gyerek / alkotás
2008. 03. 13.
Mit tegyen, mit válaszoljon a felnőtt, ha a gyerek megkérdi: meghalok én is? Muszáj erről beszélnünk? - hessentenénk el a problémát magunktól, hiszen a halálról beszélni legalábbis kellemetlen, olykor kifejezetten fájdalmas, és mindennapjainknak már annyira nem része, hogy számunkra is tabutéma, amelytől gyermekeinket végképp szeretnénk megóvni.
2008. 02. 13.
A nehezen tudomásul vehető tények közé tartozik az emberiség azon szomorú tapasztalata, amellyel a huszadik század második felében kellett szembesülnie: az intézetben nevelkedett gyerekek, akár kiváló egészségügyi, higiénia körülmények között is rosszabbul fejlődnek beszédkészségüket, értelmi teljesítményüket tekintve, mint a családban. Még akkor is, ha ők rosszabb körülmények között nevelkednek.
2008. 02. 13.
Békés Pál és Szabó Levente Lomtalanítás a Fehérlófia utcában című kötete a Csodaceruza Könyvek sorozat harmadik tagjaként látott napvilágot. Igen, a sorozat bármely darabjáról szólva egy mondatban illik említeni írót és illusztrátort.
2008. 02. 01.
A sziget motívuma az (ifjúsági) irodalomban mindenképp robinzonádot sejtet: magányt, erőpróbát, kalandot. Önkéntes vagy inkább kényszerű kivonulást a társadalomból. Egy kísérlet helyszínét. Felnőtté válást.
2008. 02. 01.
A gyermekkor vége nem azonos a felnőttkor elejével: az átmeneti időszakot a szakirodalom serdülőkornak nevezi, pubertásnak. A korszak határai nem egyértelműek, de nagyjából tizenkét éves kor körül veszi kezdetét, és a tizenéves kor végéig, a testi érés befejeződéséig tart.
2008. 01. 30.
„A történet minden helyszíne és szereplője valóságos. Bármilyen eltérés a véletlen műve.” – figyelmezteti a gyanútlan olvasót e mottó helyett ráköszönő két mondat. S mikor elkezdődik a mese, és megtudja, hogy „szeptemberben két kislány is csupa sár lesz, de egyiket sem szidják le nagyon”, még nem sejti, hogy manók ide vagy oda, a könyv talán tényleg túl sok motívumot tartalmaz a valóságból, s talán épp arra volna szükség, hogy kicsit több minden legyen a véletlen, vagy éppen a mesei működés törvényszerű műve.
2008. 01. 30.
Lackfi János költő öt gyermek édesapja: talán ez az oka annak, hogy bár Törpe és óriás között című verseskötetének témái vegyesen szólítanak meg kisebbeket és nagyobbakat, s a kiadói ajánlás is „csomó fontos dolgot” ígér, „ami nincs benne a tananyagban” – a versek formája, ritmusa elsősorban talán mégsem az iskolásokat, hanem kisebb testvéreiket ragadja magával, akiknek a zeneiség önmagában élményt jelent.
2008. 01. 29.
Talán kevesen tudják, de Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén című gyerekvers-gyűjteménye valójában a költő kilencedik, gyerekeknek szóló könyve. Ez viszot az első ilyen, mely Budapesten jelent meg. A kötet három évtized verseiből válogat, miközben új verseket is tartalmaz.
2008. 01. 29.
Hiába része a középiskolai tananyagnak az Íliász és az Odüsszeia roppant erőfeszítések árán magyar nyelvre fordított változata, Devecseri Gábor életművéből kevesebben tudnák idézni, mely szavak szökkennek át hexameterben szavaló homéroszi hősei fogainak kerítésén – ellenben generációk sora tudná elénekelni, hogy kéri apját a kis bálna, hadd mehessen el a bálba…
2007. 12. 30.
Nem is olyan régen láttam valamelyik „jóféle” kereskedelmi csatorna bulvár-híradójában, hogy a macska-egér ellentét a kis cincogik félelemreceptorainak kikapcsolásával megszűntethető. Arra ugyan nem tértek ki, vajon a macskákat mi tartja majd vissza az egérevéstől, de nem is kellett, hiszen régóta tudjuk: ez Ternovszky Bélának és a Macskafogónak köszönhető.
