gyerek / alkotás
2016. 05. 21.
Az elmúlt hónapok nyugat-európai eseményei, elsősorban a párizsi terrortámadás után rengeteg cikk foglalkozott azzal, hogyan próbáljuk meg a történteket kisgyerekeknek megmagyarázni. Hogyan dolgozzák fel magukban az értelmetlen öldöklést, ártatlan emberek halálát. Mindez ha közvetve és áttételesen is, de új megvilágításba helyezi azt a kérdést, hogyan ismertessük meg a gyerekekkel Európa 20. századi történetének legsötétebb pillanatait. Luca Cognato és Silvia del Francia A láthatatlan hős című könyve erre tesz kísérletet.
2016. 05. 07.
Bár az internetes molesztálások révén az utóbbi időben nagyobb figyelem irányul a kamaszkori öngyilkosság jelenségére, és a hírekben hallott történetek is képesek belőlünk felháborodást, dühöt kiváltani, a közvetlen környezetünkben élők problémáit mégis hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. A Móra Kiadó nemrég két olyan young adult regényt is megjelentetett, amely ugyan két nagyon is különböző megközelítésből, ám ugyanarról a jelenségről bennünk élő képet igyekszik árnyalni.
2016. 04. 30.
A recenzióírás ritka és örömteli mellékhatása, ha a recenzens kifejezetten hálás a feladatért, mert e nélkül talán sosem ismert volna meg egy remek írót. Így vagyok most A láp gyermekével: már keresem is Siobhan Dowd (1960-2007) másik két, magyarul is megjelent regényét.
2016. 04. 12.
Ponyvaregény. A szerzőpáros által meghatározott, sejtelmesen tarantinós műfaj-megnevezés tökéletesen jellemzi és összefoglalja e könnyed irodalmi trip, eszeveszett agymenés mibenlétét. Két szerző improvizatív összjátéka, amelyben úgy adogatják egymásnak a tollat, mintha éppen csak egy vicces cigit tüdőznének mélyre egy izzasztóan meleg, nyári nap végén. Őrületes szatíra.
2016. 03. 19.
Aldous Huxley neve hallatán az olvasónak minden bizonnyal a világ egyik leghíresebb disztópiája, a Szép új világ ugrik be. Magyar fordításban most először megjelenő, kisiskolásoknak szóló könyvében azonban nem a jövő tökéletesen megszervezett társadalma, vagy épp a szatirikus hangvétel mögött megbújó aggodalom, hanem sokkal inkább a múlt század negyvenes éveinek amerikai kisvárosa, ezen belül pedig az állatok konfliktusokkal teli, az emberekéhez hasonló világa kerül előtérbe.
2016. 03. 06.
Félünk a haláltól, amely a maga teljes bizonyosságával és mégis kiismerhetetlenségével önmagában is elgondolkodtató paradoxont alkot. Egy életen át tépelődünk ezen az ellentmondáson, és sokszor inkább kerüljük azokat a helyzeteket, ahol farkasszemet kellene nézni a közhellyé szelídített frázis dermesztő igazságával: A halál az élet része. Henrik körülbelül tizenhat éves. Henrik szerelmes Kjerstibe, a gyönyörű mosolyú osztálytársába. Henrik szeret mesélni Kjerstiről Simonnak, a fiatal nagybátyjának, aki rákbeteg. Henrik szembenéz a halál gondolatával.
2016. 02. 25.
A Minden című novelláskötet legtöbb elbeszélője, szereplője gyerek vagy fiatal, akik kiélezett, sarkított helyzetből szólnak hozzánk, ahol a tét: élet vagy halál. Egy gyerek nézőpontjából persze – aki egy helyzetben, vagy mondatban, a gonoszság illetve a jóság legapróbb csíráját is megérzi – a világból szinte minden jelentőséggel bír. Janne Teller ebből a mindenből nyolcat sűrített most egy könyvbe. A legutolsó novella pedig rávilágít az első hétre, illetve magának az írásnak a mibenlétére is.
2016. 02. 19.
Abban a kortárs gyermekirodalmi bummban, ami az utóbbi évek örvendetes fejleménye, egy kezdő szerzőnek nem könnyű kivívni a figyelmet. A Magyar Gyermekirodalmi Intézet által megszervezett könyvmustra és ennek végeredménye, a zsűri TOP 25-ös listája jó segítség lehet, hogy a szakma és a közönség felfigyeljen egy arra érdemes könyvre. Remélhetőleg így történik ez a Szmirkóval is, mert megérdemli a figyelmet.
2016. 01. 23.
Ha a tetvek életéről valaha filmet forgatnának, bizonyosan Szécsi Noémi Tetűmese című legfrissebb gyerekkönyvét vennék hozzá alapul, amelyet nemrégiben P. Szathmáry István illusztrációival jelentetett meg a Kolibri. Az említett mű leginkább viccesen felfuvalkodott, világuralomra törő élősködőkről szól, miközben egy nagyon is hétköznapi problémát jár körül.
2016. 01. 16.
Volt egyszer egy autó meg egy öreg kisasszony. Sok helyen megfordultak, és rengeteg élményt gyűjtöttek össze együtt. – Az esernyőshöz! A boltba! A benzinkúthoz! A Rottenbiller utcába! – a kisasszonynak csak ki kellett mondania, hogy hova szeretne menni, és az autó már vitte is. A tolvajról, a királynőről, a postásról vagy éppen a befőttekről szóló történetek elsuhannak mellettünk, mintha az autó ablakából néznénk őket. Vidám találkozások ezek, ám jelentőségük abban áll, hogy rávilágítanak a két főhős összetartozására.
