összeillesztésével könnyebben ismerjük meg az előttünk működött, kegyetlen rendszert és annak alkatrészéül szolgáló embereinek mindennapjait. Ebben a jelenleg szociológusként dolgozó Merker Dávid, volt SZDSZ-es képviselő volt a segítségünkre.
2012. 06. 25.
Haza - vagy legalábbis városrész a magasban. Társadalmi, de főleg kulturális értelemben, nem térben, de esztétikailag: legtömörebben talán ez Újlipótváros. A nálunk is divatba jött tematikus városi túráknak valamiféle aktualitáshoz kell kötődniük, és most, a BUPAP által szervezett, Térey János vezette túra minden szempontból aktuális: frissen megjelent esszékötetének egyik húzódarabja, a XIII., avagy az Újlipótvárosi teher a háttér egyfelől, tágabban pedig Térey egész életműve, amely attitűdjével és konkrét szöveghelyeivel is rendszeresen visszakanyarodik ehhez a hipertextként működtetett térhez.
2011. 11. 24.
Budapest különböző hangulatai, fényei, színei, ahogy írók, költők és fotósok látják. A nyomtatott Prae Budapest-számát Csányi Vilmos, Kornis Mihály, Csobánka Zsuzsa prózarészleteivel, Can Togay és Juhász Ferenc verseivel, valamint Börcsök Mihály fotóival ajánljuk. A lap bemutatója ma este 19 órától lesz a Hadik Kávéházban (XI. Bartók Béla út 36.)
2010. 12. 10.
Tényfeltárás, múltidézés, jövőkép... Új könyvet mutattak be Pécsről Budapesten és Pécsett, amely azonban nem reprezentál, sokkal inkább dokumentál. Négy évnyi munka után jelent meg A Balkán Kapuja? címmel Somlyódy Nóra oknyomozó aktuáltörténelmi munkája, amely az Európa Kulturális Fővárosa körüli események és személyek mélyreható bemutatásán/vizsgálatán keresztül próbálja megragadni a nagy volumenű projekt lényegét.
2009. 05. 27.
Mára természetesnek vesszük, hogy az étel, a víz és az energia jön valahonnan, a végtermékek pedig, a szemét és a szennyvíz, megy valahova. Amit „beviszünk”, a figyelmünk központjában van, legyen egészséges anyagokból, és a lehető legkevesebb vegyi anyagot tartalmazza. De mi a helyzet azzal, amire már nincs szükségünk? Erre is van szimpatikus megoldás: környezeti és építészeti szempontból is.
2008. 12. 16.
Mi okozza a legnagyobb fejtörést Kovácsné, a játszótéri illetékes számára: a használhatatlan játszótéri kút javítása, a graffitieltávolítás vagy a hintapelenka körbekerítése? Elárulom, egyik sem. Hogy mégis hogyan zajlik a korszerű korszerűsítés napjainkban, arról lentebb olvashatnak.
