irodalom / könyv
2013. 03. 06.
A '81-es költő Hüllők és Izzók című első kötetét Németh Zoltán az utóbbi évek legjobb olvasmányélményének nevezte, a könyv fülszövegében Visky András pedig arról ír: meggyőződése, hogy az olvasó egy idő után azon kapja magát, hogy hangosan olvassa a könyvet, és nem csak magának. Eltévedésekről, variációkról, hatásokról – Molnár Illés régóta esedékes debütálása kapcsán.
2013. 02. 26.
A könyv kapcsán nem lehet nem beszélni a közéleti költészeti konjunktúráról, melynek belobbantó szikrája sokak szerint a kötet egyik verse, a Búcsúlevél volt. A kötet egészében tényleg nagy súllyal szerepelnek közéleti tematikájú versek, de ezeket felcímkézni azért sem szerencsés, mert többnyire egymásba fonódik bennük a köz- és a magánéleti szféra, és egyes szövegek mindkét síkon olvashatók, máskor pedig szövegszinten is összefonódik a közéleti és párkapcsolati narratíva.
2013. 01. 17.
2008. július 15-én Jenny Brodal húsz év után újra kinyit egy üveg vörösbort. Alma és Liv nagymamája épp 75 éves, a kéretlenül megrendezett szülinapi partyra készül, melyet lánya, Siri szervezett neki. A regény kerettörténete szerint Jenny két évvel később egy agyérgörcs után belebóbiskol az újabb zsúrozásba, nem is tud arról, kik veszik körül. A két pillanat közti időt és teret járja körül Linn Ullmann Szemem fénye című regénye.
2013. 01. 16.
Érett, alaposan megmunkált, következetes és lendületes novelláskötet Bencsik Orsolya Akció van! című könyve. Jellemzői többek között a határozott és fesztelen női hang, a családregény hagyományának kiforgatása, kispróza-formába való belepróbálása, és a vajdasági irodalom tradíciójával fenntartott közvetlen kapcsolata: ezek így együtt izgalmas, de nehéz olvasmánnyá teszik.
2013. 01. 13.
Napjainkban sokszor hangzik el a kérdés, hogy milyenek is a magyarok, mire képesek egyre szélsőségesebb helyzetekben, és mi az, amit el tudnak érni azzal, amilyenek ilyenkor lenni képesek. Hogy a gondolatszövevényből kikerüljek, rámutatnék például arra, milyen az a magyar ember, aki ezt a recenziót írja: kekec.
2013. 01. 08.
"Nagyapám – éppen azért, mert valójában nincs miért könyvet írni róla – tökéletes archetípusa a századforduló szorgalmas polgárainak." Mégis mire föl ez a könyv? Gärtner-Kertész Tibor ugyan számos válasszal kecsegtet, de a válaszok csak akkor sejthetők, ha a kiegyezés körüli időktől egészen az 1925-ig történő események egymásba fűzését nem történelmi regénynek, de nem is családregénynek, hanem inkább egy meglebegtetett korrajznak tartjuk.
2013. 01. 03.
Ami izgalmas és nagyszerű benne, ugyanaz okozza a problémát is Gerőcs Péter könyvében. Egy fiatal szerző, érett, komoly műgonddal összerakott, fontos második kötete, de (ön)veszélyes zsákutca is egyben.
2012. 12. 22.
Besúgástól függetlenül Györe Balázs olyan magas elvárásokat támaszt a barátsággal szemben, amelyek alapján nyugodtan kijelenthetem: nekem jelenleg egyetlen barátom sincs.
2012. 12. 21.
Darius Kopp, Terézia Mora regényének főszereplője az ezredforduló (anti)hőse, keletnémet szocializáció után egy számítástechnikai világcég egyetlen, a kontinensen élő és működő alkalmazottja — dacosan hedonista, megszállottan technofil, már-már szentimentálisan, de gyakran hanyag és egoista módon szerelmes is. Majdhogynem magunkra ismerünk benne.
2012. 12. 15.
Dubravka Ugresicnek van humora, nem is kevés. És nemcsak szórakoztatja az olvasót, hanem szórakozik is vele – már a Stefica Cvek az élet sűrűjében olvasásakor is úgy éreztem, az a könyv egy textuális blöff, játék a narratívákkal és a narráció metódusaival, a tündérmese kiforgatása, a Banyatanyával kapcsolatban meg azt szűrtem le: feleslegesen értelmezem a szöveget, ha az megteszi helyettem.
