irodalom / könyv

Krasznahorkai László újabb hamis prófétával vezeti meg szereplőit és olvasóit. A Sátántangó Irimiása, Az ellenállás melankóliájának hercege és a Báró Wenckheim hazatér címszereplője után megismerhetjük Kada Józsi bácsit, aki IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjának, a magyar trón örökösének tartja magát. Abszurd elképzelés? Végül is, ha újra vannak vármegyék és főispánok, miért ne lehetne egy kilencvenegy éves villanyszerelőnek tanult király is? A Zsömle odavan látlelet jelenünkről, a bizonytalanságok korszakáról, melyben minden információ igazság és hazugság határmezsgyéjén billeg.

A 2018-as Akik már nem leszünk sosem népszerűségét, szakmai elismertségét figyelembe véve komolyabb elvárásokkal fordulhat az olvasó a második kötet felé, az összehasonlítás szinte elkerülhetetlen. A Levelek nélkül című Krusovszky-regény mintha éppen az előző szöveg ellenében íródott volna, annak alapvető szerkezeti, cselekményalakítási és ezzel világnézeti konstrukcióját kifordítva, ellenpontozva. Fejérvári Katalin kritikája. 

Van a költészet, van a líraelmélet, és van Závada Péter legújabb könyve a kettő határánál. Hangzatos megfogalmazásnak tűnhet, pedig A muréna mozgása valóban arra tesz kísérletet, hogy a kettő közötti képlékeny tartományt közelebbről is megvizsgálja. Ezáltal szépirodalom és teoretika, fikció és történetiség nem egymással szemben álló jelenségekként bukkannak fel, hanem olyasmikként, amelyek elkerülhetetlenül kölcsönös viszonyban vannak egymással. Az elemző igényű szövegek tétje így abban áll, hogy azok mennyire képesek az eltérő nyelvi regiszterek és tartalmi sajátosságok gondolati és esztétikai összehangolására.

A Bázis (Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában) 2023 decemberében jelentette meg második líraantológiáját, a Természetellenes vadságot, amely kötet az egyesület (Bázis-könyvek) sorozatának 33. darabjaként került ki a nyomdából. A könyv érdekes módon a címében – és ezáltal a témamegjelölésében – ugyan egyértelműen utal az irodalmi és művészeti szervezet korábbi első, 2022-es líraantológiájára (Természetes vadság), mégis főként annak ellenpólusaként definiálódik.

Öt évvel az első kötete után Kali Ágnes egy igencsak vékony második kötettel állt elő idén tavasszal. Ilyenkor általában a gondos válogatást és a szerzői-szerkesztői szigorúságot szokás dicsérni a húzás tekintetében, ám jelen esetben inkább az itt és most szerepéről van szó. A versek egy része ugyanis az aktuális közéleti eseményekre is reflektál, annak ellenére, hogy olyan sokat használt toposzokat is megmozgat, mint a Biblia, a hinduizmus vagy a mitológia. Így felmerülhet, hogy a könyv főként a szerző nemrégiben  írt verseit tartalmazza, nem pedig az elmúlt öt év anyagának összegzése.