gyerek / alkotás
2008. 01. 30.
„A történet minden helyszíne és szereplője valóságos. Bármilyen eltérés a véletlen műve.” – figyelmezteti a gyanútlan olvasót e mottó helyett ráköszönő két mondat. S mikor elkezdődik a mese, és megtudja, hogy „szeptemberben két kislány is csupa sár lesz, de egyiket sem szidják le nagyon”, még nem sejti, hogy manók ide vagy oda, a könyv talán tényleg túl sok motívumot tartalmaz a valóságból, s talán épp arra volna szükség, hogy kicsit több minden legyen a véletlen, vagy éppen a mesei működés törvényszerű műve.
2008. 01. 30.
Lackfi János költő öt gyermek édesapja: talán ez az oka annak, hogy bár Törpe és óriás között című verseskötetének témái vegyesen szólítanak meg kisebbeket és nagyobbakat, s a kiadói ajánlás is „csomó fontos dolgot” ígér, „ami nincs benne a tananyagban” – a versek formája, ritmusa elsősorban talán mégsem az iskolásokat, hanem kisebb testvéreiket ragadja magával, akiknek a zeneiség önmagában élményt jelent.
2008. 01. 29.
Talán kevesen tudják, de Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén című gyerekvers-gyűjteménye valójában a költő kilencedik, gyerekeknek szóló könyve. Ez viszot az első ilyen, mely Budapesten jelent meg. A kötet három évtized verseiből válogat, miközben új verseket is tartalmaz.
2008. 01. 29.
Hiába része a középiskolai tananyagnak az Íliász és az Odüsszeia roppant erőfeszítések árán magyar nyelvre fordított változata, Devecseri Gábor életművéből kevesebben tudnák idézni, mely szavak szökkennek át hexameterben szavaló homéroszi hősei fogainak kerítésén – ellenben generációk sora tudná elénekelni, hogy kéri apját a kis bálna, hadd mehessen el a bálba…
2007. 12. 30.
Nem is olyan régen láttam valamelyik „jóféle” kereskedelmi csatorna bulvár-híradójában, hogy a macska-egér ellentét a kis cincogik félelemreceptorainak kikapcsolásával megszűntethető. Arra ugyan nem tértek ki, vajon a macskákat mi tartja majd vissza az egérevéstől, de nem is kellett, hiszen régóta tudjuk: ez Ternovszky Bélának és a Macskafogónak köszönhető.
2007. 09. 26.
Berg Judit Rumini című meseregénye 2006 egyik sikerkönyve volt. Igényes, szép kiállítású, olvasásra csábító kötet, a szintén fiatal rajzoló, Kálmán Anna gyönyörű rajzaival. Még a gonosz kritikusok sem mondtak róla rosszat. Eddig.
2007. 02. 12.
Ha valaki élvezte a Mad Max-trilógiát, és rendező alapján választ magának filmet, talán beül a Táncoló talpak című George Miller-opusra a gyerekével. Számítógéppel rajzolt musicalt lát majd, melyben egy tökös pingvingyerek egész népét fogja táncra tanítani. Más esélyük ugyanis nincs is elnyerni az emberi faj szimpátiáját.
