bezár
 

irodalom / könyv

Az ember a porcelán mögött
Az ember a porcelán mögött
Olyan, mint a chardonnay: kissé száraz, de rá lehet érezni az ízére. Az érdekes tények közé fiktív elemek keverednek, amit én sajnálok, mert nekem pont azok a részek tetszettek, ahol az író szakszerű, pontos korrajzot ad az 1900-as évek elejének Pécséről.
Megértés és túlélés peremén...
Megértés és túlélés peremén...
Az önéleti írásként tekinthető Nem baj, majd megértem című regény vagy szöveggé szerveződött emlékgyűjtemény (hiszen ebben maga a szerző is elbizonytalanodik már az írás legelején) nem kínál többféle értelmezési lehetőséget, nem várakoztatja meg az olvasót a mű végéig, s így maga a lezárás sem hat a felismerés erejével. 
Körülírt elhallgatás
Körülírt elhallgatás
Ayhan Gökhan második kötete kevés- és halkszavú. Úgy szólal meg, mintha minden szava az utolsó lenne. Mintha folyton elhallgatna, vagy mintha nem is beszélni szeretne, csak az olvasóval együtt időzni a csendben. Ez persze egyes olvasókat idegesíthet, másoknak érdektelen lehet, csak kevesen tesznek erőfeszítést olyan szövegek összeolvasására, amik nem ragadnak rögtön magukkal.
A lehetséges világok legjobbika
A lehetséges világok legjobbika
És tényleg ez a címe! Nem tudom, min csodálkoznak, én már egészen hozzászoktam. Daniel Banulescu, a legismertebb kortárs román író előszeretettel ad feltűnő címeket műveinek, elég csak ha az 1993-as Szeretni foglak az ágy végéig című verseskötetét nézzük. A Csókolom a segged azonban nem erotikáról, hanem egy eddig hagyományosan komor, realisztikus színezetben feltüntetett korszakról, a Ceausescu-diktatúráról szól. Kritikám első részét – miután belémivódott Banulescu groteszk humora – a könyv szellemében szeretném megírni, ebben az abszurd, parodisztikus hangvételben.
Életbölcsességekkel az ötszázas úton
Életbölcsességekkel az ötszázas úton
A Papírsárkányok és az Ezeregy tündöklő nap után Khaled Hosseini, tőle már megszokottan, ismét egy bestsellerrel rukkolt elő. A "rabul ejtő egzotikus történetek mestere" ezúttal szövevényes sorsokról, testvéri kötelékekről, mardosó bűntudatról és egy döntésről mesél – kivételesen jóval kevesebb politikát csempészve a sorok közé –, melynek generációkon átívelő következményeit ötszáz oldalon át visszhangozzák Afganisztán hegyei.
Ízig-vérig amerikai és magyar
Ízig-vérig amerikai és magyar
Könnyen lehet, hogy a könyvet "ízig-vérig amerikai regény"-nek kikiáltó ajánlók zavartak össze, de pont ettől a kettősségtől a regény nálam nem működött egészen. Azonban ha Dan "csak úgy, valakinek" el akarta mesélni a történetét, ez bőven sikerült neki, sőt. Aki kedveli Salingert, a Jégvágót is szeretni fogja
Ekkor megnyílt a szemük s felismerték…
Ekkor megnyílt a szemük s felismerték…
Alessandro Baricco Emmaus című regénye igencsak kényes kérdéseket feszeget: arra keresi a választ, hogy hol húzódnak a határai az olyan jelenségeknek, mint a hit vagy a barátság. Azonban nem az izgalmas problémafelvetés miatt válik a szöveg igazán átütővé, hanem annak köszönhetően, hogy a szerző a téma ellenére sem válik dogmatikussá: nem mond ki igazságokat, a kérdésekre nekünk magunknak kell válaszolnunk.
Hát ez tényleg durva
Hát ez tényleg durva
Mondhatnánk, régi trükk egy fikciós alkotásban más korokban élt (ismert) embereket feltámasztani – példának okáért már Mikszáth Kálmán is élt vele – , ami által más fénytörésben látjuk meg saját korunk jellegzetességeit és visszásságait. Timur Vermes azonban gondolt egy merészet, és nem akárkit, hanem egyenesen Adolf Hitlert támasztotta fel Nézd, ki van itt című könyvében.
Alkonyzóna Szibéria-módra
Alkonyzóna Szibéria-módra
Az elhagyható száz oldal után a finisre visszatér belénk a lélek, micsoda sztori, tényleg elképesztő. Munkatárbor, ez aztán a valami egy rossz poénért cserébe. Viszont konzekvens a dolog, mert később is, ha poén, az megbízhatóan ócska, leharcolt, szerencsére nincs túl sok belőle. Amikor már azt hinnénk, csendes feltételes szabadlábra helyezéssel hal el a történet, még egyet, egy utolsót ránt magán a vége főcím előtt.
Bárkivel megtörténhet
Bárkivel megtörténhet
Szilasi László új regénye súlyos könyv. A szerző saját szavaival generációs regénynek nevezett mű Szeged városában, egy osztálytalálkozón veszi kezdetét. A Pestről Szegedre hazalátogató Sugár Dénes (Deni) szemszögéből kiinduló történet akkor válik érdekessé, amikor rég nem látott barátja, Nosztávszky Feri megkínálja szivarral, majd felidézi az elmúlt évtizedet: hogy semmi nem úgy volt, Deni, és valakinek meg kell tudnia az igazságot. Ezért kezd Noszta mesélni.
20   21   22   23   24   25   26   27   28 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés